31. 08. 2010.

Ahogy közeledik szeptember 9-ike, amikor a bejelentés szerint, az ENSZ Közgyűlése dönt a szerb Rezolúcióról, egyre inkább fokozódik a diplomáciai tevékenység, különösen a Belgrád – Brüsszel vonalon. Ezzel kapcsolatban felnyíllik a lehetséges kompromisszum elérésének kérdése is Szerbia és az Európai Unió között erről a dokumentumról. Ivana Subasic jegyzete.

Szerbia elfogadta Brüsszel ajánlatát, hogy a fennmaradt időt az ENSZ Közgyűléséig, használja ki a szerb Rezolúció körüli, esetleges kompromisszum elérésére, de világos üzenettel, hogy nem egyezik bele olyasmibe, amely állami és nemzeti érdeke ellen van. Szerbia rugalmas lesz, azonban nem lépi át a ’piros vonalat’ – sohasem ismeri el Koszovó és Metóhia önálóságát, s nem áll el a jogállásról szóló megbeszélésektől – mondta Boris Tadic köztársasági elnök, bejelentve szerb küldöttség Brüsszelbe való elutazását, ahol, már a jövő hét közepén, meg kell kezdődniük a megbeszéléseknek az EU és Amerika képviselőivel. Azonban, az EU öt legbefolyásosabb országa azt várja, hogy Belgrád enged a Rezolúcióban közölt állásfoglalásából, vagy pedig bizonyos következményekkel szembesül, amikor az unióhoz való közeledésről van szó. Ezt választott diplomáciai szavakkal, sejtetik azok a magasrangú nyugati tisztségviselők, aki ezekben a napokban Szerbiába látogatnak.

Ezt az álláspontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, de Belgrád – Tadic elnök szavai szerint – nem mondhat le sem Koszovó és Metóhiáról, sem pedig az Európai Unióról. Másfelől, amikor a koszovói probléma megoldásáról van szó, a szerb képviselőház állásfoglalása világos keretet képez a szerb diplomácia tevékenységéhez. Ebben az értelemben vetődik fel a kérdés – miben lehet kompromisszumot elérni, illetve mi az a minimálisan elfogadható Belgrád de az EU számára is. Ebben a pillanatban ezt nehéz megmondani, mert Belgrád számára a tét elég nagy – mondta a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Predrag Simic, Szerbia egykori franciaországi nagykövete, a politikai tudományok mostani belgrádi professzora. Itt a szerb diplomácia két prioritásáról van szó – mondja. Megőrizni az ország területi integritását Koszovó és Metóhián, valamint haladni az európai integrációkkal,  melyek most kellemetlenül közel kerültek egymáshoz, s kihatással is lehetnek egymásra. Belgrádnak most sok eleme játékban van, s a következő napokban erőteljes diplomáciai tevékenység várható – mondta Simic. Brüsszel Szerbiától elvárja, hogy elfogadja álláspontát, hogy ne csináljon olyan problémát, melyel az európai diplomáciának tovább kell harcolnia.

Boris Tadic szerb elnök, elvetve azokat a megjegyzéseket, hogy Szerbia, a Rezolúció beterjesztése előtt senkivel sem konzultált, elmondta, hogy Belgrád megbeszéléseket folytatott Brüsszellel, melynek akkor nem volt megjegyzése a szerb Rezolúcióra. Megjegyzése most is csak az öt legbefolyásosabb EU tagországnak, az ú.n. ’Kis Kvintának’ és Amerikának van. A hivatalos Belgrád meg van győződve arról, hogy a Koszovóról szóló Rezolúció nagyon kompromisszumos, s hogy a megbeszélések az egyedüli útja annak, hogy áthidaljuk a történelmi konfliktust a szerb és albán nép között, s az ENSZ tagországok ezt szem előtt tartják szeptember 9-kén, amikor megkezdődik a vita a Rezolúcióról. Amikor a Rezolúció kilátásairól van szó, Simic professzor kiemelte, hogy az erőviszony az ENSZ-ben kiegyensúlyozott. Azonban, 30 tagállam semleges, s ebben a pillanatban, nagyon élénk diplomáciai tevékenység folyik támogatásuk megszerzéséért, ezért pontos választ a kérdésre, mi lesz a szerb Rezolúció sorsa, nehéz adni – szögezte le Predrag Simic professzor.

