2010-03-13

Az immár mögöttünk tudott héten Szerbia politikai színterén több volt a történelmi eseményekre való visszaemlékezés, mint az időszerű történés. Megemlékeztünk március 9-éről, arról a napról, amikor 19 évvel ezelőtt tömeges tüntetésre került sor Slobodan Milošević rezsimje ellen, amelyen a tüntetők elsősorban médiaszabadságot követeltek. Március 11-én volt négy éve, hogy elhunyt Slobodan Milošević, Szerbia egykori elnöke. Március 12-én volt Zoran Đinđić szerb miniszterelnök meggyilkolásának hetedik évfordulója. A gazdag külpolitikai tevékenység keretében, Koszovó függetlenségének egyoldalú kihirdetését követően, először látogatott hazánkba albán diplomáciai vezető. Tovább folynak a szlovéniai uniós csúcstalálkozó előkészületei. A kisebbségi nemzetiségi tanácsok megválasztására június hatodikán kerül sor. A szerb parlament folytatja tavaszi ülésszakát. A hét politikai eseményeit Mirjana Nikolić foglalta össze.

Boris Tadić szerb elnök, Ilir Meta albán külügyminiszterrel folytatott véleménycseréjét követően kijelentette, hogy a Koszovóval kapcsolatos különböző álláspont ellenére, szükség van az Albániával való kapcsolatok felújítására. Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezető szerint Szerbia és Albánia viszonyára a Koszovó jogállásával kapcsolatos, mindmáig fennálló ellentétes politikai álláspont terhe nehezedik. A szerb miniszter a találkozó pozitív üzeneteként azt a készséget emelte ki, hogy mindkét fél hajlandó háttérbe szorítani a fenti különbségeket annak érdekében, hogy azok ne terheljék más szférákban a két ország kapcsolatait. Jeremić miniszter elmondta: Ilir Metával való megbeszélése során megerősítést nyert a Nyugat-Balkán jövőjével kapcsolatos közös nézet. Az Albániával való kapcsolatok eddigi szintje magasabb lehetne, értékelte Jeremić miniszter, leszögezve, hogy közös érdek a szerbek és az albánok közötti lehető legjobb viszony kialakítása. Meta miniszter, aki belgrádi látogatását történelmi jelentőségűnek értékelte, kegyelettel adózott Zoran Đinđić meggyilkolt szerb miniszterelnök emlékének.

Borut Pahor szlovén miniszterelnök csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy Szerbia és Koszovó vezetőinek március 20-ára tervezett, a Kranj melletti brdói Európai Unió – Balkán csúcstalálkozón való részvétele „bizonyos tekintetben lehetetlen missziónak” tűnik, ennek ellenére, továbbra is folynak az előkészületek. Jadranka Kosor horvát miniszterelnök asszony, valamint Pahor szlovén kormányfő januárban úgy döntött, hogy március 20-án csúcstalálkozót szerveznek, amelynek célja a balkáni országok uniós integrációjának felgyorsítása lenne. Az utóbbi húsz év során a fenti lenne a térség összes vezetőjének első találkozója. A horvát és a szlovén miniszterelnök pedig úgy véli, sikerülni fog Szerbia küldöttségét rávennie, hogy a találkozón Koszovó képviselőinek jelenlétében is részt vegyen. Ismeretes, hogy Szerbia nem ismeri el Koszovó 2008 februárjában kihirdetett egyoldalú függetlenségét.
Szerbia tájékoztatta a szervezőket, hogy elutasítja azon nemzetközi összejöveteleken való részvételét, amelyeken Koszovó nem az UNMIK küldöttsége részeként lesz jelen.

A külön választási listára való négyhavi feliratkozási idő leteltével az emberjogi és kisebbség-jogi minisztérium határozatott hozott, amelynek értelmében a Nemzeti Kisebbségi Tanácsok megválasztására június hatodikán kerül sor. Tizenhat nemzeti kisebbség közvetlenül fogja megválasztani tanácsának tagjait, a horvát, a szlovák és a macedón kisebbség tagjai pedig választói közgyűlés útján, mondta el Čiplić miniszter. Dimitrios Kipreos, az EBESZ szerbiai missziójának vezetője, hangsúlyozta, hogy Szerbia, kisebbségek jogait rendező törvényei a leghaladóbbak egész Délkelet-Európában.

