31/07/2009

A szerbiai írott médiák továbbra is figyelemmel kísérik a képviselőház munkáját, amely hamarosan befejezi munkáját a nyári szünet miatt. A képviselők, az elmult évben, több mint 200 törvényt és mintegy 100 törvényalatti aktust fogadtak el, amit az uralkodó koalíció sikeresnek könyvel el, míg az ellenzék úgy véli, fölösleges volt a nagy sietés. Olivera Milovanovic sajtószemléjét közöljük.

A tájékoztatásról szóló törvényre való szavazást augusztus 31-ikére hirdették ki, nem pedig július végére, ahogyan azt várták. Slavica Djukic Dejanovic házelnök megmagyarázta, hogy ez a halasztás nem azért történt, mert nincs egyetértés az uralkodó koalícióban, hanem azért, mert a képviselőknek augusztusban pihenniük kell – írja a ’Danas’ belgrádi napilap.

Horvátország képtelensége, hogy megfelelő módon megoldja az elmenekült szerb polgárok egyéni jogait, akik még mindig Szerbia területén tartózkodnak, Szerbiát azon öt első helyezett ország közé sodorta, ahol a leghosszantartóbb a menekültválság – írja a ’Politika’ belgrádi napilap. Ugyanis, elmult 14 év azóta, hogy a ’Vihar’ elnevezésű katonai akcióban, a horvátok menekülésre késztettek 200.000 szerb polgárt, vagyoni és lakójogukat pedig a mai napig sem rendezték. A visszatérést megnehezítik a titkos névsorok és körözőlevelek, melyeket a horvát hatóságok adnak ki bizonyos személyek ellen, állítólagos ’háborús bűnök miatt’,  különösen akkor, amikor nagyobb számban akarnak visszatérni a menekültek.

A ’Vecernje Novosti’ arról számol be, hogy Emir Kusturica, világhírű rendező, három digitális mozit ajándékozott a Belgrádban lévő Jugoszláv Kinotékának, s az első filmbemutatás még az idén várható. ’Meg akarom mutatni Szerbiában, hogy a film nemcsak ’holivudi hamburger’, hanem a film az élet képeit mutatja be. Ma több minőséges szerző van, mint néhány évtizeddel ezelőtt, azonban filmjeik ritkán kerülnek közönség elé’ – mondta. A Kusturica adomány a mozik teljes felszereletségét jelentik, ülésekkel, digitális hanggal, és 35 miliméteres képpel.

A szerb vízilabdázók bejutottak a Rómában tartandó világbajnokság döntőjébe, mivel az elődöntőben legyőzték Horvátország csapatát, az aktuális világbajnokot – írja a ’Blic’. Filip Filpovic válogatott játékos, aki tegnap 4 gólt lőtt, az újságírónak elmondta, hogy a szerb vízilabdázók nagy akaratot mutattak arra, hogy megszerezzék a győzelmet. ’Nem csüggedtünk akkor sem, amikor a kizárások miatt kevesebb játékossal harcoltunk’ – mondta Filipovic, s hozzátette: ez nagy győzelem a csapat, de Szerbia számára is.

31. 7. 2.009.             15,15

Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke kijelentette, hogy az Európa-bizottság 100 millió eurót érő segélye, melyet jóváhagyott Szerbiának, a legmegfelelőbb pillanatban történt, mert az állami bevételek nincsenek a várt szinten. Az Európai Unió segítsége világos jelzése az európai adóköteleseknek, hogy szolidaritást vállalnak a szerb polgárokkal – emelte ki Djelic. A Tanjug Hrügynökségnek elmondta, hogy visszafizetés nélküli segélyről van szó, amely közvetlenül az E.U kasszájából a szerb kasszába ömlik, melyről tavaly október óta folytak a megbeszélések. Djelic pontosított, hogy a segélyfolyósításnak két feltétele van: a Nemzetközi Valuta Alap programjának további alkalmazása, valamint olyan törvényes és egyébb változtatások, melyek elősegítik az unióhoz való közeledést.

31. 7. 2.009.            15,45

Anders Fog Rasmusen, egykori dán kormányfő, holnap átveszi a NÁTO-főtitkár tisztségét Jap de Hop Sheffer eddigi titkártól, aki öt és fél év után távozik tisztségéről. Az új NÁTO-főtitkár előtt sok nyitott kérdés áll, mint az pl. milyen úton halad a katonai tömb, s vajon a világ rendőrének szerepét akarja-e betölteni? – teszi fel a kérdést a német Dauche Velle rádió. Rasmusenre nehéz munka vár, elsősorban a NÁTO afganisztáni küldetése miatt, amely mindeddig nem adta meg a várt eredményt.

31. 7. 2.009.                15,30

A horvátországi menekültek társulata rámutatott arra, hogy 14 évvel a ’Vihar’ elnevezésű katonai akció eltelte óta sincs megadva az elmenekült szerb polgárok számára az, hogy visszatérjenek otthonaikba, mert Horvátországban nincs garantálva személyes, mindenek előtt lakójoguk. A menekültek társulatának képviselői, mai sajtóértekezletükön emlékeztettek arra, hogy a ’Vihar’ elnevezésű akcióban, amely 1.995. augusztus 4-ikén kezdődött, 200.000 szerb polgár kényszerült Horvátország elhagyására, több mint 2.500 személyt megöltek a horvát katonák, míg 2.300-at eltűntként vezetnek. Többszáz házat nem adtak vissza szerb tulajdonosaiknak, míg 40.000 lakójoggal rendelkező ember várja a resztitúciót – mutatott rá, többek között, Milojko Budimir, a társulás elnöke.