2010-08-28

Guido Westerwelle német diplomáciai vezető szerbiai látogatásán kívül, az ország politikai színterének eseményeire az ENSZ-közgyűlés szeptember 9-i ülésével kapcsolatos történések nyomták rá bélyegüket. Ezen az ülésen kerül ugyanis megvitatásra az a határozati javaslat, amelyet Belgrád terjesztett be a koszovói kérdés megoldására. A hét politikai eseményeit Lola Tapušković foglalta össze.

Guido Westerwelle német diplomáciai vezető a szerb tisztségviselőkkel egyetértett abban, hogy Szerbia jövője az Európai Unióban van. Boris Tadić szerb államelnökkel való megbeszélése során megerősítette, hogy Németország Szerbia egyik legjelentősebb politikai és gazdasági partnere. A német külügyminiszternek, első szerbiai látogatása során, Tadić elnök megerősítette: Szerbia az Európai Unió segítségére számít Koszovó kérdésének megoldásában, kiemelve egyúttal, hogy országunk annak érdekében száll síkra, hogy a megoldás a Belgrád és Prishitna közötti párbeszéd útján jöjjön létre.
Német kollégájával folytatott megbeszélése során Vuk Jeremić szerb külügyminiszter kijelentette, hogy Szerbia nem fogja visszavonni az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett, déli tartományra vonatkozó határozati javaslatát, ám mindenről kész építő jellegű vitát folytatni.
Westerwelle miniszter találkozott a szerb parlamenti pártok képviselőivel is, akiknek azt az üzenetet tolmácsolta, hogy Szerbia előtt európai távlat áll, kiemelve: az Európai Unió további bővítését nem veszélyezteti a gazdasági válság.

Annak ellenére, hogy olyan információ látott napvilágot, miszerint Németország, az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia annak érdekében lobbizik, hogy a tagállamok az ENSZ szeptember 9-i, New York-i Közgyűlésén a szerb határozati javaslat ellen szavazzanak, a szerb állami vezetés meggyőződése, hogy az intézmény tagállamainak többsége a javaslat mellett foglal állást.
Goran Bogdanović, Szerbia Koszovó kérésére illetékes minisztere, a múlt hét folyamán kijelentette, hogy Szerbia nem tekinti megoldottnak a déli tartomány jogállását, ezért a párbeszéd felújítására van szükség annak érdekében, hogy megoldást találjanak minden vitás kérdésre. Westerwelle német külügyminiszter azon kijelentésére pedig, miszerint Koszovó függetlensége valós, a szerb miniszter a következő szavakkal reagált: a német diplomáciai vezetőt tájékoztattuk hazánk azon álláspontjáról, hogy Szerbia számára Koszovó jogállásának kérdése nem került megoldásra, ezért a tárgyalások folytatásáért száll síkra. Bogdanović miniszter kijelentette továbbá, hogy államunk nemkívánatosnak tekinti azt a pénzt, amelyet a koszovói kormány irányzott elő a tartomány északi része infrastruktúrájának fejlesztésére, mivel azt az ott élők lojalitása megvásárlására irányuló kísérletnek tekinti.

Slavica Đukić-Dejanović, a szerb parlament elnök asszonya bejelentette, hogy szeptember első felére rendkívüli parlamenti ülést hív össze, amelyen a térségfejlesztési és a légi közlekedési törvényt fogják megvitatni, emellett számos egyezményt és megállapodást fognak becikkelyezni. Kiemelte még, hogy nincs szükség a parlament ennél korábbi időpontra, illetve az ENSZ-közgyűlés előtti és utáni időpontra való összehívására, ám hozzáfűzte, hogy a parlament minden ezzel kapcsolatos eseményt éberen figyelemmel fog kísérni.
A független intézmények tevékenységéről szólva a házelnök kiemelte, hogy a Szerb Képviselőháznak, a fenti intézmények alapítójaként, az intézmények önállóságát kell ösztönöznie, egyúttal azonban figyelemmel is kísérni tevékenységüket is. Đukić-Dejanović asszony elmondta továbbá: a parlamentnek nincs joga cáfolni a független intézmények jelentéseit, ám illetékes bizottságain keresztül mindenképpen megvitatja őket, esetleg elfogadja a képviselőházi procedúrában levő törvényekre vonatkozó egyes módosítási javaslataikat. Az önálló intézményekkel kapcsolatban a parlament egyetlen meghatalmazása, hogy leváltsa a bennük tevékenykedő azon egyéneket, akiknek nem a törvényi rendelkezésekkel összhangban ténykednek.  

