16. 08. 2008.

 Slavica Đukić-Dejanović, a szerb képviselőház elnök asszonya, megfelelő intézkedések megtételét irányozta elő a köztársasági parlament tevékenysége obstruálása esetére. Az ellenzék élesen reagált Mlađan Dinkić gazdasági és térségfejlesztési miniszternek az Oroszországgal való gázmegállapodás felülvizsgálására vonatkozó kijelentésére. Továbbra is bizonytalan a belgrádi városi tanács megalakítása, még mindig nem tudni, mikor kerül sor a polgármestert és városi titkárokat megválasztó ülésre. Jelica Tapušković írása a szerbiai politikai színtéren történteket foglalja össze.

 A múlt hét során Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági képviselőház elnök asszonya, olyan intézkedések bevezetését irányozta elő, amelyekkel sikerülne megakadályozni a parlament tevékenységének további akadályozását. A házelnök asszony elmondta, hogy ha az ellenzék a képviselőházi szónoki emelvényt továbbra is olyan politikai álláspontok és témák hangoztatására fogja használni, amelyeknek semmi közük a napirendhez, három percre fogja korlátozni a felszólalási időt, vagy figyelmeztetni fogja őket, esetleg megvonja a szót, ám attól sem fog visszariadni, hogy a szabályokat be nem tartó képviselőket eltávolíttassa az ülésteremből, sőt pénzbírsággal is sújtsa. A házelnök bejelentésére az ellenzéki Szerbiai Demokrata Párt és a Szerb Radikális Párt felháborodással reagált, úgy értékelve, hogy itt tulajdonképpen a képviselőház rossz vezetéséről van szó, ezért több mint indokolt a házelnök leváltását követelő kezdeményezésük. Ezzel kapcsolatban Oliver Dulić volt parlamenti elnök, jelenlegi környezetvédelmi miniszter, rádiónknak nyilatkozva elmondta, hogy a legjobb megoldás az lenne, ha a hatalmi pártok és az ellenzék megkísérelnének közös nevezőre jutni a parlament tevékenységével kapcsolatban, annak érdekében, hogy blokádja mihamarabb megszűnjék és felgyorsulhasson az államműködéshez fontos törvények meghozatalának folyamata.
 Mlađan Dinkić gazdasági és térségfejlesztési miniszter a szerb kőolajipari vállalat tőkéje értékének újbóli felbecslését, továbbá a kőolajipari cég eladási árára vonatkozó új tárgyalások megtartását  jelentette be, az ellenzéki pártok óriási nemtetszését váltva ki. Az ellenzék azzal vádolta meg a minisztert, hogy a Szerbia gazdasági fejlődése számára igen fontos gázegyezmény ellen lobbizik. Mlađan Dinkić ugyanis úgy véli, hogy a vállalat 400 millió eurós eladási ára nem megfelelő, ezért az orosz féllel való új tárgyalások kezdeményezését javasolta. Az ellenzék emiatt azt követeli Boris Tadić köztársasági elnöktől és Mirko Cvetković kormányfőtől, hogy nyilvánítson véleményt a kérdésről.
 A politikai pártoknak a városi kormány szakosztályai és a közvállalatok feletti ellenőrzés felosztása miatti hosszas tárgyalásai következtében igencsak elhúzódott Belgrád város képviselőházának megalakítása. Annak ellenére, hogy az Európai Belgrádért lista és a Szocialista Párt köré tömörülő koalíció már megállapodásra jutott a városi hatalom kérdésében, még mindig a Liberális Demokrata Párt döntésére várnak, amely támogatását a politika- és pártmentesítési elvek alkalmazásától teszi függővé. A médiák szerint az LDP a belgrádi városi kormány megalakításához szükséges kisebbségi támogatásáért cserébe a Demokrata Párttól a városi vagyonjogi titkárság, a építőipari és urbanizációs felügyelőség vezetői posztjait kéri.
A városi tanács és a polgármester megválasztásának végső határideje augusztus 22-e, addig a politikusoknak remélhetőleg sikerül megtalálniuk a legmegfelelőbb megoldást.  

9.08.08.

