Dmitrij Medvedev, orosz elnök, Boris Tadic, szerb elnökkel való moszkvai megbeszélése után kijelentette, hogy országa állásfoglalása Koszovó és Metóhia kérdését illetően nem változott meg, s összhangban van a rezolúció 1.244-es szakaszával. Koszovó önálóságának egyoldalú kikiálltása negatívan hatott a térségi és nemzetközi biztonságra - ismételte meg Medvedev. Hozzátette: A koszovói helyzet, s mindaz ami a Kaukázusban történt, megkövetelik egy új, különleges megállapodás megkötését a globális európai biztonságról. Oroszország ezzel a javaslatával nem akarja megsemmisíteni a fennálló biztonsági rendszert Európában, s ez a megállapodás nem irányul majd senki ellen sem – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette, hogy egy ilyen dokumentumnak biztosítania kellene az együttműködés normális feltételeit, s a mindent átölelő viszonyt az európai országok között.
Konuzin: A politikai garancia erősebb
24. 12. 2.008. 17,10
Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök közös nyilatkozata többet ér minden pénzügyi garanciától, a két ország között kötött energetikai megállapodás realizálásához – jelentette ki Aleksandar Konuzin, Oroszország belgrádi nagykövete. A Szerbiai Gazdasági Kamarában kiemelte, hogy a szerb és orosz elnök szava sokkal többet ér a munkaszervezetek pénzbeli garanciájától. Hiszem, akárcsak a két államfő, hogy az energetikai megállapodás projektumait realizálják majd – mondta Konuzin.
Szerbia eladta a Szerbiai Kőolajfeldolgozó Ipart
24. 12. 2.008. 17,00
A szerb kormány és a’Gasprom’ ma Moszkvában aláírta a megállapodást a Szerbiai Kőolajfeldolgozó Ipar eladásáról az orosz állami társaságnak, 400 millió euró értékben, s a dokumentumokat, a ’Déli ág’ nevű, Szerbia területén haladó gázvezeték kiépítéséről, valamint a Banatski Dvor-i földalatti gázraktár kiépítéséről. Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök, ezzel kapcsolatban közös nyilatkozatot írt alá, amely politikai garanciát képez ahhoz, hogy Szerbia megkapja az orosz gázvezetéket, valamint, hogy befejezik a földalatti raktár kiépítésének a munkálatait Banatski Dvorban.
Tadic és Medvedev
24. 12. 2.008. 16,40
Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök Moszkvában, az energetikai megállapodás aláírása előtt kijelentették, hogy ez az aranzsman mindkét ország energetikai biztonságának az alapja. Medvedev véleménye szerint, a gazdasági együttműködésről szóló megállapodások nagyon fontosak, s alapot képeznek Szerbia és Oroszország jövőbeni együttműködéséhez. Az energetikai megállapodás ugyanakkor Szerbia és az egész térség energetikai stabilitásának az alapját képezi. Az orosz elnök véleménye szerint, Moszkva és Belgrád viszonya jól fejlődik, s kifejezte meggyőződését, hogy a két ország gazdasági együttműködése méginkább fokozódik majd. Tadic, szerb elnök elmondta, hogy az energetikai megállapodás gazdaságilag mélyen összeköti Szerbiát és Oroszországot. Szerbia az Európai Únió tagja szeretne lenni, s baráti viszonyt akar fenntartani Oroszországgal - mondta.
