William Haig Nagy Britannia külügyminisztere holnap Belgrádba érkezik, ahol a szerb tisztségviselőkkel konzultál a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúció esetleges módosításáról, melyet Szerbia az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett. A brit diplomácia vezetője, néhány nappal Gvid Vestervelle német hivatalbeli kollégája után érkezik a szerb fővárosba, aki azon a véleményen volt, hogy a Koszovóra vonatkozó Rezolúciót, össze kell hangolni az EU állásfoglalásával, s hogy róla, mindenekelőtt Brüsszelben, nem pedig New Yorkban kell tárgyalni. Szerbia kifejezte készségét, hogy konzultál az esetleges változtatásokról. A Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság tanácsadói véleményének közzététele után, Szerbia Rezolúciót tett az ENSZ Közgyűlésén, melyről szeptember 9-ikén szavaznak. Ebben Belgrád a Pristinával folytatandó megbeszéléseket szorgalmazza minden nyitott kérdésben, beleértve Koszovó és Metóhia jogállását is.
A minisztérium 1.000 tankönyvet küldött
29. 8. 2.010.
Srdjan Sreckovic diaszpórával foglalkozó miniszter kijelentette, hogy minisztériuma, a mult héten, 1.000 tankönyvet küldött Ausztráliába, ahol 100.000 szerb nemzetiségű polgár él. A Beta Hírügynökségnek Sreckovic elmondta, hogy a minisztérium egyik célja, az integráció és az intézményes hatás a diaszpórára, azokban az országokban, ahol élnek, de nemzeti identitásunk megőrzése is, és a beépülés megakadályozása. A mi identitásunk kulcsfontosságú elemi éppen a szerb nyelv és a tyiril írás, éppen ezért ennek megőrzése stratégiai és hosszútávú állami projektum kell hogy legyen – mondta Sreckovic.
Ljajic: Nem reális elvárás
29. 8. 2.010.
Rasim Ljajic munka és szociális politikával foglalkozó miniszter elmondta: kitűnő lenne az, ha legalább elvi lehetősége lenne annak, hogy szeptember 8-ig, elkészül a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúció kompromisszumos szövegterve, melyet Brüsszellel és Vashingtonnal együtt írnánk meg. A PRES újságnak adott interjúban Ljajic megismételte: Szerbia fő prioritása az Európai Unióba való csatlakozás, de ez az út hosszabb, mint ahogyan vártuk. Véleménye szerint, a szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén tartandó szavazás Szerbia Rezolúciójára, nem lesz kihatással a kormány biztonságára, mert mint mondta, senki sem vezetett párhuzamos politikát Koszovóról, amely különbözött volna a mostanitól.
Kalanovic: Nincs késés
29. 8. 2.010.
Verica Kalanovic nemzeti befektetési tervvel foglalkozó miniszter a Tanjug Hírügynükségnek elmondta, hogy nem késnek 389 projektum realizálásával, melyeket 2.010 folyamán pénzelnek majd, s hozzátette, hogy többségük még az idén elkészül. Ebben a pillanatban, az idei évre tervezett projektumok 26 százaléka készült el, s kiemelte, hogy minisztériuma, szeptember 15-ig, pályázatot ír ki olyan projektumok bejelentésére, melyek kivitelezését a jövő évben pénzelik, s hozzátette, hogy a pénz megszerzésnek mércéje szigorúbb lesz.
Ljajic: Szandzsákban gazdasági problémák vannak
29. 8. 2.010.
Rasim Ljajic munka és szociális politikával foglalkozó miniszter a PRES újságnak kijelentette: Szandzsák problémái nem etnikai és politikai, hanem gazdasági természetűek. Szandzsák alapvető problémája – Ljajic szavai szerint, az iszlám közösségen belüli megosztottság. Az autonómia említése hazugság, melyet Muamer Zukorlic mufti terjeszt, politikai és reklám okból. Szandzsák problémájára a megoldás: nagyobb befektetés az állam részéről, és politikai biztonság megteremtése, hogy nagyobb számban jőjjenek a beruházók.
