A Szerb Köztársaságban lévő Focsán gyásszertartás megtartásával valamint gyertyák gyújtásával emlékeztek meg a 16 évvel ezelőtt Josanica térségében megölt 56 civil polgárról, akiket a muzulmán fegyveres erők végeztek ki. Josanicát 1.992. december 19-ikén támadták meg, amikor a szerb lakosság többsége Szent Miklóst ünnepelte. Csak egy nap alatt, 18 faluban 56 embert öltek meg, közöttük sok nő és gyerek volt, 68 szerb házat pedig felgyújtottak. A legfiatalabb áldozat csak két éves volt, a legidősebb pedig 98 éves. Az elkövetett bűntettekért még senki sem felelt, annak ellenére, hogy a focsai rendőrség, a bűntettekről szóló jelentést s a tanúk vallomásainak dokumentációját, átadta a Bosznia és Hercegovina-i igazságszolgáltató szerveknek.
Curkin: Meg van őrizve az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata
19. 12. 2.008. 17,05
Koszovó témája feszültségben tartotta a világot 2.008-ban – hangzott el a ’Vesti’ orosz tévéállomás hírműsorában – kiemelve, hogy nem kerülték ki a szerb tartomány önálóságának a kikiálltását, mégpedig azok részéről, akik az önálóság szószóllói voltak – Amerika és Európa – azonban az orosz diplomata meggyőződése szerint, Koszovó továbbra is Szerbia része, az ENSZ védnöksége alatt. Koszovón megmaradt az ENSZ-küldetés, és a rezolúció 1.244-es szakaszának az érvényesítése – jelentette ki e TV-állomásnak Vitalij Curkin, Oroszország állandó ENSZ-beli nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsban Oroszország támogatta Belgrád azon javaslatát, hogy a Hága-i Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt Koszovó egyoldalúan kikiálltott önálóságáról.
Nem szavaztak
19. 12. 2.008. 16,50
A Szerbiai Képviselőház küldöttei tegnap nem szavaztak a kormány bizalmáról, mert nem volt a teremben megfelelő számú küldött. Szavazásra 123 képviselő jelentkezett, a kvórumhoz pedig 126 szükséges. Slavica Djukic Dejanovic, a szerb képviselőház elnöke kijelentette, hogy utólag határozzák meg a szavazás napját. A kormány iránti bizalmi kérdést a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia elnevezésű ellenzéki pártok kérték. Fő okként az EULEX koszovói küldetését említik, amely – véleményük szerint, Marti Ahtisari elvetett tervét jött valóraváltani Koszovó önálóságáról. Mirko Cvetkovic kormányfő és a miniszterek elvetették ezt a vádat, megismételve, hogy Szerbia sohasem ismeri el Koszovó önálóságát, s folytatja a diplomáciai harcot az ország szuverenitásának és területi integritásának a megőrzésében.
Cvetkovic kormányfőnek
19. 12. 2.008. 17,25
A szerbiai postákban megkezdték az elektromos szertifikátok kiadását, melyet elsőnek Mirko Cvetkovic kormányfőnek nyújtottak át, valamint Jasna Matic telekommunikációs miniszternek. Az elektromos aláírás bemutatása után Cvetkovic kiemelte, hogy ez fontos lépés az elektromos igazgatás bevezetésekor Szerbiában. A kormányfő rámutatott arra, hogy az elekrtomos aláírások bevezetésével növekszik a hathatóság a munkában, valamint csökken a korrupció.
Kubis: Szlovákia álláspontja
19. 12. 2.008. 17,15
Jan Kubis, távozó szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy Szlovákia nem látja annak szükségességét, hogy elismerje Koszovó önálóságát, s hozzátette, hogy ez nincs összefüggésben Oroszország állásfoglalásával. Szovákia továbbra sem ismeri el Koszovó önálóságát, mert számunkra a területi integritás és a szuverenitás szent – mondta Kubis egy lengyel lapnak adott interjójában. Hozzátette: Bratiszlava másfelől, meg van győződve arról, hogy Szerbia déli tartományának segíteni kell, ezért vesz részt Szlovákia az EULEX és a KFOR küldetésben.
Schwarzenberg: Szerbiának Európában a helye
19. 12. 2.008. 17,05
Karel Schwarzenberz (Svárcenberg) cseh külügyminiszter, akinek országa két hét múlva Franciaországtól átveszi az Unió elnöklőjének tisztét, úgy nyilatkozott, kulcsfontosságú számára, hogy a cseh elnöklés ideje alatt Szerbia számára is megkezdődjön a tagjelölti státusz megszerzésének procedúrája. A Tanjug Hírügynökségnek adott interjúban a külügyminiszter kiemelte, ez az álma, habár tudja, hogy néhány ország még mindig ellenzi a tervet. Reményét fejezte ki azonban, hogy sikerül meggyőznie őket arról, hogy álláspontjuk téves. Szerbia kiemelkedő helyet tölt be a Balkánon ezért illúzió azt hinni, hogy nélküle sikerülhet a térség fejlődését és gazdasági haladását szavatolni, hangsúlyozta Schwarzenberg (Svárcenberg) miniszter.