2010-08-26

A két csütörtök között a szerb diplomácia maximális erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a szeptember 9-én kezdődő ENSZ-közgyűlés elfogadja Belgrád határozati javaslatát, időközben az Egyesült Államok és az Európai Unió egyre nagyobb nyomást gyakorolt Szerbiára, valamint azokra az országokra, amelyek nem ismerték el Koszovót. Balkáni körútja során Guido Westerwelle német külügyi vezető, csütörtökön, ma, 26-án, Belgrádba látogatott, ahol a legfelsőbb állami vezetőkkel folytat eszmecserét többek között erről az égető kérdésről is. Mladen Bijelić írása.

A Hypo Alpe-Adria Bankkal kapcsolatos botrány az egész térséget megrengette. Elsőként Ivo Sanader volt horvát miniszterelnök fizetett meg érte, amiért állítólag köze volt a fenti bankkal való gyanús ügyletekhez, mégpedig azzal, hogy lemondott miniszterelnöki tisztségéről és visszavonult a politikai életből.

Ivica Dačić szerb belügyminiszter Ausztriában megbeszélést folytatott az ország bűnügyi rendőrségének vezetőjével arról a vizsgálatról, amelyet az osztrák rendőrség folytat a Hypo Alpe-Adria Bank térségbeli üzletvitelével kapcsolatban. Dačić miniszter újságíróknak elmondta, elsősorban arra keresett választ, hogy az osztrák rendőrség rendelkezik-e adatokkal arról, hogy a banktisztviselők hasonló visszaéléseket követtek el Szerbiában is.

Az egyes bankok lelkiismeretlen és kockázatos ügyleteinek megelőzésére a német kormány törvénytervezetet fogadott el a bakszektor átszervezéséről, ez pedig a bankok olyan speciális alapokba való befizetéseit is előírja, amelyekből esetleges megmentésük lenne pénzelhető. A törvénynek jövőre kellene életbe lépnie, az értékelések szerint pedig a bankoktól befolyó befizetésekből, amelyek összegét vagyonuk értéke, valamint a „kockázati profil” alapján határoznak meg, az ún. „mentési” alapba megközelítőleg egymilliárd euró folyna be.

A nemzetközi közösség bírálata ellenére Franciaország folytatja a romák, mégpedig elsősorban a bulgáriai és romániai romák kizsuppolását, mivel állítása szerint illegálisan tartózkodnak az országban és az emberkereskedelem, a prostitúció, valamint a gyermekek kizsákmányolása a fő megélhetési forrásuk. Franciaország azzal a felhívással fordult az Európai Bizottsághoz, kényszerítse rá Romániát az ország romák által való tömeges elhagyásának megakadályozására. Hangsúlyozza továbbá, hogy leállíthatnák Románia schengeni övezethez való csatlakozási folyamatát, ha a fentiekben nem járna sikerrel.

A francia hatóságok tavaly tízezer romát toloncoltak ki az országból, arra hivatkozva, hogy mindez az Európai Unió törvényeivel összhangban történik. Hiszen azokat a romákat toloncolják vissza Romániába és Bulgáriába, állítják, akik három hónapnál tovább tartózkodnak munkanélküliként Franciaországban.

Semmi ok arra, hogy ne folytatódjon a nyugati-parton levő nagy zsidó települések kiépítése, miután szeptember végén lejár a zsidó házak építésére bevezetett tízhónapos moratórium, jelentette ki Avigdor Liebermann izraeli külügyminiszter. Az építkezések folytatását a palesztinok kétségtelenül el fogják ítélni, és követelni fogják a „moratórium meghosszabbítását”, mivel szeptember másodikára tervezik a két fél közötti közvetlen béketárgyalások megkezdését Washingtonban.

Az orosz védelmi tárca cáfolta azokat a grúziai állításokat, hogy Dél-Oszétia területén S-300 típusú légvédelmi és rakétaelhárító rendszert állítottak volna fel. A médiák az orosz állami ügynökség egy meg nem nevezett tagjának nyilatkozatát közlik, aki szerint a szakadár grúz autonóm terület védelmi feladatait a „katonaság légvédelmi rendszer felállításával” oldják meg.     

Európában még két téma vonta magára a hírügynökségek figyelmét. Az AP arról számol be, hogy Svájcban a halálbüntetés visszaállítását támogatók indítványozták: tartsanak népszavazást a kérdésről. Az indítványozó bizottság Web-oldalán ezt azzal indokolja, hogy a közvélemény figyelmét kívánta felhívni arra, milyen kevéssé hatékony a bíróságok működése a szexuális bántalmazást is magában foglaló gyilkosságokkal kapcsolatban, jelenti az AP.

