Az Európa-bizottság, a hét végéig, jelentést küld a szerb kormányhoz, melyben megállapítja, hogy Szerbia kész a vízumrendszer liberalizálására – jelentette a Szerbiai Rádió-Televízió. A jelentés leszögezi, hogy Szerbia jó eredményeket ért el a vízumrendszer megszüntetéséhez szükséges feltételek teljesítésében, azonban hosszú azon akadályok felsorolása, melyeket csak részben vagy sehogy nem hárított el. Annak ellenére, hogy a jelentés nem tartalmaz dátumokat, az Európa-bizottság forrásai elmondták, hogy legjobb esetben, a vízum liberalizálása 2.010. január elsetétől kezdődhet. A vízumrendszer nem függ sem Hágától sem pedig Koszovótól, hanem négy csoport dokumentumainak a teljesítésétől: Az első a dokumentumok biztonságára, a második az illegális migrációra, a harmadik a közrendre és biztonságra, a negyedik pedig a jog működésére vonatkozik. A jelentés kiemeli, hogy Szerbia mind a négy csoportban haladást ért el, azonban a munka túlnyomó része még hátra van.
Solana és Tadic levelet cseréltek
29. 11. 2.008. 15,40
Boris Tadic szerb elnök és Javier Solana, az Európai Únió magas beosztásban lévő Külpolitikai és Biztonsági vezetője, tegnap levelet cseréltek, melyben megerősítették ragaszkodásukat az Eulex-küldetés széttelepítéséről Koszovó és Metóhián, Bank Ki-moon, ENSZ-főtitkár jelentésével, valamint a Biztonsági Tanács Elnöki közleményével összhangban. A Tanjug hírügynökséggel közölték, hogy az Európai Únió Politikai-Biztonsági Bizottsága megállapította, hogy az Eulex-küldetés december 2-ikán lesz működőképes, munkáját pedig néhány nappal később kezdi meg.
Megemlékezés november 29-ikéről
29. 11. 2.008. 15,20
A mai napot, november 29-ikét, a Köztársaság Napját, csaknam öt évtizedig ünnepeltük mint a Jugoszláv Föderatív Szövetségi Köztársaság állami ünnepét. Ez a dátum 1.943-ban lett történelmi, amikor Jajcéban megtartották az AVNOJ második ülését, melyen döntés született Jugoszlávia föderatív államberendezéséről, a királyi kormánynak pedig megtiltották a visszatérést az országba. Annak ellenére, hogy 1.992-ben, hivatalosan megszűnt létezni a Jugoszláv Föderatív Szövetségi Köztársaság, ezt a dátumot csak 2.002-ben törölték. 1.945-ben, a második világháború befejezése valamint a választások után, amikor fülényes győzelmet aratott a Kommunista Párt, az AVNOJ II. ülésezésének évforulóján, a Szövetségi Képviselőház kikiálltotta a Föderatív Jugoszláv Köztársaságot. Ma, valamennyi önáló hat köztársaságnak, megvannak a maga állami ünnepei. Szerbiában az államiság napját február 15-ikén, a ’Találkozás’ nevű vallási ünnepen tartják, mert 1.804-ben, ezen a napon kezdődött meg a modern szerb állam megalakítása.
A térség rendőrségének a megállapodása
29. 11. 2.008. 15,05
Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Crna Gora belügyminiszterei ma Szarajevóban megegyeztek abban, hogy folytatják a közös fellépést a szervezett bűnözés, terrorizmus és korrupció elleni harcban, s arra kötelezték magukat, hogy saját nemzeti törvényhozásukban alkalmazzák majd az európai mércéket. A miniszterek megállapodtak abban, hogy alkalmazzák majd az aláírt dokumentumokat a rendőrségek együttműködéséről, s újakat kötnek annak érdekében, hogy fokozzák a harcot a pénzmosás, a pénzügyi bűnözés valamint a tanúk megvédésének az érdekében, s hogy tovább fejlesztik az együttműködést a sajber-bűnözés elleni harcban. A belügyminiszterek megállapították, hogy Délkelet-Európa valamennyi országa számára az európai perspektíva a közös cél, valamint, hogy az igazságszolgáltatás és rendőrség munkájában elért eredmények, pozitívan hatnak a térség biztonságára és a demokrácia fejlődésére.