Szerbia és BH, határozat és Biztonsági Tanács
2010-08-28
Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke úgy értékelték, hogy Bosznia-Hercegovinának Szerbia integritásáról, valamint a Koszovó-határozatról való világos álláspontjának hiánya veszélyes és kontraproduktív. Arra a tényre kitérve, hogy Bosznia-Hercegovina nem tette közzé, hogyan fog szavazni Szerbia Koszovóra vonatkozó határozati javaslatáról az ENSZ Közgyűlésének ülésén, Dodik miniszterelnök elmondta, hogy Szarajevó e kérdéshez való viszonyulása zavaros, teljességgel felelőtlen, politikailag pedig tarthatatlan, „pontosan olyan, mint maga Bosznia-Hercegovina is”. Tadić elnök úgy értékelte, hogy „igen veszélyes és senkinek sincs javára a Szerbia integritásához való nem eléggé világos viszonyulás, mindenekelőtt azonban magában Bosznia-Hercegovinában jelent gondot”. Boris Tadić azzal a felhívással fordult továbbá Bosznia-Hercegovina minden politikai tényezőjéhez, hogy súlyához méltóan viszonyuljanak a kérdéshez, mert Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi épségét.
Dačić eszmecserét folytatott az osztrák bűnügyi rendőrség vezetőjével
2010-08-28
Dačić belügyminiszter ma Salzburgban megbeszélést folytatott Franz Langével, az osztrák szövetségi belügyminisztérium bűnügyi rendőrségének vezetőjével is, akivel többek között a Hypo Alpe-Adria Bank ügyben is véleményt cserélt, emellett pedig tolmácsolta a szerb rendőrség azon készségét, hogy részt vegyen az ügyben folyó nyomozásban. Ivica Dačić hangsúlyozta, hogy a szerb és az osztrák rendőrség, valamint a két belügyminisztérium együttműködése az eltelt időszakban kiválóan zajlott, hangsúlyozza a belügyminisztériumi közlemény.
Tadić kabinetje cáfolja a médiaspekulációkat
2010-08-28
Boris Tadić szerb köztársasági elnök kabinetje cáfolta a médiákban megjelent azon igaztalan állításokat, miszerint a szerb elnök állítólag, bizonyos feltételekkel, kész lenne Koszovó elismerésére. „ Ez abszolút hazugság. Tadić elnök soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét”, mondták a Tanjug Hírügynökségnek az elnöki kabinetben a fenti híresztelésekkel kapcsolatban. A horvátországi NOVI LIST, a szerb diplomáciához közeli, nem hivatalos forrásokra hivatkozva közzétette, hogy Tadić elnök állítólag kész Koszovó függetlenségének elismerésére, ha eleget tesznek három általa szabott feltételnek, ezek: a koszovói pravoszláv kolostorok területen kívülisége, az Ibar folyótól délre élő szerbek különleges státusza, és a Koszovó északi részén kialakult status quo elismerése. Ugyanezeket az állításokat közzé tette a belgrádi PRAVDA napilap is.
Licht: A rugalmatlan álláspont se nem bölcs, sem pedig hosszú távon elfogadható
2010-08-28
Sonja Licht, Szerbia Külpolitikai Tanácsának elnöke, úgy értékelte, hogy az Európai Unióval való, a Koszovó-határozatra vonatkozó konzultációkkal kapcsolatos rugalmatlan álláspont nem tekinthető sem bölcsnek, sem pedig hosszú távon elfogadhatónak. Nem hiszem, hogy a rugalmatlan álláspont opció lehet, nyilatkozta Licht asszony a Tanjug Hírügynökségnek, majd pedig emlékeztetett, hogy az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban, olyan lényeges dolgok vannak, amelyektől Szerbia nem állhat el, ám olyanok is, amelyekre az Európai Unió nem állhat rá, ezért a helyzet komoly megbeszélések folytatását követeli meg.
Simić: Szerbiának konzultálnia kell az Európai Unióval
2010-08-28
A szerbiai illetékeseknek konzultálniuk kellene az Európai Unióval annak céljából, hogy olyan módosításokra kerüljön sor az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban, amelyek elfogadhatóak Szerbia számára is, jelentette ki Predrag Simić, a belgrádi Politikatudományok Karának nemzetközi kapcsolatokat oktató professzora. „Úgy vélem, hogy jelen pillanatban igen fontos az Unióval való párbeszéd fenntartása, és egy elfogadható mértékű kompromisszum elfogadása”, mondta el a professzor a Tanjug Hírügynökségnek. Hozzáfűzte még, hogy Szerbia számára a határozat megvitatása igen jelentős pillanat, mivel, véleménye szerint, a szerb külpolitika két fő céljáról van szó: a területi épség megóvásáról és az Európai Unióhoz való közeledés további folyamatáról.