Nagy médiafigyelmet keltett Frank-Walter Steinmeier (54) volt német külügyminiszternek azon gesztusa, hogy feleségének, Elke Biedenberbernek (48) adományozza veséjét. Döntése sokaknál tiszteletet váltott ki, a mindentudó BILD bulvárlap pedig megerősítette az állítást, hogy „Steinmeierék e politikai ügye” hátterében szerelem lehet. A szervátültetést követően mindketten jól érzik magukat, az orvosok pedig remélik, hogy a hölgy szervezete befogadja az új vesét.    

2010-08-14

Az előző héten is sok szó esett Koszovó jogállásának végleges megoldásáról. Szerbia hivatalos politikája nem módosult és továbbra is az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatán alapul. Pénteken megemlékeztek a goraľdevaci események hetedik évfordulójáról. A bűntettért, amelynek áldozatai gyermekek voltak, ez ideig még senkit sem vontak felelősségre. A hét politikai eseményeit Mirjana Nikolić foglalta össze.

Vuk Jeremić szerb külügyminisztert éles bírálat érte, amiért nyíltan kimondta: csaknem „kivitelezhetetlen misszió” Szerbia ENSZ-közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatának megszavazása. A nyilvánosság egy része azonban dicsérettel illette ezt a nyíltságot, hiszen a gondok csak akkor oldhatók meg, ha reálisan tekintünk rájuk. Egyes médiák közölték, hogy az Európai Unió legbefolyásosabb országai, Nagy-Britanniával az élen, valamint az Egyesült Államok azt követelik Belgrádtól, álljon el az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé beterjesztett határozati javaslatától. A hivatalos Belgrád azonban megismételte, hogy nem áll el sem a javaslattól, sem pedig a Biztonsági Tanács 1244-es határozatán alapuló megoldástól. A diplomaták szerint, még ha az ENSZ-közgyűlés el is vetné a szerb határozati javaslatot, még mindig fennáll a Biztonsági Tanácson való vita lehetősége, amelyben Szerbia a vétójoggal rendelkező Oroszország és Kína támogatását élvezi.

A szerb fél joggal emeli ki, hogy a koszovói ideiglenes intézmények, valamint az igazságügyi szervek működési színvonala még mindig nem olyan mértékű, ahogyan azt kifelé feltüntetni igyekeznek. A Peć melletti Goraľdovacon pénteken emlékeztek annak az eseménynek a hetedik évfordulójáról, amikor az albán szélsőségesek a Bistrica folyóban fürdő gyerekekre támadtak, kettőt közülük megöltek, négyet pedig megsebesítettek. Oliver Ivanović, Szerbia Koszovó-ügyi államtitkára, ezzel kapcsolatban kijelentette: sajnálattal kell megállapítania, hogy a nemzetközi misszió hétévi koszovói jelenléte során semmi sem történt a fenti bűntény felderítése érdekében, amelynek során gyermekek estek a politikai harc vagy revansizmus áldozatául. A háború előtt Goraľdevacon kétezer szerb élt, mára 850-en maradtak.

Hosszú idő elteltével olyan javaslat látott napvilágot, amely konkrét megoldáson, illetve az olaszországi Dél-Tirolban alkalmazott mintán alapul. A fenti minta alapján Észak-Koszovó nagyobb pénzügyi meghatalmazásokkal rendelkezne az adó megfizettetése terén. A javaslatot Prishtinában is azonnal elvetették, azzal az üzenettel, hogy Koszovón minden kérdést Martti Ahtisaari terve alapján fognak rendezni, Belgrádban pedig azzal, hogy új tárgyalásokra van szükség.

A Koszovóval kapcsolatos témán kívül a héten sok szó esett arról a törvényről is, amely a tisztségviselők számára lehetővé teszi, hogy tisztségük lejártáig több funkciót is betölthessenek. A jogászok szerint az említett törvény alkotmányellenes, és az Európai Unió negatív reakcióját válthatja ki. Boris Tadić államelnök a törvény elfogadását azzal indokolta, hogy a helyzet ideiglenes és csak átmeneti ideig marad fenn. A többi vezető azonban cáfolta annak lehetőségét, hogy Európa, a kettős tisztségek miatt, ismét vízumkötelezettséget vezetne be a szerbiai állampolgárok számára.