Tadic tanácsadója
24. 12. 2.008. 16,20
Mladja Djordjevic, Tadic elnök koszovói tanácsadója kifejezte elvárását, hogy Boris Tadic nemrégen Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkárhoz intézett levele kapcsán, Lamberto Zannier, a Polgári Misszió vezetője, január elején, tárgyalói csoportot alakít majd azzal a céllal, hogy a belgrádi hatalommal folytasson megbeszélést a hatpontos terv valóraváltásáról. Készen állunk erre a megbeszélésre, s azt várjuk, hogy megoldunk minden problémát Koszovón – mondta Djordjevic, Janjevo koszovói helységben. Emlékeztetve arra, hogy Tadic elnök az ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében azt kérte, hogy a Polgári Misszió maradjon Koszovón, s hogy az EULEX a rezolúció 1.244-es szakasza keretében dolgozzon, Djordjevic kiemelte, hogy Belgrád az ENSZ-küldetés képviselőivel megbeszélést folytat majd az igazságszolgáltatás, rendőrség, vámszolgálat, a közúti szállítás, valamint a szerb hagyományok megőrzése körül felmerülő problémákról. Hozzátette, hogy Koszovón mintegy 40.000 kérdés vár válaszra az elkobzott szerb vagyonok visszaszármaztatásával kapcsolatban.
Belgrádi főbíboros: Elvetni minden rosszat és hazugságot
24. 12. 2.008. 16,10
Stanislav Hocevar, belgrádi főpüspök, felszóllította a hívőket arra, hogy vessenek el minden rosszat, hazugságot, igazságtalanságot, felelőtlenséget és rombolást. Azt kívánom, hogy Jézus Krisztus fénye világítson meg mindannyiunkat, s hogy mindenki szemeláttára ragyogjon lelkünk a közösség, béke és megbékélés szellemében – olvasható Karácsonyi üzenetében, melyet a főpüspök felolvasott. Hocevar felszóllította a hívőket, hogy segítsék a társadalom és az egyház minden intézményét, hogy eluralkodjon a megértés, egység és együttműködés.
Vekaric: az ENSZ elküldte a dokumentációt
24. 12. 2.008. 15,45
A Háborús Bűnök Kivizsgálásával Foglalkozó Szerbiai Közvádlóság megkapta a fényképpel mellékelt dokumentációt az ENSZ-től, melyeken megjelölték azt a helyet Albánia északi részében, ahol lehetséges tömegsírok vannak, ahova a Koszovóról elrabolt és kivégzett szerb polgárokat temették – mondta Bruno Vekaric, a közvádlóság sajtószóvivője. Kijelentette, hogy az ENSZ kivizsgálói, még 2.004-ben, megjelölték azokat a helyeket, ahova, feltételezéseik szerint, eltemették az emberi testrészek kereskedéseinek az áldozatait. Vekaric hozzátette, hogy az albán közvádlóság elutasította az együttműködést a szerb illetékes szervekkel, melyek le akarták ellenőrizni azt az állítást, hogy Észak-Albánia táboraiban, az 1.999-ben történt koszovói összetűzés idején, az albán terroristák megölték a szerb és más nemalbán polgárokat, kivették belső szerveiket, s a fekete-piacon jó pénzért eladták. Vekaric szavai szerint, januárban várják az Európa-tanács különkiküldöttjét, akinek segíteni kellene a tények feltárásában, melyek először Carle del Ponte, egykori főközvádló könyvében láttak napvilágot.
Tadic: A szerb hatalom mindent megtesz
23. 12. 2.008. 15,30
Boris Tadic, szerb elnök kijelentette, hogy a belgrádi hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy felfedje és letartóztassa a hátramaradt hágai vádlottakat, de hozzátette, hogy komoly technikai nehézségek jelentkeznek. A mi erőfeszítéseinket az Európai Únió 26 tagországa értékeli, de egy közülük akadályt állít, ez pedig Hollandia, mégpedig belpolitikai ok miatt, ugyanis a szerbrenicai vérengzés miatt, annak idején, megdőlt ennek az országnak a kormánya – pontosított tegnap Tadic Újvidéken, ahol részt vett a ’Zoran Djindjic’ elnevezésű jutalom kiosztásán, melyet a Vajdasági Végreható Tanács ítél oda fiatal szakembereknek. Tadic emlékeztetett arra, hogy mint elnök elment Szrebrenicába, s tiszteletét fejezte ki az áldozatok emléke előtt. Kiemelte, hogy a szerb hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy Ratko Mladic és Goran Hadzic mielőbb kézre kerüljön, s hogy kiszolgáltassák őket a hágai törvényszéknek.