William Haig Nagy Britannia külügyminisztere holnap Belgrádba érkezik, ahol a szerb tisztségviselőkkel konzultál a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúció esetleges módosításáról, melyet Szerbia az ENSZ Közgyűlése elé terjesztett. A brit diplomácia vezetője, néhány nappal Gvid Vestervelle német hivatalbeli kollégája után érkezik a szerb fővárosba, aki azon a véleményen volt, hogy a Koszovóra vonatkozó Rezolúciót, össze kell hangolni az EU állásfoglalásával, s hogy róla, mindenekelőtt Brüsszelben, nem pedig New Yorkban kell tárgyalni. Szerbia kifejezte készségét, hogy konzultál az esetleges változtatásokról. A Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság tanácsadói véleményének közzététele után, Szerbia Rezolúciót tett az ENSZ Közgyűlésén, melyről szeptember 9-ikén szavaznak. Ebben Belgrád a Pristinával folytatandó megbeszéléseket szorgalmazza minden nyitott kérdésben, beleértve Koszovó és Metóhia jogállását is.
Srdjan Sreckovic diaszpórával foglalkozó miniszter kijelentette, hogy minisztériuma, a mult héten, 1.000 tankönyvet küldött Ausztráliába, ahol 100.000 szerb nemzetiségű polgár él. A Beta Hírügynökségnek Sreckovic elmondta, hogy a minisztérium egyik célja, az integráció és az intézményes hatás a diaszpórára, azokban az országokban, ahol élnek, de nemzeti identitásunk megőrzése is, és a beépülés megakadályozása. A mi identitásunk kulcsfontosságú elemi éppen a szerb nyelv és a tyiril írás, éppen ezért ennek megőrzése stratégiai és hosszútávú állami projektum kell hogy legyen – mondta Sreckovic. 
Rasim Ljajic munka és szociális politikával foglalkozó miniszter elmondta: kitűnő lenne az, ha legalább elvi lehetősége lenne annak, hogy szeptember 8-ig, elkészül a Koszovóra vonatkozó szerb Rezolúció kompromisszumos szövegterve, melyet Brüsszellel és Vashingtonnal együtt írnánk meg. A PRES újságnak adott interjúban Ljajic megismételte: Szerbia fő prioritása az Európai Unióba való csatlakozás, de ez az út hosszabb, mint ahogyan vártuk. Véleménye szerint, a szeptemberben, az ENSZ Közgyűlésén tartandó szavazás Szerbia Rezolúciójára, nem lesz kihatással a kormány biztonságára, mert mint mondta, senki sem vezetett párhuzamos politikát Koszovóról, amely különbözött volna a mostanitól. 
Verica Kalanovic nemzeti befektetési tervvel foglalkozó miniszter a Tanjug Hírügynükségnek elmondta, hogy nem késnek 389 projektum realizálásával, melyeket 2.010 folyamán pénzelnek majd, s hozzátette, hogy többségük még az idén elkészül. Ebben a pillanatban, az idei évre tervezett projektumok 26 százaléka készült el, s kiemelte, hogy minisztériuma, szeptember 15-ig, pályázatot ír ki olyan projektumok bejelentésére, melyek kivitelezését a jövő évben pénzelik, s hozzátette, hogy a pénz megszerzésnek mércéje szigorúbb lesz.
Rasim Ljajic munka és szociális politikával foglalkozó miniszter a PRES újságnak kijelentette: Szandzsák problémái nem etnikai és politikai, hanem gazdasági természetűek. Szandzsák alapvető problémája – Ljajic szavai szerint, az iszlám közösségen belüli megosztottság. Az autonómia említése hazugság, melyet Muamer Zukorlic mufti terjeszt, politikai és reklám okból. Szandzsák problémájára a megoldás: nagyobb befektetés az állam részéről, és politikai biztonság megteremtése, hogy nagyobb számban jőjjenek a beruházók. 