A Szerb Képviselőház múlt kedden az amnesztiatörvény javaslatát vitatta meg, amely felmentené a bűnvádi felelősség alól azokat, akiket a katonakötelezettség elkerülésének bűntettével gyanúsítanak, egyidejűleg, törölné őket az ezzel gyanúsítottak vagy ennek vádjával elítéltek jegyzékéből. A törvényjavaslat értelmében az amnesztia kiterjedne mindazokra, akik 2006. április 18-ától, a törvény hatályba lépésének napjáig, elkerülték a katonai kötelezettséget vagy szolgálatot, illetve önkényesen kiléptek a Szerb Katonaságból.        

2010-03-06

A nemrég elfogadott, Képviselőházra vonatkozó törvény értelmében, március 2-án, a tavaszi rendes ülésszak kezdetének napján, a Szerb Képviselőház Otthonának főbejárata lépcsőjén a Szerb Hadsereg Gárdájának tagjai álltak sorfalat, az ülés megkezdése előtt pedig felcsendült a himnusz. Az ellenzék bejelentette, hogy több mint egymillió aláírást gyűjtött össze a rendkívüli választások megtartása érdekében. A hatalom azt üzente az ellenzéknek, hogy nem lesznek új választások, az elemzők pedig arra figyelmeztetnek, hogy a szavazatok száma nem szavatolja a választások megtartását. A heti politikai eseményeket Đuro Malobabić foglalta össze.

Slavica Đukić-Dejanović, a szerb parlament házelnöke, az első márciusi ülés megkezdése előtt kijelentette: meggyőződése, hogy az ünnepélyes környezet a képviselőket arra fogja ösztönözni, hogy több lelkesedéssel és még jobb minőségű munkát végezzenek. A képviselők az ülés eddigi menetében az ülésszak napirendjén szereplő összesen 38 törvényjavaslat közül nyolcat vitattak meg. A pénzügyi törvénycsomagon kívül a tavaszi ülésszak első ülésén az amnesztiáról, az iskoláskor előtti oktatásról és nevelésről, a diák- és egyetemi hallgatói standardról szóló törvényjavaslat szerepel, ezeken kívül napirenden van még 16, nemzetközi megállapodások és szerződések megerősítésére vonatkozó törvényjavaslat.
Az ellenzék képviselői kihasználták az alkalmat, hogy a csütörtöki ülésen kérdéseket tegyenek fel hazánk külügyminiszterének azon nyilatkozatáról, amelyet Budapesten, a magyar vezetőkkel folytatott megbeszélések után tett. Jeremić miniszter kijelentette ugyanis, hogy tragikus hiba lenne Koszovó jövőbeni jogállása és Szerbia uniós integrációja kérdésének összekapcsolása, mivel az kivételesen komplikált következményeket vonna maga után, továbbá, hogy a fenti esetben Belgrád Koszovó mellett döntene.
Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt frakciójának vezetője azt követelte a kormánytól, hogy nyilvánítson véleményt a fenti kijelentésről, felvetve, hogy az nem az állam hivatalos politikáját tükrözi, továbbá, hogy a Liberális Demokrata Pártot zavarja a szerbiai vezetők hallgatása, amely, véleménye szerint, arra utal, hogy egyetértenek Vuk Jeremićtyel.
Dragan Todorović, a Szerb Radikális Párt alelnöke úgy véli, hogy Jeremić miniszter kijelentése nem vitás, valamint, hogy Szerbiának, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1244-es határozata alapján, vissza kellene vonnia az EULEX koszovói jelenlétéhez adott hozzájárulását. A Szerbiai Demokrata Pártban úgy értékelték: Jeremić miniszter kijelentése első jele lehetne annak, hogy az ország visszatér a Szerbiai Demokrata Párt államalkotó politikájához.
A hatalmi koalíció képviselői azonban úgy vélik, hogy a diplomáciai vezető kijelentésében semmi vitatható nincs. Ezzel összhangban Branko Ruľić, a Szerbiai Szocialista Párt – Egységes Szerbia koalíció frakcióvezetője kiemelte, hogy a hivatalos Brüsszel soha nem állította feltételként a fenti kérdést az ország európai integrációjának folytatása elé, majd hozzáfűzte: Jeremić miniszter kijelentése azt mutatja, hogy Szerbia diplomáciai eszközökkel fog küzdeni Koszovóért.
Vlajko Senić, a G17 Plusz frakcióvezetője, azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unióban hivatalosan senki sem köti össze Szerbia uniós tagságát a Koszovóról való lemondással, ezért nem látja értelmét, hogy erről vita folyjék.

