2009-04-30

Boris Tadić köztársasági elnök alkotmánymódosítás szükségességét jelentette be, annak érdekében, hogy csökkenthető legyen a parlamenti képviselők száma, továbbá lehetővé tennék az ország régiókra osztását és ennek eredményeképpen decentralizálását is. Az Európai Tanács Parlamenti Képviselőháza is reformokat javasol Szerbiának, amelyek lehetővé tennék a polgárai számára, hogy az európai integrációval előnyeit élvezhessék. A Szerb Képviselőház elfogadta a költségvetési módosítást, eközben a kormányépület előtt munkástiltakozás zajlott. A hét politikai eseményeiről Mirjana Nikolić számol be.

Tadić elnök kijelentette: nem látja indokoltnak, hogy a szerb parlamentnek 250 képviselője legyen, mivel nagyságához mérten 150 is elegendő lenne. Hozzáfűzte még, hogy módosításokat kell eszközölni az alkotmány azon szakaszaiban, amelyek a képviselők számára, a választási törvényre és a pártok nyilvántartásba vételére vonatkoznak. A Večernje novosti belgrádi lapnak nyilatkozva elnökünk elmondta, hogy éppen a nagyszámú párt választásokon való részvételét lehetővé tevő törvény az, amely később azt a lehetőséget nyújtja az ún. kis pártoknak, hogy feltételekhez köthessék a kormány működését. „Ily módon három koalíciós listán 15 párt szerepel, és mindegyiknek kötelezettségei vannak választóikkal szemben”, szögezte le Tadić elnök, aki a Demokrata Párt vezetője is egyben. Kiemelte még, hogy a kormánynak csökkentenie kell a minisztériumok számát, még akkor is, ha ez nem vezet lényeges megtakarításhoz, mivel ez a lépés takarékosságra való felhívás, valamint a gazdasági válság körülményei között szolidaritás-vállalás lenne Szerbia polgáraival.
Az Európai Tanács Parlamenti Képviselőháza azzal a felhívással fordult a szerb hatalomhoz, hogy módosítsa választási törvényét, törölje Alkotmányából azokat a rendelkezéseket, amelyek a képviselői mandátumok felosztását szabályozzák, megerősítve ezzel a képviselőházat, annak érdekében, hogy tevékenyebb szerepet játszhasson a politikai folyamatok alakításában. Az európai képviselők e heti ülésükről továbbá arra figyelmeztettek, hogy szükség van még a bíróságokról szóló törvénycsomag meghozatalára, azzal a garanciával, hogy a bíróságok és ügyészségek felett a politikai hatások nem érvényesülhetnek.
A szerb parlament képviselői szerdán elfogadták az idei költségvetés módosítására vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében a költségvetési bevétel 649,3 milliárd dinárra csökken, a kiadások pedig 719,8 milliárd dinárra. Ezt megelőzően a kormány telefonos értekezletet tartott, amelyen olyan döntést hozott, hogy realizálásra kerül a Mirko Cvetković kormányfő és Bojan Pajtić, a Vajdasági Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke által kötött megállapodás és alkotmányi rendelkezés, miszerint a köztársasági költségvetés hét százaléka a Vajdaságot illeti meg. Cvetković elnök derűlátását és azon meggyőződését fejezte ki, hogy a megszorító költségvetés hozzá fog segíteni a válság áthidalásához.
A Szerbiai Független Szakszervezetek Szövetsége nem elégedett a kormányintézkedésekkel, ezért szerdán általános tiltakozást szervezett Belgrádban. A főváros központjában mintegy háromezren gyűltek össze, ez pedig vagy azt mutatja, hogy az ország polgárai tudatában vannak, hogy a súlyos helyzet nem oldható meg utcai tiltakozásokkal vagy pedig az életszínvonal Belgrádban sokkal magasabb, mint Szerbia középső és déli részében. A belgrádi tiltakozás egyébként békésen zajlott le, a szónoki emelvényről pedig „a stratégia nélküli kormány téves, lassú és elégtelen intézkedéseit”bírálták.
Kragujevacon már második hetébe lépett a Partizan gyár munkásainak éhségsztrájkja, Novi Pazarban pedig a textilesek szakszervezeti elnöke, tiltakozása jeléül, levágta kisujját. A szerbiai egyenlőtlen regionális fejlettségi szint rendszerbeli megoldásokat igényel, annak megakadályozására, hogy a válság során a régiók közötti szociális különbségek ne mélyüljenek el még jobban.     

2009-04-30

A szerb kormány döntést hozott arról, hogy a Szerb Katonaság képviselői nem vesznek részt a grúziai NATO-hadgyakorlatokon. Az ülést követő kormányközlemény leszögezi: „Döntés született arról, hogy elállunk Szerbia képviselőinek abban a grúziai hadgyakorlatban való részvételtől, amelyet a Szerbia és a NATO közötti 2009-2010-re vonatkozó partnerségi megállapodásban irányoztunk elő.” Kormánydöntés született a mexikói sertésnátha hazánkban való megjelenésének és terjedésének megakadályozására vonatkozó intézkedésekről. A kormány koordinációs testületet alakított az erre irányuló tevékenységi terv alkalmazására.

2009-04-30

Anvar Azimov, Oroszország állandó EBESZ-beli képviselője, Bécsben kijelentette, hogy Moszkvát aggodalommal tölti el a Koszovó északi részén kialakult helyzet kiéleződése. Azimov úr az EBESZ állandó tanácsának ülésén kiemelte: különösen a leginkább a tartomány északi részén élő szerbek és a nemzetközi erők közötti összetűzések riasztóak, mivel, hangsúlyozza, a fenti erők teljesen az albánok pártjára álltak. A történések arról tanúskodnak, hogy fennáll a veszélye, hogy az egész térségben destabilizálódik a helyzet és ez a feszültség kirobbanásához vezethet, figyelmeztetett. Úgy értékelte, hogy ebben a helyzetben a nemzetközi erőknek, beleértve az EBESZ-missziót is, mindkét fél érdekeinek, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozatának figyelembe vételével, az egyensúlyi helyzet kialakítására kellene törekedniük.  

2009-04-30 

®arko Obradović köztársasági oktatásügyi miniszter nyitotta meg Kragujevacon a 26. balkáni matematikai olimpiát, amelyen 11 ország középiskolásai mérik össze erejüket. Hazánk ötödik alkalommal házigazdája az eseménynek, ez pedig azt bizonyítja, hogy a térségben vezető helyet foglal el az oktatás színvonala terén, mondta a miniszter, miután az I. Kragujevaci Gimnáziumban megnyitotta az olimpiát. Hangsúlyozva, hogy Szerbia figyelemre méltó eredményeket ért el a matematikai versenyeken és mindig dobogós helyen végzett, a miniszter kiemelte: a hazánkban folyó jelenlegi oktatási reformok célja, hogy közelebb vigye államunkat a korszerű európai standardokhoz. Ebben az értelemben pedig a cél eléréséhez vezető egyik legszükségesebb és leghasznosabb befektetés, éppen az oktatás, szögezte le a miniszter.