Tacsi: Az elnöki közlemény kiegyensúlyozott
29. 11. 2.008. 14,45
Hasim Tacsi, az ideiglenes koszovói kormány elnöke úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Elnöki közleménye a Polgári Misszió átszervezéséről, valamint az Eulex koszovói széttelepítéséről kiegyensúlyozott, s hogy tiszteletben tarotta a koszovói mintézmények álláspontjait, az albánok azonban nem fogadják el a szerb hatalom által kért hat pontos feltételt. Az ’Ekspres’ hetilapnak adott interjújában elmondta, hogy a ’Belgrádban kigondolt hat pontot’ nem fogják tolerálni sem a hazai, sem pedig a nemzetközi intézmények, mert nem akarják megkérdőjelezni Koszovó szuverenitását és területi integritását. Tacsi hozzátette, hogy a koszovói elnök, kormányfő és képviselőház véleménye világos volt - hogy az állami és nemzetközi funkciók aktívan kezdjék meg munkájukat egész Koszovó és Metóhia területén.
Tadic a kumanovói megállapodás megváltoztatását kérte
29. 11. 2.008. 14,25
Boris Tadic, szerb elnök úgy véli, eljött az ideje annak, hogy megváltoztassuk az 1.999-ben kötött kumanovói megállapodást, mellyel véget vetettek a koszovói összetűzéseknek, s mely alapján a szerb rendőrségnek és katonaságnak el kellett hagynia Koszovó és Metóhiát. Tadic kiemelte: Szerbia bebizonyította, hogy a térség biztonságának a tényezője, ezért nem létezik többé egyetlen egy ok sem arra, hogy nem változzon meg a macedóniai Kumanovóban kötött megállapodás. Elmondta, hogy e dokumentum szerint, még mindig létezik tiltott légkör, amire semmi objektív ok többé nem létezik. Tadic elnök a leghatározottabban ellenzi a koszovói biztonsági erők megalakítását, s kiemelte, hogy az olyan megoldás, amely először Marti Ahtisari jogállásra vonatkozó tervében látott napvilágot, apszolutt elfogadhatalan Szerbia számára. A szerb elnök megállapította, hogy a biztonsági embereket a terrorcsoportosulásokból toborozzák, amely Koszovó valamennyi biztonsági struktúrájára vonatkozik. Kiemelte, hogy Szerbia többé nem a bizonytalanság fészke, valamint, hogy a szerb katonák senkire sem lőttek, hanem ellenkezőleg, az albánok lőttek a szerb katonákra és a szerb nemzetiségű polgárokra. Tadic elnök leszögezte, hogy nem a belgrádi hatalom, hanem éppen a nemzetközi intézmények minősítették az Albán Nemzeti Hadsereget terrorista szervezetnek.
24 holttestre bukkantak
28. 11. 2.008. 16,50
Az indiai különleges egység tagjai 24 holttestet találtak Mumbajban, a valamikori Bombajban, miután lefegyverezték a terroristákat, akik két napig uraltak két szállodát, s túszokat tartottak benne. Összeegyeztetett akciókkal, két nappal ezelőtt, az iszlám szélsőségesek több célpont ellen hajtottak végre támadást, többek között előkelő szállodák, népszerű éttermek, s a zsidó-központ ellen. Legfrisebb hírek szerint, a támadásokban több mint 140 ember vesztette életét, több mint 300 pedig megsérült.
Jeremic ajánlja
28. 11. 2.008. 16,40
Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, Berlinben azt javasolta, hogy az év végéig oldják fel a befagyasztott ideiglenes kereskedelmi megállapodást Szerbia és az Európai Únió között, jövőre pedig Szerbia kapjon jelöltstátust az Európai Únóba. ’A szerb polgárok vágya az Európai Únió után most a csúcsponton van, de ha nem megyünk előre, attól félek, hogy az elkövetkező években úgy tekintünk erre az évre, mint amikor legjobban szerettünk volna társulni az Únióhoz’ – mondta Jeremic a Humbolt egyetemen megtartott előadásán. Kiemelte: Amennyiben valaki feltételként szabná meg Szerbia társulását az Únióhoz Koszovó önálóságának az elismerésével, azonnal leállnánk az európai integrációkkal. Véleménye szerint, Szerbiával nem úgy bánnak, mint a többi jelöltetni szándékozó országgal, kiemelve erre a hágai törvényszékkel való együttműködést. Csak Szerbia esetében követelik a maradéktalan együttműködést, s Ratko Mladic kiszolgáltatásán lovagolnak. ’Az egyik európai kolléga, néhány nappal Radovan Karadzic letartóztatása után kijelentette, hogy téves embert tartóztattunk le, s én nagyon meg voltam lepődve’ – mondta Jeremic.