Boris Tadić szerb köztársasági elnök és Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöke úgy értékelték, hogy Bosznia-Hercegovinának Szerbia integritásáról, valamint a Koszovó-határozatról való világos álláspontjának hiánya veszélyes és kontraproduktív. Arra a tényre kitérve, hogy Bosznia-Hercegovina nem tette közzé, hogyan fog szavazni Szerbia Koszovóra vonatkozó határozati javaslatáról az ENSZ Közgyűlésének ülésén, Dodik miniszterelnök elmondta, hogy Szarajevó e kérdéshez való viszonyulása zavaros, teljességgel felelőtlen, politikailag pedig tarthatatlan, „pontosan olyan, mint maga Bosznia-Hercegovina is”. Tadić elnök úgy értékelte, hogy „igen veszélyes és senkinek sincs javára a Szerbia integritásához való nem eléggé világos viszonyulás, mindenekelőtt azonban magában Bosznia-Hercegovinában jelent gondot”. Boris Tadić azzal a felhívással fordult továbbá Bosznia-Hercegovina minden politikai tényezőjéhez, hogy súlyához méltóan viszonyuljanak a kérdéshez, mert Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina szuverenitását és területi épségét.
Dačić belügyminiszter ma Salzburgban megbeszélést folytatott Franz Langével, az osztrák szövetségi belügyminisztérium bűnügyi rendőrségének vezetőjével is, akivel többek között a Hypo Alpe-Adria Bank ügyben is véleményt cserélt, emellett pedig tolmácsolta a szerb rendőrség azon készségét, hogy részt vegyen az ügyben folyó nyomozásban. Ivica Dačić hangsúlyozta, hogy a szerb és az osztrák rendőrség, valamint a két belügyminisztérium együttműködése az eltelt időszakban kiválóan zajlott, hangsúlyozza a belügyminisztériumi közlemény.
Boris Tadić szerb köztársasági elnök kabinetje cáfolta a médiákban megjelent azon igaztalan állításokat, miszerint a szerb elnök állítólag, bizonyos feltételekkel, kész lenne Koszovó elismerésére. „ Ez abszolút hazugság. Tadić elnök soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét”, mondták a Tanjug Hírügynökségnek az elnöki kabinetben a fenti híresztelésekkel kapcsolatban. A horvátországi NOVI LIST, a szerb diplomáciához közeli, nem hivatalos forrásokra hivatkozva közzétette, hogy Tadić elnök állítólag kész Koszovó függetlenségének elismerésére, ha eleget tesznek három általa szabott feltételnek, ezek: a koszovói pravoszláv kolostorok területen kívülisége, az Ibar folyótól délre élő szerbek különleges státusza, és a Koszovó északi részén kialakult status quo elismerése. Ugyanezeket az állításokat közzé tette a belgrádi PRAVDA napilap is. 
Sonja Licht, Szerbia Külpolitikai Tanácsának elnöke, úgy értékelte, hogy az Európai Unióval való, a Koszovó-határozatra vonatkozó konzultációkkal kapcsolatos rugalmatlan álláspont nem tekinthető sem bölcsnek, sem pedig hosszú távon elfogadhatónak. Nem hiszem, hogy a rugalmatlan álláspont opció lehet, nyilatkozta Licht asszony a Tanjug Hírügynökségnek, majd pedig emlékeztetett, hogy az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban, olyan lényeges dolgok vannak, amelyektől Szerbia nem állhat el, ám olyanok is, amelyekre az Európai Unió nem állhat rá, ezért a helyzet komoly megbeszélések folytatását követeli meg.
A szerbiai illetékeseknek konzultálniuk kellene az Európai Unióval annak céljából, hogy olyan módosításokra kerüljön sor az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban, amelyek elfogadhatóak Szerbia számára is, jelentette ki Predrag Simić, a belgrádi Politikatudományok Karának nemzetközi kapcsolatokat oktató professzora. „Úgy vélem, hogy jelen pillanatban igen fontos az Unióval való párbeszéd fenntartása, és egy elfogadható mértékű kompromisszum elfogadása”, mondta el a professzor a Tanjug Hírügynökségnek. Hozzáfűzte még, hogy Szerbia számára a határozat megvitatása igen jelentős pillanat, mivel, véleménye szerint, a szerb külpolitika két fő céljáról van szó: a területi épség megóvásáról és az Európai Unióhoz való közeledés további folyamatáról.
