Nebojsa Bradic szerb művelődésügyi miniszter kijelentette, hogy a média-stratégia, melyet Szerbia kap széleskörű vita után, útkereszteződést jelent a szerbiai média terén, akár minőséges és mindent átölelő tartalommal, úgy meghozatalát illetően is. Jelica Tapuskovic jelentése.
Bradic miniszter kiemelte, hogy az európai integráció útján, Szerbiának válaszolnia kell egy egész sor kihívásra, s ebben a folyamatban minőséges változásokat kell eszközölnie, amely a polgárok számára jobb életet biztosít. Szavai szerint, az egyik ilyen változás, a média-stratégia elfogadása.
’ Ez szerbia első média-stratégiája, amely megfelelő feltételeket biztosít majd a civilizált tájékoztatási térért folyó eredményes harchoz, és a feltételek javításához a média-dolgozók tevékenységében. Ami ugyanolyan fontos, minőséges, objektív, igazságos tájékoztatást biztosít a nyilvánosságnak. Ezt az utóbbit kihangsúlyozom, mert egyes összejöveteleken és egyes helyeken, csak az egyik oldalt emelik ki, a médiák szakterületét, s gyakran elfelejtik azt, ami a médiák lényege’ – mondta Bradic.
Felszólította a résztvevőket arra, hogy munkajellegű javaslatokkal járuljanak hozzá e dokumentum kidolgozásához, amely alapot képez majd Szerbia média-terének fejlesztéséhez, az elkövetkező 10 évben. Simon Ferenc, az Európai Unió küldöttségvezetője kiemelte, hogy ez a küldöttség pénzeli a média-stratégia kidolgozását Szerbiában, valamint segítséget nyújt abban, hogy az európai integráció útján, elfogadja a legjobb európai mércéket és tapasztalatokat. Simon kijelentette, hogy az európai szakértők javaslata nem olyan dokumentum, amelyről nem lehet vitázni, hanem változásokat lehet és kell eszközölni benne. Az EU a jövőben is segíti Szerbiát törvényhozásának összehangolásában az európai előírásokkal és mércékkel, valamint a digitalizációban, melyet legkésőbb 2.012-ig be kell fejezni.
Az összejövetelen felszólalt Dimitrios Kipreos, az EBESZ szerbiai küldüttségvezetője, Stiven Vordstvort Nagy Britannia belgrádi nagykövete, valamint Sasa Mirkovic, az önáló elektromos médiák asszociációjának a képviselője.
A nyilvános vitákon, melyeket szeptember 9, 16, 23 és 27-én tartanak meg, szó lesz a szabályozó testületekről és a digitalizációról, a kisebbségek nyelvén történő nemzeti, térségi, és helyi médiák állami támogatásáról, a kommerciális műsorokról és az írott médiákról. Az utolsó vita október 4-ikén várható, amikor összegezik majd a határozatokat, s ezt követően a Szerbiai Művelődésügyi Minisztériumnak javasolnia kell a mádiák stratégia-tervezetét, melyről, szintén szervezett közvitát tartanak.
KANIZSAI GYÓGYFÜRDŐ
29.08/.2010
Kanizsa Szerbia legészakabbra eső községe, és ugyanez a földrajzi meghatározás érvényes az ugyanezen nevet viselő gyógyfürdőre is. Ez az egészségügyi intézmény vetette be elsőként az ISSO 9001-es nemzetközi mércéknek megfelelő minőségű szolgáltatásokat. Jelena Gligorić írása követezik.
A Kanizsai Gyógyfürdőben zajló idegenforgalomról szóló történet az elmúlt évszázad első felében kezdődik. Ebben az időben terjedt el ugyanis a híre az itteni gyógyító iszapnak, amely a furcsa szagú és sárgás vizű kút mellett volt. Azt rebesgették ugyanis, hogy, ha a reumás fájdalmakban szenvedő személy ebbe az iszapba gázolt, többé nem érzett gyötrő fájdalmat. A dokumentumok szerint 1908-ban nyitották meg az első fürdőidényt a csodavízben, ezt követően pedig a budapesti Királyi Vegyészeti Intézetből hamarosan megérkezett a víz és az iszap gyógyhatását bizonyító irat. 1920-tól Kanizsa már 12 szobával és 20 kádfürdővel rendelkezett, amelyekben gőzfűtés és villanyvilágítás működött, írták meg a korabeli lapok.