Stevic: Szerbia mindent megtesz
28. 11. 2.008. 16,20
Zvonimir Stevic, a Szerbiai Kormány Koszovó és Metóhiával Foglalkozó Koordinációs Központjának a vezetője kijelentette, hogy Szerbia mindent megtesz annak érdekében, hogy figyelmeztesse a nemzetközi közösséget a koszovói szerbek elleni fenyegetések miatt, nehogy megismétlődjön a 2.004-ben történt erőszakhullám Koszovó és Metóhián. Goran Bogdanovic, Koszovóval Foglalkozó szerb miniszter tegnap elmondta, hogy a médiákból értesült az eddig még ismeretlen ’Koszovó Köztársaság Hadseregének’ a fenyegetéséről, amely kijelentette, hogy állandó támadásokat hajt majd végre a szerbek ellen, egy nappal azután, hogy a Biztonsági Tanács elfogadta az Eulex-küldetés széttelepítését a tartományban. Az eddig még ismeretlen ’Koszovó Köztársasági Hadsereg’ vállalta magára a felelőséget, a november 14-ikén, Pristinában történt bombastámadásért.
Brammerc elküldte jelentését
28. 11. 2.008. 16,10
Szerzs Brammerc, hágai főközvádló, elküldte jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának, Szerbiának valamint a térség többi országának együttműködéséről a hágai törvényszékkel – erősítette meg Olga Kavran, a törvényszék sajtószóvivője. Kiemelte, hogy nem nyilatkozhat a jelentés tartalmáról, még mielőtt Brammerc, december 12-ikén, ismerteti hivatalosan jelentését New Yorkban, a Biztonsági Tanács előtt. A jelentés Brammerc nemrégi belgrádi látogatása alapján készült, amikor megbeszélést folytatott a legmagasabb beosztában lévő szerb tisztségviselőkkel. A hágai főközvádló jeletésében kiemeli, hogy Szerbia együttműködésének legkritikusabb része a hátramaradt két hágai vádlott: Ratko Mladic és Goran Hadzic kézrekerítése.
Az Európa-bizottság, a hét végéig, jelentést küld a szerb kormányhoz, melyben megállapítja, hogy Szerbia kész a vízumrendszer liberalizálására – jelentette a Szerbiai Rádió-Televízió. A jelentés leszögezi, hogy Szerbia jó eredményeket ért el a vízumrendszer megszüntetéséhez szükséges feltételek teljesítésében, azonban hosszú azon akadályok felsorolása, melyeket csak részben vagy sehogy nem hárított el. Annak ellenére, hogy a jelentés nem tartalmaz dátumokat, az Európa-bizottság forrásai elmondták, hogy legjobb esetben, a vízum liberalizálása 2.010. január elsetétől kezdődhet. A vízumrendszer nem függ sem Hágától sem pedig Koszovótól, hanem négy csoport dokumentumainak a teljesítésétől: Az első a dokumentumok biztonságára, a második az illegális migrációra, a harmadik a közrendre és biztonságra, a negyedik pedig a jog működésére vonatkozik. A jelentés kiemeli, hogy Szerbia mind a négy csoportban haladást ért el, azonban a munka túlnyomó része még hátra van. 
Boris Tadic szerb elnök és Javier Solana, az Európai Únió magas beosztásban lévő Külpolitikai és Biztonsági vezetője, tegnap levelet cseréltek, melyben megerősítették ragaszkodásukat az Eulex-küldetés széttelepítéséről Koszovó és Metóhián, Bank Ki-moon, ENSZ-főtitkár jelentésével, valamint a Biztonsági Tanács Elnöki közleményével összhangban. A Tanjug hírügynökséggel közölték, hogy az Európai Únió Politikai-Biztonsági Bizottsága megállapította, hogy az Eulex-küldetés december 2-ikán lesz működőképes, munkáját pedig néhány nappal később kezdi meg.