Mirko Cvetković miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy terjesszék be, milyen tervek valóra váltását irányozták elő a kormány első száz napjára. Slavica Đukić-Dejanović házelnök, a képviselői frakcióvezetőkkel folytatott konzultációkat követően, szeptember 2-ára tűzte ki a parlament rendkívüli  ülésének folytatását. Egyes médiákban olyan találgatások jelentek meg, hogy Radovan Karadžić elfogását követően, hamarosan számítani lehet Ratko Mladićnak, a még szabadlábon levő hágai vádlottak egyikének elfogására. Mai szerbiai politikai színtér-elemzésünket Jelica Tapušković állította össze.
Mirko Cvetković szerb kormányfő utasította kabinetje minisztereit, hogy nyújtsák be az első száz napra előirányzott terveiket. Az elemzők értékelése szerint ez a választási kampány alatt tett ígért betartása egyben pedig ellenlépés az ellenzék által bejelentett társulásra. Idén a kormány nem megy kollektív évi szabadságra, a rendszeres heti kormányülésekre azonban nem kerül sor a miniszterek többségének távolléte miatt. A rendszeres ülések megtartásához szükséges létszám meghatározását követően, a kormánynak előbb jóvá kellene hagynia azokat a törvényeket, amelyeket kivontak a képviselőházi procedúrából, mivel olyan szabályozásról van szó, amelyet az előző kormány fogadott el. Itt mindenekelőtt a mezőgazdaság, a határok biztonsága, a környezetvédelem és egyéb területekre vonatkozó törvényekről van szó.
Slavica Đukić-Dejanović, a köztársasági képviselőház elnök asszonya, a képviselői frakcióvezetőkkel való konzultációkat követően, a parlament rendkívüli ülésének folytatását szeptember 2-ára halasztotta. Első alkalommal esik meg az új parlament megalakulása óta, hogy minden politikai párt egyetértett abban, hogy az augusztus 4-ei ülést szeptember elejére kell halasztani. Időközben Boris Tadić köztársasági elnök és Božidar Đelić kormányalelnök, úgy értékelte, hogy az ellenzék obstruálja a parlament tevékenységét, Đelić alelnök kiemelte, hogy a parlament munkájának akadályozása nem csak az uniós közeledési és csatlakozási, valamint az Oroszországgal való gázügyi megállapodás alkalmazását teszi lehetetlenné, hanem a külföldi kölcsönöket is, továbbá a szerb állampolgárok vízummentesítésének folyamatát is. Annak ellenére, hogy ezt az állítást Aleksandar Vučić, a Szerb Radikális Párt főtitkára cáfolta, sőt, a parlament munkájának lehetetlenné tételével a hatalmon levő pártokat vádolta meg, csak szeptemberben tudjuk meg, hogy a parlament normálisan folytatja-e tevékenységét és elfogadja-e mind a 49 törvényjavaslatot és száz más aktust. A fent említett két megállapodás becikkelyezésén kívül, a parlament jóváhagyására vár még a korrupció és kriminalitás elleni tevékenységre, a közlekedésbiztonságra, a külföldi állampolgárokra, a konkurencia-védelemre és egyéb más kérdésekre vonatkozó törvény.
Szeptemberre tervezik a Szerbiai Szocialista Párt és a Demokrata Párt közötti politikai megbékélési nyilatkozat aláírását is. Habár aláírását még júliusra bejelentették, Slavica Đukić-Dejanović, az SZSZP alelnöke kiemelte, hogy az időszerű politikai történések miatt ez halasztásra került, az alelnök asszony szerint azonban az, a kormány tevékenységén keresztül már megvalósul. Ennek ellenére, a Szerb Megújhodási Mozgalom, habár a Demokrata Párt koalíciós partnere, elvetette a nyilatkozat aláírásában való részvételt. Srđan Srečković, a párt alelnöke ezt azzal indokolta, hogy az SZMM ugyan kész fátylat borítani a múltra, nem tudja azonban megbocsátani azokat a nagy áldozatokat, amelyekre a párt a demokratikus Szerbiáért folytatott harcban kényszerült.
Ahogyan azt Dragan Đilas, a Demokrata Párt városi bizottságának elnöke, polgármester-jelölt bejelentette, Belgrád város képviselő-testülete alakító ülésének augusztus 14-e és 22-e között be kell fejeződnie. A városi kormány megalakításának végső határideje augusztus 22-e. Ha erre nem kerül sor, új választások következnek.

02.08.2008.