A fürdő ma több mint 600 ágyas, mondta el Ljubinka Maksimović, az Idegenforgalmi Szervezet igazgatónője. A rehabilitációs szakkórházban 150 páciens számára van hely, továbbá van mellette két magánszálloda is. Az egészségügyi és rehabilitációs turizmuson kívül a gyógyfürdő kínálata kiterjed a kongresszusi, rekreációs, sport, kiránduló, falusi és vadász-horgászati turizmus területére is. Egész éven át vannak idegenforgalmi rendezvények, mivel ez a szegmentum jelentősen gazdagítja Kanizsa kínálatát. A legismertebb rendezvény a Tiszavirág elnevezésű, amelyre júniusban kerül sor és csak néhány napig tart, abban az időszakban, amikor a Tisza virágzik. A júniusban ugyanis a Tisza folyó agyagos partjaiban élő kérészlárvák a víz felszínére emelkednek, és színpompás rovarokká alakulnak át. Párt keresnek, találnak és a násztánc alatt úgy tűnik, mintha a Tisza vize felett színes virágfelhő kavarogna.
Maksimović igazgatónő elmondta, hogy a rehabilitációs gyógykezelésben járó- és fekvőbeteg ellátást egyaránt alkalmaznak és igen figyelemre méltó sikereket mutathatnak fel a gyermek-rehabilitáció terén. A minőségi egészségügyi szolgáltatások területén alkalmazott nemzetközi mércék alkalmazása mellett a kanizsai gyógyfürdő, Szerbiában elsőként, a magyarországi példa alapján, bevezette a Wellness és a spa programokat, továbbá a csontritkulás-kezelés területén Szerbiában első helyen áll.
A Kanizsai Gyógyfürdő jó együttműködést alakított ki a környező gyógyfürdőkkel, egy évvel ezelőtt pedig Magyarországgal és Romániával regionális együttműködési megállapodás aláírására került sor, mondta el Pálinkás József, a gyógyturizmus klaszterének igazgatója. Kiemelte, hogy a cél az érdekelt vajdasági, magyarországi és romániai helyi önkormányzatok együttműködésének fokozása. Pálinkás úr szerint projektumaik segítségével minden szerbiai gyógyfürdő az integrális információs rendszer részévé válna, ez pedig elősegítené és megkönnyítené az európai idegenforgalmi piacba való bekapcsolódást.
A kanizsai gyógyfürdőbe olyan személyek érkeznek, akiknél reumás, ízületi, gerinc- és csípősérülést diagnosztizáltak. A víz ásványokban gazdag és a kezelések során gyógyászati kiegészítőként alkalmazzák.
A CSÁSZÁRNÉ VÁROSA
2010-08-28
Brazíliai ülésén az UNESCO bizottsága úgy döntött, hogy a világ kulturális örökségének listájára Szerbiából öt műemlék kerüljön fel. Ezek egyike az I. Justinianus elnevezésű régészeti lokalitás, ismertebb nevén a Caričin grad, szabad fordításban a Császárné városa. Jelena Gligorić írása.