A mai napot, november 29-ikét, a Köztársaság Napját, csaknam öt évtizedig ünnepeltük mint a Jugoszláv Föderatív Szövetségi Köztársaság állami ünnepét. Ez a dátum 1.943-ban lett történelmi, amikor Jajcéban megtartották az AVNOJ második ülését, melyen döntés született Jugoszlávia föderatív államberendezéséről, a királyi kormánynak pedig megtiltották a visszatérést az országba. Annak ellenére, hogy 1.992-ben, hivatalosan megszűnt létezni a Jugoszláv Föderatív Szövetségi Köztársaság, ezt a dátumot csak 2.002-ben törölték. 1.945-ben, a második világháború befejezése valamint a választások után, amikor fülényes győzelmet aratott a Kommunista Párt, az AVNOJ II. ülésezésének évforulóján, 
Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia, Szlovénia és Crna Gora belügyminiszterei ma Szarajevóban megegyeztek abban, hogy folytatják a közös fellépést a szervezett bűnözés, terrorizmus és korrupció elleni harcban, s arra kötelezték magukat, hogy saját nemzeti törvényhozásukban alkalmazzák majd az európai mércéket. A miniszterek megállapodtak abban, hogy alkalmazzák majd az aláírt dokumentumokat a rendőrségek együttműködéséről, s újakat kötnek annak érdekében, hogy fokozzák a harcot a pénzmosás, a pénzügyi bűnözés valamint a tanúk megvédésének az érdekében, s hogy tovább fejlesztik az együttműködést a sajber-bűnözés elleni harcban. A belügyminiszterek megállapították, hogy Délkelet-Európa valamennyi országa számára az európai perspektíva a közös cél, valamint, hogy az igazságszolgáltatás és rendőrség munkájában elért eredmények, pozitívan hatnak a térség biztonságára és a demokrácia fejlődésére.
Hasim Tacsi, az ideiglenes koszovói kormány elnöke úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának Elnöki közleménye a Polgári Misszió átszervezéséről, valamint az Eulex koszovói széttelepítéséről kiegyensúlyozott, s hogy tiszteletben tarotta a koszovói mintézmények álláspontjait, az albánok azonban nem fogadják el a szerb hatalom által kért hat pontos feltételt. Az ’Ekspres’ hetilapnak adott interjújában elmondta, hogy a ’Belgrádban kigondolt hat pontot’ nem fogják tolerálni sem a hazai, sem pedig a nemzetközi intézmények, mert nem akarják megkérdőjelezni Koszovó szuverenitását és területi integritását. Tacsi hozzátette, hogy a koszovói elnök, kormányfő és képviselőház véleménye világos volt - hogy az állami és nemzetközi funkciók aktívan kezdjék meg munkájukat egész Koszovó és Metóhia területén.
Boris Tadic, szerb elnök úgy véli, eljött az ideje annak, hogy megváltoztassuk az 1.999-ben kötött kumanovói megállapodást, mellyel véget vetettek a koszovói összetűzéseknek, s mely alapján a szerb rendőrségnek és katonaságnak el kellett hagynia Koszovó és Metóhiát. Tadic kiemelte: Szerbia bebizonyította, hogy a térség biztonságának a tényezője, ezért nem létezik többé egyetlen egy ok sem arra, hogy nem változzon meg a macedóniai Kumanovóban kötött megállapodás. Elmondta, hogy e dokumentum szerint, még mindig létezik tiltott légkör, amire semmi objektív ok többé nem létezik. Tadic elnök a leghatározottabban ellenzi a koszovói biztonsági erők megalakítását, s kiemelte, hogy az olyan megoldás, amely először Marti Ahtisari jogállásra vonatkozó tervében látott napvilágot, apszolutt elfogadhatalan Szerbia számára. A szerb elnök megállapította, hogy a biztonsági embereket a terrorcsoportosulásokból toborozzák, amely Koszovó valamennyi biztonsági struktúrájára vonatkozik. Kiemelte, hogy Szerbia többé nem a bizonytalanság fészke, valamint, hogy a szerb katonák senkire sem lőttek, hanem ellenkezőleg, az albánok lőttek a szerb katonákra és a szerb nemzetiségű polgárokra. Tadic elnök leszögezte, hogy nem a belgrádi hatalom, hanem éppen a nemzetközi intézmények minősítették az Albán Nemzeti Hadsereget terrorista szervezetnek.