Tadic üdvözlőtávírata
24. 12. 2.008 15,20
Boris Tadic, szerb elnök, gratulált Stanislav Hocevar belgrádi főpüspöknek , minden hívőnek és Szerbia polgárának, akik a Karácsonyt a Gergely-naptár szerint ünneplik. Tadic azt kívánta, hogy a Karácsonyt az emberek legközelebbi hozzátartozóikkal békében, áldásban, egymás tiszteletbentartásával, valamint toleranciában töltsék. E békés napon azt kívánom, hogy ez legyen a vezető eszme, s hogy emlékezzünk a közös értékekre, melyeket ápolnunk kell. Az elkövetkező napok hozzank békét és boldogságot – olvasható a szerb elnök üdvözlőtávíratában.
Jeremic: A gazdasági és politikai partnerség bizonyítéka
24. 12. 2.008. 15,05
Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője elmondta, hogy az Oroszországgal kötött energetikai megállapodás a szerb gazdaságot erősebbé teszi, de aminek politikai vetülete is van, mert megerősíti Moszkva és Belgrád stratégiai partnerségét, Szerbiát pedig képesebbé teszi arra, hogy szembesüljön az előtte álló kihívásokkal. Jeremic Moszkvában, Szerbia nagykövetségén, újságírók előtt kijelentette, hogy Belgrád külpolitikai prioritását, az elkövetkező években, az ország területi intergritásának a megőrzése képezi, diplomáciai eszközökkel, mely harcnak nem lenne nagy esélye a sikerre, Oroszország támogatása nélkül. A külügyminiszter leszögezte, hogy a gázvezeték ’Déli ágának’ a kiépítése elősegíti azt, hogy Szerbia atraktív legyen a külföldi befektetők számára, s olyan hely, ahova az energia ömlik, mely Európa számára rendkívül fontos lesz a 21. században. Jeremic kiemelte, hogy Szerbia stratégiai célja az Európai Úniós-beli tagság, Oroszország pedig legjobb barátja marad.
Dmitrij Medvedev, orosz elnök, Boris Tadic, szerb elnökkel való moszkvai megbeszélése után kijelentette, hogy országa állásfoglalása Koszovó és Metóhia kérdését illetően nem változott meg, s összhangban van a rezolúció 1.244-es szakaszával. Koszovó önálóságának egyoldalú kikiálltása negatívan hatott a térségi és nemzetközi biztonságra - ismételte meg Medvedev. Hozzátette: A koszovói helyzet, s mindaz ami a Kaukázusban történt, megkövetelik egy új, különleges megállapodás megkötését a globális európai biztonságról. Oroszország ezzel a javaslatával nem akarja megsemmisíteni a fennálló biztonsági rendszert Európában, s ez a megállapodás nem irányul majd senki ellen sem – szögezte le az orosz elnök. Hozzátette, hogy egy ilyen dokumentumnak biztosítania kellene az együttműködés normális feltételeit, s a mindent átölelő viszonyt az európai országok között.
Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök közös nyilatkozata többet ér minden pénzügyi garanciától, a két ország között kötött energetikai megállapodás realizálásához – jelentette ki Aleksandar Konuzin, Oroszország belgrádi nagykövete. A Szerbiai Gazdasági Kamarában kiemelte, hogy a szerb és orosz elnök szava sokkal többet ér a munkaszervezetek pénzbeli garanciájától. Hiszem, akárcsak a két államfő, hogy az energetikai megállapodás projektumait realizálják majd – mondta Konuzin.