Tomislav Nikolić, a Szerb Haladó Párt elnöke kijelentette, hogy pártja az elkövetkező napokban, a Szerbiai Demokrata Párttal és az Új Szerbiával együtt, Mirko Cvetković miniszterelnöknek át fogja nyújtani az egymillió polgár által aláírt listát, amellyel azok a rendkívüli választások kiírását követelik. A hatalom azonban azt üzeni az ellenzéknek, hogy nem lesznek választások. Az elemzők pedig figyelmeztetnek, hogy az aláírások száma nem szavatolja az új választások kiírását.
Milan Nikolić, az alternatíva tanulmányozására alakított központ igazgatója kiemeli, hogy az ellenzék meg kívánja mutatni, hogy tesz valamit, hozzáfűzve, hogy a pártok ily módon az ellenzék vezetőjének pozíciójáért is küzdenek. A Szerb Haladó Párt érve a párt ereje, a Szerbiai Demokrata Párt úgy véli, hogy oldalán a hatalom birtoklásának és az államvezetés tapasztalata áll. E versengésre való tekintet nélkül, a két fenti párt, az Új Szerbia párttal együtt, tájékoztatta a nyilvánosságot: az ellenzék egyezségre jutott abban, hogy a választok kiírása céljából nyomást gyakoroljon a hatalomra. Vladimir Vuletić szociológus, hasonló véleményen van, szerinte még mindig folyamatban vannak a népnemzeti és a haladó párt közötti megállapodási megbeszélések. Arra hívja fel a figyelmet, hogy Vojislav Koštunica, a SZDSZ vezetője, inkább azon van, hogy ellenzékben maradjon, mint hogy bármiféle koalícióban a „fiatalabb partner” szerepét töltse be. Az ellenzéki megbeszélésekben problémát okozhat Koštunica pártelnök Európai Unióval kapcsolatos álláspontja, fűzi még hozzá Vuletić úr, és emlékeztet, hogy annakidején éppen ennek okán bomlott fel a Demokrata Párt és a Szerbiai Demokrata Párt koalíciója.      

2010-03-03

Goran Bogdanović Szerbia Koszovó-ügyi minisztere Yves de Kermabonnal, az EULEX koszovói missziójának vezetőjével folytatott megbeszélését követően kijelentette, hogy a Misszió és az Európai Unió nem áll az Európai Unió koszovói különleges képviselőjének, Peter Feith-nek azon terve mögött, amely Észak-Koszovó integrációját irányozza elő. Hozzáfűzte még, hogy a találkozó során érintették mindazokat a témákat, amelyek a koszovói uniós misszió és a hivatalos Belgrád kapcsolatait terhelik, továbbá azokat a kérdéseket is, amelyek a koszovói szerbek és a többi nem albán polgár mindennapi életében fontos szerepet játszanak. Jelena Simić jelentését adjuk közre.

Bogdanovic miniszter kiemelte, hogy De Kermabon úr megerősítette: az Európai Unió és az EULEX nem támogatja erőszak-megnyilvánulás semmiféle formáját Koszovó északi részén, amelyet többségében szerbek laknak. „ Megállapodtunk, hogy minden vitás kérdést kompromisszum és párbeszéd útján fogunk megoldani, ennek érdekében az elkövetkező hónapokban találkozóink gyakoribbak lesznek. A fontos, hogy olyan megoldást találjunk, amely Koszovó minden polgára érdekeit szolgálja”, fűzte még hozzá Bogdanović miniszter. Bejelentette egyúttal, hogy az igazságügy, a rendőrség és a vámőrség területén munkacsoportok fognak alakulni, amelyek feladata az e területeken felmerülő, továbbá a koszovói szerbek jogainak védelmével kapcsolatos kérdések megoldása lesz.