Belgrád: Kihirdették a beruházás-bevonzási vetélkedő győzteseit
2008-12-18
A városok és községek közötti beruházási lehetőségek legjobb bemutatására rendezett belgrádi vetélkedőn a győzelmet Nagybecskerek, Loznica, Kragujevac, Paraćin, Versec és Šabac vitte el. A közönség különdíját pedig Uľice város érdemelte ki. A vetélkedőn 19 szerbiai község és város vett részt. Az értékelés alapját a községi prezentációk minősége, a községek fellépése, kommunikációs készsége, a bemutató standok minősége, az internetes prezentáció és a kínált bemutató anyag minősége képezte. A vetélkedőt Cameron Munter amerikai nagykövet nyitotta meg, úgy értékelve, hogy a községek vetélkedése derűlátásra ad okot, hiszen arra mutat, hogy Szerbia képes a beruházások bevonzására. A hat győztes lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a hannoveri beruházási vásáron, ahol bemutathatja a községet vagy pedig amerikai tanulmányúton vehet részt, amelyen lehetőség nyílik a beruházások bevonzásának területén való konkrét tapasztalatok szerzésére. A vetélkedő, az USAID keretében, a községek gazdasági fejlesztésére kialakított program szervezésében, már másodszor kerül megrendezésre. A vetélkedőre felkért községek 2006. és 2007. folyamán csaknem 400 millió eurónyi beruházást vonzottak be, valamint mintegy hatezer munkahelyet nyitottak.
Jeremić: Az UMNIK átformálása nem sérti Szerbia alkotmányos rendjét
2008-12-18
Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető úgy értékelte, hogy a koszovói nemzetközi erők átalakítása nem sérti sem Szerbia alkotmányos rendjét, sem pedig területi épségét. Jeremić miniszter a szerb parlament ülésén való felszólalásában kiemelte, a nemzetközi jelenlét átalakítására az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával került sor, valamint a BT 1244-es határozatára támaszkodik, az pedig szavatolja Szerbia szuverenitását és területi épségét. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy az EULEX-misszió jogállás kérdésében semleges, majd pedig elmondta, hogy Mirko Cvetković kormányának Koszovóval kapcsolatos politikája az előző kormány politikájának folytonossága jegyében alakul.
Cvetković elvetette az ellenzék vádjait
2008-12-18
Mirko Cvetković szerb miniszterelnök elvetette az ellenzék azon vádjait, hogy a kormány egyáltalán nem tevékenykedett, hangsúlyozva, hogy az ilyen fosculus, vagyis kifejezés használata is bizonyítja, hogy az ellenzéknek nincs elegendő érve az állítás alátámasztására. A kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatásának szentelt parlamenti ülésen az ellenzéki képviselők vádjaira a miniszterelnök többek között azt válaszolta, hogy Szerbia utóbbi évtizedekben elért egyik legnagyobb diplomáciai sikere annak az ENSZ-határozatnak a megszavazása volt, amellyel a Nemzetközi Igazságügyi Bíróságtól azt kérik, mondjon véleményt, törvényes volt-e Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségének kikiáltása. A kormány által elért jelentős eredménynek számít, hogy az EULEX-missziót az ENSZ hatáskörébe sikerült visszajuttatnia, emelte ki a kormányfő. Megismételte továbbá, hogy a kormány által követett egyik lényeges elvet az ország szuverenitásáért és területi épségéért, minden lehetséges jogi és diplomáciai eszköz igénybevételével, folytatott küzdelem képezi. Az európai integrációról szólva Cvetković elnök kijelentette, ahhoz, hogy Szerbia felkerüljön a schengeni fehér listára, feltétlenül szükség van a megfelelő törvények elfogadására és a megfelelő intézmények kialakítására, majd pedig bejelentette, hogy a következő év első negyedében a kormány a képviselőházi procedúrába utalja a szükséges törvényeket. A gazdaságpolitikai intézkedésekről szólva Cvetković kormányfő emlékeztetett, hogy a kormány operatív csoportot alakított, amelynek feladata olyan ajánlások megtétele, amelyek hozzá fogják az államot segíteni ahhoz, hogy könnyebben kivédhesse a válság következményeit.