A szerb kormány és a’Gasprom’ ma Moszkvában aláírta a megállapodást a Szerbiai Kőolajfeldolgozó Ipar eladásáról az orosz állami társaságnak, 400 millió euró értékben, s a dokumentumokat, a ’Déli ág’ nevű, Szerbia területén haladó gázvezeték kiépítéséről, valamint a Banatski Dvor-i földalatti gázraktár kiépítéséről. Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök, ezzel kapcsolatban közös nyilatkozatot írt alá, amely politikai garanciát képez ahhoz, hogy Szerbia megkapja az orosz gázvezetéket, valamint, hogy befejezik a földalatti raktár kiépítésének a munkálatait Banatski Dvorban.
Boris Tadic szerb és Dmitrij Medvedev orosz elnök Moszkvában, az energetikai megállapodás aláírása előtt kijelentették, hogy ez az aranzsman mindkét ország energetikai biztonságának az alapja. Medvedev véleménye szerint, a gazdasági együttműködésről szóló megállapodások nagyon fontosak, s alapot képeznek Szerbia és Oroszország jövőbeni együttműködéséhez. Az energetikai megállapodás ugyanakkor Szerbia és az egész térség energetikai stabilitásának az alapját képezi. Az orosz elnök véleménye szerint, Moszkva és Belgrád viszonya jól fejlődik, s kifejezte meggyőződését, hogy a két ország gazdasági együttműködése méginkább fokozódik majd. Tadic, szerb elnök elmondta, hogy az energetikai megállapodás gazdaságilag mélyen összeköti Szerbiát és Oroszországot. Szerbia az Európai Únió tagja szeretne lenni, s baráti viszonyt akar fenntartani Oroszországgal - mondta. 
Mladja Djordjevic, Tadic elnök koszovói tanácsadója kifejezte elvárását, hogy Boris Tadic nemrégen Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkárhoz intézett levele kapcsán, Lamberto Zannier, a Polgári Misszió vezetője, január elején, tárgyalói csoportot alakít majd azzal a céllal, hogy a belgrádi hatalommal folytasson megbeszélést a hatpontos terv valóraváltásáról. Készen állunk erre a megbeszélésre, s azt várjuk, hogy megoldunk minden problémát Koszovón – mondta Djordjevic, Janjevo koszovói helységben. Emlékeztetve arra, hogy Tadic elnök az ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében azt kérte, hogy a Polgári Misszió maradjon Koszovón, s hogy az EULEX a rezolúció 1.244-es szakasza keretében dolgozzon, Djordjevic kiemelte, hogy Belgrád az ENSZ-küldetés képviselőivel megbeszélést folytat majd az igazságszolgáltatás, rendőrség, vámszolgálat, a közúti szállítás, valamint a szerb hagyományok megőrzése körül felmerülő problémákról. Hozzátette, hogy Koszovón mintegy 40.000 kérdés vár válaszra az elkobzott szerb vagyonok visszaszármaztatásával kapcsolatban.
Stanislav Hocevar, belgrádi főpüspök, felszóllította a hívőket arra, hogy vessenek el minden rosszat, hazugságot, igazságtalanságot, felelőtlenséget és rombolást. Azt kívánom, hogy Jézus Krisztus fénye világítson meg mindannyiunkat, s hogy mindenki szemeláttára ragyogjon lelkünk a közösség, béke és megbékélés szellemében – olvasható Karácsonyi üzenetében, melyet a főpüspök felolvasott. Hocevar felszóllította a hívőket, hogy segítsék a társadalom és az egyház minden intézményét, hogy eluralkodjon a megértés, egység és együttműködés. 