Slobodan Homen köztársasági igazságügyi államtitkár úgy nyilatkozott, a megbeszélés során kialakult értékelés alapján elmondható: Koszovóban a szerbek jogainak védelme területén különösen kritikus a helyzet, majd pedig emlékeztetett, hogy a fenti jogok kiváltképpen az utóbbi tíz évben csorbulnak. Elmondta, hogy ez mind nagyobb gondot jelent, mivel az UNMIK kapacitásának csökkenésével, valamint hatáskörének EULEX általi átvételével, hiányzik a gyakorlati együttműködés. „Megállapításra került, hogy az egyik prioritásnak az igazságügyi intézmények működésének, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelemnek kell lennie, és feltétlenül szükség van arra, hogy visszatérjen az ott élő szerbek azon intézményekbe vetett bizalma, amelyek életükről döntenek. A megbeszélés egyik fő szegmentuma a dokumentumok kölcsönös kicserélése volt. Arra a megállapításra jutottunk, hogy ilyen együttműködés nélkül nem lehet eredményes sem az emberi jogok védelme, sem pedig a bűnözés elleni harc”, emelte ki Homen államtitkár.

A tárgyalásokon szó volt még a Koszovó területén elkövetett háborús bűntettekkel kapcsolatos perek lefolytatásának szükségességéről, továbbá úgy értékelték, hogy jelenleg jó, ám mégsem elegendő szintű az együttműködés az operatív információcsere terén. A bírósági perek lefolytatásához ugyanis konkrét bizonyítékokra van szükség, amelyeket hivatalos formában kell a bíróság elé terjeszteni, hangsúlyozta Homen úr, majd pedig reményét fejezte ki, hogy az elkövetkező hónapok során folytatódnak a megbeszélések.

2010-02-27

A szerb vezetők folytatják arra irányuló diplomáciai tevékenységüket, hogy Szerbia mielőbb uniós taggá váljék. A parlament csütörtökön megkezdte a Képviselőházról szóló törvény javaslatáról szóló vitát, továbbá a képviselők, az ügyrenddel összhangban, kérdéseket intéztek a miniszterelnökhöz és a miniszterekhez. Megkezdődött a pártok közötti átcsoportosulás. A hét meghatározó politikai eseményeit Mirjana Nikolić foglalta össze.

Boris Tadić szerb elnök Norbert Lammberttel, a német parlament elnökével folytatott megbeszélése során rámutatott: az európai intézményeknek meg kell vitatniuk az Európai Unió nyugat-balkáni térségre való mielőbbi kiterjedésének lehetőségét. A találkozó során szó volt arról is, hogy az események milyen módon alakulhatnak a Nemzetközi Bíróság Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségével kapcsolatos döntésének kihirdetését követően. 

Úgy tűnik, mind több hazai és külföldi vezető látja be, hogy csakis az egész térség európai integrációja vezethetne Koszovó kérdésnek hosszú távon való megoldásához. „ Sokak állításával ellentétben, Koszovó jogállása nyitott kérdés marad”, szögezte le Vuk Jeremić, hazánk külügyminisztere az amerikai Hopkins egyetemen tartott előadása során. Szerbia, az USA és az ismeretlen Európa témára megtartott előadáson a miniszter megismételte: Szerbia soha nem fogja Koszovót független államként elismerni, valamint, hogy továbbra is olyan jogállás kialakításáért száll síkra, amely fenntartható, és hozzá fog járulni a balkáni békéhez. A Balkánon alkalmazott amerikai politika lényege - ahogyan azt Obama elnök adminisztrációjának képviselői állítják - pontosan az, amit Belgrád is kíván, az egész térség mielőbbi uniós, és lehetőség szerint, NATO-csatlakozása, mondta el a BBC-nek Michael Haltcel, a Transz-atlanti Kapcsolatok Központjából. Hozzáfűzte még, hogy Szerbia ugyan a Balkán legfontosabb állama, ennek ellenére nincs joga megvétózni a térség fejlődését. Amerika elismerte Koszovó függetlenségét, és ezen a döntésén nem fog változtatni, szögezte le Haltcel úr.        