Szerbia déli részén, a mai Lebanétől hét kilométerre magaslott a csodaszép Császárné városa, amelyet a hatalmas és bölcs I. Justinianus bizánci császár építtetett a VI. században szülőföldjén. A Keletrómai Birodalom e hírneves uralkodója, egyike azon tizenhét uralkodónak, aki a mai Szerbia területén született, teljes 38 éven át uralkodott. Azon erőfeszítéseiről tették emlékezetessé, hogy felújítsa és megerősítse a keleti keresztény császárságot, ezért a Corpus Iuris Civilis megalkotásával, valamint a róla elnevezett szabályok kialakítása alapján modernizálta a római jogot. Tette mindezt a szép és törekvő Theodóra nevű felesége iránti szeretetből is. Semmivel sem tanúsított kevesebb szeretetet azon város iránt sem, amelyet szülőföldjén, a Radan-hegy lábánál építtetett fel, ahol Flavius Petrus Sabbatius néven született 485 körül. A Balkánon e városból indult ki a kereszténység, Justitianust itt avatták szentté, a Szerb Pravoszláv Egyház pedig novemberben ünnepli a neki szentelt napot.
Három évvel trónra lépését követően, 530-ban, Justinianus Konstantinápolyból visszatér szülőföldjére, ahol 40 hektáros területen megkezdi a Justinianus I., vagyis a széles, kikövezett utcákból, szökőkutakkal díszített terekből, palotákból és templomokból, fürdőkből és gyógyhelyekből álló, freskókkal és emlékművekkel díszített város építését.
A Császárné városa az egyetlen olyan ókori város Szerbiában, amelynek kapuján be lehet lépni. Valójában egy jól megőrzött, kilenc templomból, a Felső Városból (amelyben a nemesek és a papok éltek) és az Alsó Városból (amelyben a nép élt) álló komplexum. A város legkiemelkedőbb pontján, az Akropoliszon, van az egyházi ügyintézés székhelye, a püspöki palota-komplexummal, amelyet, az akkori idő legmagasabb építészeti mércéi szerint, padló alatti járatokon keresztül áradó meleg levegővel fűtöttek. Itt volt a bazilika is a kriptákkal, valamint egy nagytemplom, amely a Balkán egyik legmonumentálisabb bizánci egyházi épülete.
A császárné városában folyó életről a bizánci történészek, ügyvédek feljegyzései maradtak fenn. Figyelemre méltó, hogy üvegkészítő műhelye is volt, amelyben a legnagyobb szerbiai mozaik készült.
A városba évente mintegy tízezer turista látogat, számuk azonban növekvőben van, mióta megkezdődött a Római császárok útja elnevezésű projektum. Az ásatások itt a múlt században, kezdődtek, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, ma is folyamatban vannak. Az utóbbi években a szerb régészekhez csatlakoztak francia kollégák is, akiket elragadott a város szépsége. A projektumba bekapcsolódott a párizsi, a strasbourgi egyetem is, valamint a Louvre múzeum. A kutatások költségesek, az eszközök szűkösek annak ellenére, hogy a szerb költségvetés eszközein kívül, számíthatnak uniós támogatásra is. Ezért a régészek gyakran emlegetik tréfásan, hogy igen jó lenne, ha rátalálnának az aranyhintóra, amelyet alig nyolcvan évvel a város építésének befejezését követően a barbárok támadása során temettek a romok maguk alá.
NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPE
27. 08. 2010.
A Szerb Pravoszláv Egyház hívői Nagyboldogasszony ünnepét augusztus 28-ikán ünneplik. Ezen a napon valamennyi templomban és kolostorban Istentiszteletet tartanak, s ezen a napon ér véget a kéthetes böjt. A mellékletet Ljiljana Sindjelic Nikolic írta.