A Háborús Bűnök Kivizsgálásával Foglalkozó Szerbiai Közvádlóság megkapta a fényképpel mellékelt dokumentációt az ENSZ-től, melyeken megjelölték azt a helyet Albánia északi részében, ahol lehetséges tömegsírok vannak, ahova a Koszovóról elrabolt és kivégzett szerb polgárokat temették – mondta Bruno Vekaric, a közvádlóság sajtószóvivője. Kijelentette, hogy az ENSZ kivizsgálói, még 2.004-ben, megjelölték azokat a helyeket, ahova, feltételezéseik szerint, eltemették az emberi testrészek kereskedéseinek az áldozatait. Vekaric hozzátette, hogy az albán közvádlóság elutasította az együttműködést a szerb illetékes szervekkel, melyek le akarták ellenőrizni azt az állítást, hogy Észak-Albánia táboraiban, az 1.999-ben történt koszovói összetűzés idején, az albán terroristák megölték a szerb és más nemalbán polgárokat, kivették belső szerveiket, s a fekete-piacon jó pénzért eladták. Vekaric szavai szerint, januárban várják az Európa-tanács különkiküldöttjét, akinek segíteni kellene a tények feltárásában, melyek először Carle del Ponte, egykori főközvádló könyvében láttak napvilágot.
Boris Tadic, szerb elnök kijelentette, hogy a belgrádi hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy felfedje és letartóztassa a hátramaradt hágai vádlottakat, de hozzátette, hogy komoly technikai nehézségek jelentkeznek. A mi erőfeszítéseinket az Európai Únió 26 tagországa értékeli, de egy közülük akadályt állít, ez pedig Hollandia, mégpedig belpolitikai ok miatt, ugyanis a szerbrenicai vérengzés miatt, annak idején, megdőlt ennek az országnak a kormánya – pontosított tegnap Tadic Újvidéken, ahol részt vett a ’Zoran Djindjic’ elnevezésű jutalom kiosztásán, melyet a Vajdasági Végreható Tanács ítél oda fiatal szakembereknek. Tadic emlékeztetett arra, hogy mint elnök elment Szrebrenicába, s tiszteletét fejezte ki az áldozatok emléke előtt. Kiemelte, hogy a szerb hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy Ratko Mladic és Goran Hadzic mielőbb kézre kerüljön, s hogy kiszolgáltassák őket a hágai törvényszéknek.
Boris Tadic, szerb elnök, gratulált Stanislav Hocevar belgrádi főpüspöknek , minden hívőnek és Szerbia polgárának, akik a Karácsonyt a Gergely-naptár szerint ünneplik. Tadic azt kívánta, hogy a Karácsonyt az emberek legközelebbi hozzátartozóikkal békében, áldásban, egymás tiszteletbentartásával, valamint toleranciában töltsék. E békés napon azt kívánom, hogy ez legyen a vezető eszme, s hogy emlékezzünk a közös értékekre, melyeket ápolnunk kell. Az elkövetkező napok hozzank békét és boldogságot – olvasható a szerb elnök üdvözlőtávíratában.
Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője elmondta, hogy az Oroszországgal kötött energetikai megállapodás a szerb gazdaságot erősebbé teszi, de aminek politikai vetülete is van, mert megerősíti Moszkva és Belgrád stratégiai partnerségét, Szerbiát pedig képesebbé teszi arra, hogy szembesüljön az előtte álló kihívásokkal. Jeremic Moszkvában, Szerbia nagykövetségén, újságírók előtt kijelentette, hogy Belgrád külpolitikai prioritását, az elkövetkező években, az ország területi intergritásának a megőrzése képezi, diplomáciai eszközökkel, mely harcnak nem lenne nagy esélye a sikerre, Oroszország támogatása nélkül. A külügyminiszter leszögezte, hogy a gázvezeték ’Déli ágának’ a kiépítése elősegíti azt, hogy Szerbia atraktív legyen a külföldi befektetők számára, s olyan hely, ahova az energia ömlik, mely Európa számára rendkívül fontos lesz a 21. században. Jeremic kiemelte, hogy Szerbia stratégiai célja az Európai Úniós-beli tagság, Oroszország pedig legjobb barátja marad.