A többi időszerű téma közül a Szerb Képviselőház kéthónapos szünet utáni rendkívüli ülésének kezdetét emeljük ki. A dolgok jelenlegi állása szerint, március 2-án, a tavaszi ülésszak megkezdésének első napján a képviselők piros szőnyegen és a gárda sorfala között, az ország himnuszának hangjaira fognak bevonulni a Képviselőházba. Ilyen ceremóniát irányoz elő a Képviselőházról szóló törvény tervezete, habár, a dokumentumról szóló vitában az ellenzék képviselői azt követelték, ezt töröljék a törvényszövegből. A törvényjavaslat a Képviselőház pénzügyi önállóságát is előírja, továbbá azt is, hogy a képviselők szabadon rendelkeznek mandátumukkal, tehát döntéseiket szabadon hozhatják meg, szabad akaratból léphetnek ki és szavazhatnak.           

Az elkövetkező választásokon új pártok és koalíciók is harcba szállnak a szavazatokért. A múlt héten megalakult a Régió Uniója, amelybe az egyik hatalmi párt, a G17 Plusz, valamint néhány térségbeli párt tömörült. Ahogyan hangsúlyozták, az Unió „erősebb a koalíciónál, ám kevesebb a pártnál”. Mlađan Dinkić, a G17 Plusz vezetője, úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi koalícióhoz tartozó párt nem azért lépett be az Unióba, hogy segítségével átléphesse a választási küszöböt, hanem azért, hogy Belgrádban erősebben hallatsszon Szerbia többi részének a hangja is. A térségfejlesztési miniszteri tisztségből eredő vidéki utazásaim során meggyőződhettem arról, hogy a válság sokkal nagyobb mértékben érezteti hatását ott, mint Belgrádban, és érzékelhettem, hogy a vidéki lakosságban folyamatosan növekszik a feszültség, mondta el Dinkić miniszter. Hozzáfűzte még, hogy vidéken számos létfontosságú problémával küzdenek, amelyek megoldásához nem áll rendelkezésre intézményes mechanizmus. Az Unió számára a március 7-i negotini helyhatósági választások lesznek az első teszt, mondta el a miniszter.

26/02/2010

Belgrádban kétnapos nemzetközi értekezlet kezdődött ’Szerbia - egy lépéssel közelebb az európai integrációkhoz’ elnevezéssel. Olivera Milovanovic jelentése.

Az értekezlet első napját a szerb politikai intézmények fejlődésének szentelték, melyeket az európai mércék szintjére kell emelni. Armando Varikio, Olaszország belgrádi nagykövete az értekezlet megnyitásán elmondta, hogy az idei év Szerbia számára kulcsfontosságú év lesz az Európai Unióhoz való teljesjogú csatlakozás folyamatában. Emlékeztetett arra, hogy a tavalyi évet a szerb kormány és képviselőház jelentős munkája jellemezte, amely oda vezetett, hogy az unió megszüntette Szerbiával szemben a vízumot, valamint feloldotta az Átmeneti kereskedelmi megállapodást. Az európai nagy családhoz való csatlakozásban fontos az unió és Szerbia közös fellépése, melyet Olaszország teljes mértékben támogat, s úgy véli, jók a kilátások. Varikio kiemelte, hogy országa eddig is érdekelt volt Európa e része iránt, mely országokkal hagyományosan jó viszonya volt. Annak ellenére, hogy a 2.009. év eredményes volt, a szerb kormány és parlament előtt továbbra is fontos feladatok állnak a törvények megreformálásában valamint a gazdaság fejlesztésében.

Amikor a szerb gazdaság fejlődéséről van szó, az olasz nagykövet rámutatott arra, hogy Szerbiának jó geo-stratégiai fekvése van, amiért fejlődési lehetőségei bátorítóak. Szerbiának ki kell szállítania, amiben az olasz munkaszervezetek segíthetnek. A gazdasági együttműködés folyhat a mezőgazdasági-élelmiszeripari vonalon, az infrastuktúra és közlekedés, a gépipar és energetika terén. A kereskedelem fejlesztéséhez fontos az, hogy könnyen piacra érjen az árú, s ebben Olaszország segítheti Szerbiát – mondta az olasz nagykövet.

Az értekezlet második napján a kis és közepes nagyságú szerb munkaszervezetekről tárgyaltak. A felszólalók között volt Djani de Mikelis egykori olasz külügyminiszter, Srdjan Majstorovic, az európai integrációkkal foglalkozó iroda igazgatóhelyettese, és Milan Simurdic, a nemzetközi viszonyokkal foglalkozó fórum elnöke.