Nagyboldogasszony az az ünnep, amikor meghalt a Szeplőtelen Szent Szűzanya, és felment az égbe. A kereszténységben szokás ünnepnapként megemlékezni arról a napról, amikor az emberek meghaltak, elhagyták ezt a világot, s ez sokak számára, akik nem értik a pravoszláv vallás lényegét, felfoghatatlan. Miért ünneplik azt a napot, amikor valaki meghal, elmegy hozzátartozóitól, amikor élete véget ér? – teszik fel a kérdést. ’A kereszténység nem e világból való’ – mondta Jézus Krisztus, aki azt hirdette, hogy a földi élet csak előkészület egy másik, elkövetkező élethez. Ezért az embereknek, míg élnek, jó tulajdonságokat kell szerezniük, vagy népszerűen mondva, belépőjegyet kell váltaniuk a Menyországba. Ezért ünnepli az egyház azt a napot, amikor valaki meghal, mert ha minden tőle telhetőt megtesz, akkor hasonlóvá válik az Úrhoz. Ahhoz, hogy ezt a hívők elérjék, az egyház böjtöt rendelt el, hogy a hívők fizikailag böjtölve, lemondjanak bizonyos ételekről, de lelkileg, felerősítve imájukat, jótetteiket, még jobb keresztények legyenek. Az aki nem jó, aki elveszi a másét, aki rosszat gondol, nem jár templomba, nem áldozik és nem bánja meg bűneit, nem lehet jó keresztény. A böjtök a szünet időszakai, amikor az ember jobban eltávolodik a mindennapos hiú élettől, és közelebb kerül a lelki nyugalomhoz. A Szűzanya éppen nyugodságáról, engedelmességéről, szeretetéről ismert, s ez a tulajdonság minden keresztény éke kell hogy legyen. Egész élete nyugalomban telt el, Istent szült, de nem dicsekedett vele. Ápolta, gondozta, bánkódott a kereszt alatt, s fia halála után az emberek vígasza volt. Nyugodtan, fájdalom nélkül halt meg. Feljegyezték, hogy Szent Tamás apostol nem volt jelen a Szűzanya temetésén, s három nap mulva, amikor megérkezett, az volt a kívánsága, hogy nyissák fel sírját, mert még egyszer, utoljára, látni akarja Jézus édesanyját. A koporsó üres volt. Még ugyanezen a napon az apostolok látták az égen, mert az első volt, aki abban a dicsőségben részesült, hogy az Úr, testét is a menybe vitte. Az Isten ezáltal megmutatta, hogy ez így lesz minden emberrel, s hogy a feltámadás, illetve az örök élet, a kerszténység lényege. Ezért ez a nap nagyon ünnepi, a templomok tele vannak hívőkkel, a légkör pedig öröm és szeretetteljes.
A VILÁG ESEMÉNYEI CSÜTÖRTÖKTŐL CSÜTÖRTÖKIG
2010-08-19
Kínának és Indiának, a világ két legnépesebb államának, az eltelt héten volt oka ünneplésre. Kína a világ második legnagyobb gazdasági hatalmává vált, az indiaiak pedig augusztus 15-én ülték legnagyobb nemzeti ünnepüket, a Függetlenség Napját. Ezen a napon szabadult fel ugyanis India Nagy-Britannia két évszázados gyarmati uralma alól. Olivera Milovanović írása.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az „igen közeli jövőben” megkezdődnek a palesztinokkal való közvetlen tárgyalások. „Készek vagyunk Kairóba, Washingtonba, valamint bárhova máshova is elmenni, hogy megindítsuk a békefolyamatot”, mondta Netanyahu elnök Athénben, Jorgos Papandreu görög kollégájával folytatott megbeszélését követően. Görögország kész hozzájárulni a közel-keleti békefolyamathoz, amit bizonyítanak azok a telefonbeszélgetések is, amelyeket Papandreu miniszterelnök izraeli kollégája látogatását megelőzően folytatott Hosni Mubarack egyiptomi elnökkel, Ahmoud Abbas palesztin elnökkel, valamint Amr Moussával, az Arab Liga főtitkárával, annak céljából, hogy megtudja, hogyan vélekednek a tárgyalások felújításáról. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Papandreu kormányfővel azokról a lépésekről tárgyalt, amelyeket Izrael fog a közeljövőben tenni, és amelyek a palesztinokkal való további bizalom kiépítésére vonatkoznak.