Đelić: Szerbia azon fog igyekezni, hogy a következő évben uniós tagjelöltté váljon
2008-12-18
Szerbia arra fog törekedni, hogy a következő évben uniós tagjelöltté váljék, nyilatkozta ma Boľidar Đelić, a szerb kormány alelnöke. A szerb képviselőház ülésén felszólalva az alelnök elmondta, a fenti cél eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy országunk január 1-jén megkezdje az Unióval kötött átmeneti kereskedelmi, valamint a közeledési és csatlakozási megállapodás egyoldalú alkalmazását. Az elkövetkező napokban további erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy Hollandia módosítsa álláspontját és hozzájáruljon a fent említett átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldásához, hangsúlyozta Đelić alelnök. Rámutatott továbbá, hogy Hollandia szembesülni fog azokkal a mind terjedelmesebb bizonyítékokkal, amelyek azt mutatják, Szerbia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy eredményesen lezárja a hágai törvényszékkel való együttműködést.
A Szerb Köztársaságban lévő Focsán gyásszertartás megtartásával valamint gyertyák gyújtásával emlékeztek meg a 16 évvel ezelőtt Josanica térségében megölt 56 civil polgárról, akiket a muzulmán fegyveres erők végeztek ki. Josanicát 1.992. december 19-ikén támadták meg, amikor a szerb lakosság többsége Szent Miklóst ünnepelte. Csak egy nap alatt, 18 faluban 56 embert öltek meg, közöttük sok nő és gyerek volt, 68 szerb házat pedig felgyújtottak. A legfiatalabb áldozat csak két éves volt, a legidősebb pedig 98 éves. Az elkövetett bűntettekért még senki sem felelt, annak ellenére, hogy a focsai rendőrség, a bűntettekről szóló jelentést s a tanúk vallomásainak dokumentációját, átadta a Bosznia és Hercegovina-i igazságszolgáltató szerveknek. 
Koszovó témája feszültségben tartotta a világot 2.008-ban – hangzott el a ’Vesti’ orosz tévéállomás hírműsorában – kiemelve, hogy nem kerülték ki a szerb tartomány önálóságának a kikiálltását, mégpedig azok részéről, akik az önálóság szószóllói voltak – Amerika és Európa – azonban az orosz diplomata meggyőződése szerint, Koszovó továbbra is Szerbia része, az ENSZ védnöksége alatt. Koszovón megmaradt az ENSZ-küldetés, és a rezolúció 1.244-es szakaszának az érvényesítése – jelentette ki e TV-állomásnak Vitalij Curkin, Oroszország állandó ENSZ-beli nagykövete. Emlékeztetett arra, hogy a Biztonsági Tanácsban Oroszország támogatta Belgrád azon javaslatát, hogy a Hága-i Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt Koszovó egyoldalúan kikiálltott önálóságáról. 
A Szerbiai Képviselőház küldöttei tegnap nem szavaztak a kormány bizalmáról, mert nem volt a teremben megfelelő számú küldött. Szavazásra 123 képviselő jelentkezett, a kvórumhoz pedig 126 szükséges. Slavica Djukic Dejanovic, a szerb képviselőház elnöke kijelentette, hogy utólag határozzák meg a szavazás napját. A kormány iránti bizalmi kérdést a Szerb Radikális Párt, a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia elnevezésű ellenzéki pártok kérték. Fő okként az EULEX koszovói küldetését említik, amely – véleményük szerint, Marti Ahtisari elvetett tervét jött valóraváltani Koszovó önálóságáról. Mirko Cvetkovic kormányfő és a miniszterek elvetették ezt a vádat, megismételve, hogy Szerbia sohasem ismeri el Koszovó önálóságát, s folytatja a diplomáciai harcot az ország szuverenitásának és területi integritásának a megőrzésében.
A szerbiai postákban megkezdték az elektromos szertifikátok kiadását, melyet elsőnek Mirko Cvetkovic kormányfőnek nyújtottak át, valamint Jasna Matic telekommunikációs miniszternek. Az elektromos aláírás bemutatása után Cvetkovic kiemelte, hogy ez fontos lépés az elektromos igazgatás bevezetésekor Szerbiában. A kormányfő rámutatott arra, hogy az elekrtomos aláírások bevezetésével növekszik a hathatóság a munkában, valamint csökken a korrupció.
Jan Kubis, távozó szlovák külügyminiszter kijelentette, hogy Szlovákia nem látja annak szükségességét, hogy elismerje Koszovó önálóságát, s hozzátette, hogy ez nincs összefüggésben Oroszország állásfoglalásával. Szovákia továbbra sem ismeri el Koszovó önálóságát, mert számunkra a területi integritás és a szuverenitás szent – mondta Kubis egy lengyel lapnak adott interjójában. Hozzátette: Bratiszlava másfelől, meg van győződve arról, hogy Szerbia déli tartományának segíteni kell, ezért vesz részt Szlovákia az EULEX és a KFOR küldetésben.