A szerbiai kormány egyhangúlag elítélte a kedden este tartott tüntetést Radovan Karadzic hágai vádlott, a Szerb Köztársaság első elnökének letartóztatása miatt, mert a tüntetés összetűzéssé fajult. A Szerb Radikális Párt új stratégiát jelentett be a hatalom elleni harcban, amely az ellenzéki pártok eggyesülését jelenti. A Belgrádi Képviselő Testület legújabb ülését augusztus 18-ikán tartják meg, csak néhány nappal augusztus 22-ike, a végső határidő előtt. Az elmult hét politikai eseményeit Djuro Malobabic foglalta össze.

A szerb kormány, csütörtöki ülésén úgy értékelte, hogy a rendőrség szakszerűen, felhatalmazásával összhangban reagált, s megakadályozta az összetűzések terjedését. Az ’Össz Szerb Szábor’ nevű tüntetést a Szerb Radikális Párt szervezte július 29-ikén este, Radovan Karadzic letartóztatása miatt. A tüntetés során többtíz rendőr, tüntető és újságíró sérült meg. Ivica Dacic, szerb belügyminiszter kijelentette: A rendőrség munkája nem abból áll, hogy politikusokat tegyen vagy vegyen le tisztségéből, mert a rendőrségnek nincs politikai jellege. Hozzátéve, hogy Szerbia minden polgárának joga van arra, hogy kifejezze politikai álláspontját, Dacic hozzátette, hogy megengedhetetlen tüntetéseken megtámadni a rendőröket, s kiemelte, hogy a belügyminisztérium védeni fogja a közrendet és biztonságot. A belügyminiszter az állami Szerbiai Rádió-Televízióban felszóllította a szerbiai politikai pártokat arra, hogy kössenek valamiféle megállapodást, hogy a keddihez hasonló erőszakoskodás többé ne ismétlődjön meg.

Belgrád központi terén, a Köztársaság-téren, az ’Össz Szerb Szábor’ elnevezésű tüntetésen, mintegy 15.000 ember gyűlt össze, Radovan Karadzic letartóztatása miatt. Felszóllaltak a Szerb Radikális Párt vezetői, Velimir Ilic, az ’Új Szerbia’ elnevezésű párt vezetője, a nemhatalmi szervezetek képviselői, valamint számos közéleti személyiség. A Szerbiai Demokrata Párt támogatta a tüntetést a rendszer elleni harcban, a Hágával való állami politika miatt, s a médiák harca ellen, akik eltiporják azokat, akik másképpen gondolkoznak. Tomislav Nikolic, a Szerb Radikális Párt elnökhelyettese, felszóllalásában elmondta, hogy a radikálisok készek részt venni a szerbiai jobb életért folytatott harcban, s felszóllította a hatalmat arra, hogy ne szembesüljön az ellenzéki pártokkal. Nikolic azzal vádolta a rendőrséget, hogy a tüntetésen erőszakot alkalmazott a Szerb Radikális Párt tisztségviselői ellen, s nem lépett fel azok ellen, akik előidézték a rendbontást.

A Belgrádi Képviselőház új értekezletét, melyen a városelnököt, helyettesét és a városi tanács 13 tagját kell megválasztani, a legújabb bejelentés szerint, augusztus 14. és 18-ika között tartják meg.

31.07.2008.

Szerbia nem léphet be az Európai Únióba, s ugyanakkor katonailag semleges marad, mert az Únió fejleszti saját közös kül és biztonsági politikáját, amely kizárja a katonai semlegességet tagjai számára – hangzott el azon a nyilvános vitán, melyet a ’Vajon Szerbiának katonailag semlegesnek kell e lennie’ elnevezéssel tartottak a civil és katonai viszonyokkal foglalkozó központ szervezésében  Belgrádban. Bővebben Sandra Pekic írásából.

Mitar Kovac, a véderőminisztérium tagja kiemelte: Annak ellenére, hogy nem léteznek formális feltételek ahhoz, hogy Szerbia legyen a NÁTO tagja ahhoz, hogy csatlakozhasson az Európai Únióhoz, a gyakorlat azt mutatja, hogy az egykori kommunista országok számára az euroatlanti integráció csábító hatású. Hozzátette, hogy a nyugati országok döntését, hogy Szerbia katonailag semleges maradhat-e, csak a Brüsszelhez való közeledésekor látjuk. Szavai szerint, az a katonai semlegesség, melyet a szerbiai képviselőházban fogadtak el, kierőszakolt reagálás volt Koszovó és Metohia egyoldalúan kikiálltott önálósága miatt.