A japán kormány megerősítette, hogy az ország immár nem számít a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának, mivel az Egyesült Államok mögötti második helyet immár Kína vette át tőle. Satoshi Arai japán gazdasági miniszter bejelentette ugyanis, hogy a bruttó hazai termék növekedése 2009-ben jóval a várt szint alatti volt, ezért Kína foglalta el azt a második helyet, amelyet Japán 1968 óta tartott, amikor is az akkori Nyugat-Németországot szorította vissza a harmadik helyre. A közgazdászok előjelzései szerint, ha a jelenlegi irányvonal folytatódik, Kína 2030-ban már az Egyesült Államokat is megelőzheti. A kínai országos statisztikai hivatal ugyanis bejelentette, hogy az ország gazdasági növekedése 2009-ben 8,7 százalékos volt, meghaladva a kínai miniszterelnök által előirányzott nyolcszázalékos szintet is.
A világ legnépesebb országa 2009-ben utolérte Németországot, és a világ legnagyobb exportőrévé vált. A kínai vámhivatal közzétette ugyanis, hogy az ország 2009-es kivitelének értéke meghaladta az 1,2 billiárd dollárt, tehát valamivel nagyobb volt a német kivitel értékénél.
Új-Delhiben, a történelmi Vörös Erődben megtartott hagyományos zászlófelvonással és Manmohan Singh miniszterelnök ünnepi beszédével vette kezdetét augusztus 15-én a függetlenség napi ünnepség. A 63 szabadságban töltött év évfordulójáról országszerte alkalmi ünnepségekkel emlékeztek meg. India újra felfedezi önmagát, üzente 1947. augusztus 15-én, a függetlenség kikiáltásának napján Dzsaváharál Nehru, első indiai miniszterelnöke, Mahátma Gandhinak, az indiaiak brit gyarmati uralom alóli felszabadulásért vívott harca politikai és szellemi vezetőjének közeli munkatársa. Azóta India, a világ legdemokratikusabb és második legnépesebb állama, hiszen csaknem 1,2 milliárd lakosa van, nagyhatalommá nőtte ki magát. Az indiai gazdaság különösen az utóbbi két évtizedes gyors fejlődést követően, mind nagyobb kulturális befolyással rendelkezik, katonailag erős, és az atomfegyverrel rendelkező országok klubjának tagja. India saját műholdakat lőtt fel, 2008-ban pedig fellőtte első Hold-űrhajóját is.
A két csütörtök között eltelt események tetőpontja az a Németországból érkező hír volt, hogy Werner Götz, a német DM kozmetikai cikkeket árusító üzletlánc tulajdonosa, a tulajdonában levő teljes cégrészt egy jótékonysági alapítvány nevére íratta át. Ahogyan azt ő maga elmondta, azon amerikai mondáshoz tatja magát, hogy „nem szégyen meggazdagodni, ám gazdagon meghalni már igen”, ezért hét gyermeke közül senki sem fogja örökölni az egymilliárd eurót is meghaladó vagyonát. A DM-üzletlánc Európában 34 ezer személyt foglakoztat, évi forgalma ötmilliárd euró körüli. Szerbiában 17 városban van üzlete.
Werner úr azonban, annak ellenére, hogy nem hagyja vagyonát gyerekeire, minőségi oktatást szavatolt számukra, ahogyan elmondta „a gyermekeknek joguk van arra, hogy jól startolhassanak az életben, ám arra nem, hogy szüleik élethossziglani jómódot biztosítsanak nekik és leszármazottjaiknak”.
Werner Götz ezzel csatlakozott Warren Buffett és Bill Gates amerikai milliárdosokhoz, akik nemrégiben azzal a felhívással fordultak német „kollégáikhoz”, hogy vagyonuknak legalább felét ajándékozzák jótékonysági szervezeteknek, hogy a pénz közelebb kerüljön a leginkább rászorulókhoz.
TÁRSADALOM 
Bradic miniszter kiemelte, hogy az európai integráció útján, Szerbiának válaszolnia kell egy egész sor kihívásra, s ebben a folyamatban minőséges változásokat kell eszközölnie, amely a polgárok számára jobb életet biztosít. Szavai szerint, az egyik ilyen változás, a média-stratégia elfogadása.