Az indiai különleges egység tagjai 24 holttestet találtak Mumbajban, a valamikori Bombajban, miután lefegyverezték a terroristákat, akik két napig uraltak két szállodát, s túszokat tartottak benne. Összeegyeztetett akciókkal, két nappal ezelőtt, az iszlám szélsőségesek több célpont ellen hajtottak végre támadást, többek között előkelő szállodák, népszerű éttermek, s a zsidó-központ ellen. Legfrisebb hírek szerint, a támadásokban több mint 140 ember vesztette életét, több mint 300 pedig megsérült.
Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője, Berlinben azt javasolta, hogy az év végéig oldják fel a befagyasztott ideiglenes kereskedelmi megállapodást Szerbia és az Európai Únió között, jövőre pedig Szerbia kapjon jelöltstátust az Európai Únóba. ’A szerb polgárok vágya az Európai Únió után most a csúcsponton van, de ha nem megyünk előre, attól félek, hogy az elkövetkező években úgy tekintünk erre az évre, mint amikor legjobban szerettünk volna társulni az Únióhoz’ – mondta Jeremic a Humbolt egyetemen megtartott előadásán. Kiemelte: Amennyiben valaki feltételként szabná meg Szerbia társulását az Únióhoz Koszovó önálóságának az elismerésével, azonnal leállnánk az európai integrációkkal. Véleménye szerint, Szerbiával nem úgy bánnak, mint a többi jelöltetni szándékozó országgal, kiemelve erre a hágai törvényszékkel való együttműködést. Csak Szerbia esetében követelik a maradéktalan együttműködést, s Ratko Mladic kiszolgáltatásán lovagolnak. ’Az egyik európai kolléga, néhány nappal Radovan Karadzic letartóztatása után kijelentette, hogy téves embert tartóztattunk le, s én nagyon meg voltam lepődve’ – mondta Jeremic.
Zvonimir Stevic, a Szerbiai Kormány Koszovó és Metóhiával Foglalkozó Koordinációs Központjának a vezetője kijelentette, hogy Szerbia mindent megtesz annak érdekében, hogy figyelmeztesse a nemzetközi közösséget a koszovói szerbek elleni fenyegetések miatt, nehogy megismétlődjön a 2.004-ben történt erőszakhullám Koszovó és Metóhián. Goran Bogdanovic, Koszovóval Foglalkozó szerb miniszter tegnap elmondta, hogy a médiákból értesült az eddig még ismeretlen ’Koszovó Köztársaság Hadseregének’ a fenyegetéséről, amely kijelentette, hogy állandó támadásokat hajt majd végre a szerbek ellen, egy nappal azután, hogy a Biztonsági Tanács elfogadta az Eulex-küldetés széttelepítését a tartományban. Az eddig még ismeretlen ’Koszovó Köztársasági Hadsereg’ vállalta magára a felelőséget, a november 14-ikén, Pristinában történt bombastámadásért.
Szerzs Brammerc, hágai főközvádló, elküldte jelentését az ENSZ Biztonsági Tanácsának, Szerbiának valamint a térség többi országának együttműködéséről a hágai törvényszékkel – erősítette meg Olga Kavran, a törvényszék sajtószóvivője. Kiemelte, hogy nem nyilatkozhat a jelentés tartalmáról, még mielőtt Brammerc, december 12-ikén, ismerteti hivatalosan jelentését New Yorkban, a Biztonsági Tanács előtt. A jelentés Brammerc nemrégi belgrádi látogatása alapján készült, amikor megbeszélést folytatott a legmagasabb beosztában lévő szerb tisztségviselőkkel. A hágai főközvádló jeletésében kiemeli, hogy Szerbia együttműködésének legkritikusabb része a hátramaradt két hágai vádlott: Ratko Mladic és Goran Hadzic kézrekerítése.