Zoran Dragisic professzor úgy véli, hogy Szerbia, mint kis ország, katonailag nem lehet semleges. Szerinte a semlegesség szorgalmazásának nincs semmi értelme, márcsak azért sem, mert Szerbia 2,006 óta a ’Békepartnerség’ tagja. Bármilyen elszigeteltség káros lenne az ország számára, mert reális biztonsági veszély fenyeget bennünket a nemzetközi bűnözéstől, a terrorizmustól, az emberekkel való kereskedéstől, melyet nem lehet megoldani együttműködés nélkül. Dragisic szerint téves az a hit, hogy a NÁTO-tagság azt jelenti, hogy Szerbiának harcolnia kell más országok ellen. Szerbiának nem kell katonákat küldenie háborúkba, azonban részt vehet békeküldetésekben – mondta.

29. 07 .2008.

Az, hogy az új szerb kormány prioritásai között valóban az európai integráció szerepel az első helyen, bizonyítja az a tény is, hogy az első törvényhozási kezdeményezés éppen a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás ratifikálása a parlamentben, amely az első szerződés Szerbia és az Európai Únió között. A mellékletet Sandra Pekic készítette.

Mirko Cvetkovic kormányfő szavai szerint, a felgyorsult gazdasági és egyébb reformokkal, melyet előlát a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás, már ez év végén, vagy pedig a következő év elején, Szerbia megkaphatja a jelölt-státust az Európai Únióba, a kormány mandátumának végén pedig az ország teljesen készen állhat az Únióba való belépésre.

Miroslav Luci, Szlovénia nagykövete  úgy véli, hogy Szerbiának minden feltétele magvan arra, hogy gyorsan befejezze a reformokat és fejlessze az emberi, technikai és adminisztratív kapacitásokat az Únió tagságához szükséges megbeszélésekhez. Szavai szerint, reális elvárni, hogy Szerbia 2.012-ig az Únió teljesjogú tagja lesz, amihez elengedhetetlen feltétel az, hogy a szerb parlament gyorsan ratifikálja a Stabilizációról és Tarsulásról szóló megállapodást, mert az Belgrád készségét mutatja, hogy felgyorsítja az európai integráció folyamatát – véli Luci.

Annak ellenére, hogy ez a megállapodás a politikai, térségi, kereskedelmi viszonyok fejlesztésére vonatkozik Szerbia és az Európai Únió tagországai között, nem pedig státuskérdésre, mégis a közvéleményben kétely merült fel a térségi együttműködést illetően. Ugyanis, egyes politikai vezetők úgy vélik, hogy a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás aláírása Koszovó és Metohia egyoldalúan kikiálltott önálóságának az elismerését jelenti. Vladimir Ateljevic, az iroda tanácsadója emlékeztet arra, hogy éppen e megállapodás 16-ik szakasza cáfolja az ilyen tolmácsolást. Szavai szerint, ez a szakasz arról az együttműködésről szól, melyeket magába foglal a stabilizáció és társulás folyamata, Koszovó és Metohia pedig nem ország, s nincs is belefoglalva ebbe a szerződésbe. Ateljevic elmondta, hogy tulajdonképpen két megállapodásról van szó: Az egyik a Stabilizációról és Társulásról szóló szerződés Szerbia és az Európai Únió között, a másik pedig egy átmeneti megállapodás, amely kereskedelmi rendeletekre vonatkozik, s melynek legkorábban kellene életbe lépnie. E rendeletek életbelépése a hágai törvényszékkel való együttműködéstől függ.

Mégis, Radovan Karadzic letartóztatása után, melyet úgy könyvelnek el, mint a szerb kormány óhaját, hogy együttműködjön ezzel a nemzetközi büntető bírósággal, több európai tisztségviselő sürgeti nemcsak az átmeneti megállapodás hatályba lépését, hanem a teljes megállapodás ratifikálását is. S amíg a brüsszeli jelzésre várunk, a kormányirodában bejelentették, hogy őszre integrációról szóló nemzeti programot fogadnak el. Ezzel a dokumentummal Szerbia megmutatja készségét, hogy elkezdi a megbeszéléseket 2.009-ben az Európai Únióba való tagfelvételről, s teljesíti az ehhez szükséges feltételeket az elkövetkező négy évben.