Karel Schwarzenberz (Svárcenberg) cseh külügyminiszter, akinek országa két hét múlva Franciaországtól átveszi az Unió elnöklőjének tisztét, úgy nyilatkozott, kulcsfontosságú számára, hogy a cseh elnöklés ideje alatt Szerbia számára is megkezdődjön a tagjelölti státusz megszerzésének procedúrája. A Tanjug Hírügynökségnek adott interjúban a külügyminiszter kiemelte, ez az álma, habár tudja, hogy néhány ország még mindig ellenzi a tervet. Reményét fejezte ki azonban, hogy sikerül meggyőznie őket arról, hogy álláspontjuk téves. Szerbia kiemelkedő helyet tölt be a Balkánon ezért illúzió azt hinni, hogy nélküle sikerülhet a térség fejlődését és gazdasági haladását szavatolni, hangsúlyozta Schwarzenberg (Svárcenberg) miniszter. 
A városok és községek közötti beruházási lehetőségek legjobb bemutatására rendezett belgrádi vetélkedőn a győzelmet Nagybecskerek, Loznica, Kragujevac, Paraćin, Versec és Šabac vitte el. A közönség különdíját pedig Uľice város érdemelte ki. A vetélkedőn 19 szerbiai község és város vett részt. Az értékelés alapját a községi prezentációk minősége, a községek fellépése, kommunikációs készsége, a bemutató standok minősége, az internetes prezentáció és a kínált bemutató anyag minősége képezte. A vetélkedőt Cameron Munter amerikai nagykövet nyitotta meg, úgy értékelve, hogy a községek vetélkedése derűlátásra ad okot, hiszen arra mutat, hogy Szerbia képes a beruházások bevonzására. A hat győztes lehetőséget kap arra, hogy részt vegyen a hannoveri beruházási vásáron, ahol bemutathatja a községet vagy pedig amerikai tanulmányúton vehet részt, amelyen lehetőség nyílik a beruházások bevonzásának területén való konkrét tapasztalatok szerzésére.
Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető úgy értékelte, hogy a koszovói nemzetközi erők átalakítása nem sérti sem Szerbia alkotmányos rendjét, sem pedig területi épségét. Jeremić miniszter a szerb parlament ülésén való felszólalásában kiemelte, a nemzetközi jelenlét átalakítására az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyásával került sor, valamint a BT 1244-es határozatára támaszkodik, az pedig szavatolja Szerbia szuverenitását és területi épségét. A miniszter hangsúlyozta továbbá, hogy az EULEX-misszió jogállás kérdésében semleges, majd pedig elmondta, hogy Mirko Cvetković kormányának Koszovóval kapcsolatos politikája az előző kormány politikájának folytonossága jegyében alakul. 
Mirko Cvetković szerb miniszterelnök elvetette az ellenzék azon vádjait, hogy a kormány egyáltalán nem tevékenykedett, hangsúlyozva, hogy az ilyen fosculus, vagyis kifejezés használata is bizonyítja, hogy az ellenzéknek nincs elegendő érve az állítás alátámasztására. A kormány elleni bizalmatlansági indítvány megvitatásának szentelt parlamenti ülésen az ellenzéki képviselők vádjaira a miniszterelnök többek között azt válaszolta, hogy Szerbia utóbbi évtizedekben elért egyik legnagyobb diplomáciai sikere annak az ENSZ-határozatnak a megszavazása volt, amellyel a Nemzetközi Igazságügyi Bíróságtól azt kérik, mondjon véleményt, törvényes volt-e Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségének kikiáltása. A kormány által elért jelentős eredménynek számít, hogy az EULEX-missziót az ENSZ hatáskörébe sikerült visszajuttatnia, emelte ki a kormányfő. Megismételte továbbá, hogy a kormány által követett egyik lényeges elvet az ország szuverenitásáért és területi épségéért, minden lehetséges jogi és diplomáciai eszköz igénybevételével, folytatott küzdelem képezi. 
Szerbia arra fog törekedni, hogy a következő évben uniós tagjelöltté váljék, nyilatkozta ma Boľidar Đelić, a szerb kormány alelnöke. A szerb képviselőház ülésén felszólalva az alelnök elmondta, a fenti cél eléréséhez feltétlenül szükséges, hogy országunk január 1-jén megkezdje az Unióval kötött átmeneti kereskedelmi, valamint a közeledési és csatlakozási megállapodás egyoldalú alkalmazását. Az elkövetkező napokban további erőfeszítéseket teszünk annak érdekében, hogy Hollandia módosítsa álláspontját és hozzájáruljon a fent említett átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldásához, hangsúlyozta Đelić alelnök. Rámutatott továbbá, hogy Hollandia szembesülni fog azokkal a mind terjedelmesebb bizonyítékokkal, amelyek azt mutatják, Szerbia minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy eredményesen lezárja a hágai törvényszékkel való együttműködést.