Szerbia déli részén, a mai Lebanétől hét kilométerre magaslott a csodaszép Császárné városa, amelyet a hatalmas és bölcs I. Justinianus bizánci császár építtetett a VI. században szülőföldjén. A Keletrómai Birodalom e hírneves uralkodója, egyike azon tizenhét uralkodónak, aki a mai Szerbia területén született, teljes 38 éven át uralkodott. Azon erőfeszítéseiről tették emlékezetessé, hogy felújítsa és megerősítse a keleti keresztény császárságot, ezért a Corpus Iuris Civilis megalkotásával, valamint a róla elnevezett szabályok kialakítása alapján modernizálta a római jogot. Tette mindezt a szép és törekvő Theodóra nevű felesége iránti szeretetből is. Semmivel sem tanúsított kevesebb szeretetet azon város iránt sem, amelyet szülőföldjén, a Radan-hegy lábánál építtetett fel, ahol Flavius Petrus Sabbatius néven született 485 körül. A Balkánon e városból indult ki a kereszténység, Justitianust itt avatták szentté, a Szerb Pravoszláv Egyház pedig novemberben ünnepli a neki szentelt napot. 
Három évvel trónra lépését követően, 530-ban, Justinianus Konstantinápolyból visszatér szülőföldjére, ahol 40 hektáros területen megkezdi a Justinianus I., vagyis a széles, kikövezett utcákból, szökőkutakkal díszített terekből, palotákból és templomokból, fürdőkből és gyógyhelyekből álló, freskókkal és emlékművekkel díszített város építését. 
A városba évente mintegy tízezer turista látogat, számuk azonban növekvőben van, mióta megkezdődött a Római császárok útja elnevezésű projektum. Az ásatások itt a múlt században, kezdődtek, és kisebb-nagyobb megszakításokkal, ma is folyamatban vannak. Az utóbbi években a szerb régészekhez csatlakoztak francia kollégák is, akiket elragadott a város szépsége. A projektumba bekapcsolódott a párizsi, a strasbourgi egyetem is, valamint a Louvre múzeum. A kutatások költségesek, az eszközök szűkösek annak ellenére, hogy a szerb költségvetés eszközein kívül, számíthatnak uniós támogatásra is. Ezért a régészek gyakran emlegetik tréfásan, hogy igen jó lenne, ha rátalálnának az aranyhintóra, amelyet alig nyolcvan évvel a város építésének befejezését követően a barbárok támadása során temettek a romok maguk alá. 
Nagyboldogasszony az az ünnep, amikor meghalt a Szeplőtelen Szent Szűzanya, és felment az égbe. A kereszténységben szokás ünnepnapként megemlékezni arról a napról, amikor az emberek meghaltak, elhagyták ezt a világot, s ez sokak számára, akik nem értik a pravoszláv vallás lényegét, felfoghatatlan. Miért ünneplik azt a napot, amikor valaki meghal, elmegy hozzátartozóitól, amikor élete véget ér? – teszik fel a kérdést. ’A kereszténység nem e világból való’ – mondta Jézus Krisztus, aki azt hirdette, hogy a földi élet csak előkészület egy másik, elkövetkező élethez. Ezért az embereknek, míg élnek, jó tulajdonságokat kell szerezniük, vagy népszerűen mondva, belépőjegyet kell váltaniuk a Menyországba. Ezért ünnepli az egyház azt a napot, amikor valaki meghal, mert ha minden tőle telhetőt megtesz, akkor hasonlóvá válik az Úrhoz. Ahhoz, hogy ezt a hívők elérjék, az egyház böjtöt rendelt el, hogy a hívők fizikailag böjtölve, lemondjanak bizonyos ételekről, de lelkileg, felerősítve imájukat, jótetteiket, még jobb keresztények legyenek. Az aki nem jó, aki elveszi a másét, aki rosszat gondol, nem jár templomba, nem áldozik és nem bánja meg bűneit, nem lehet jó keresztény. A böjtök a szünet időszakai, amikor az ember jobban eltávolodik a mindennapos hiú élettől, és közelebb kerül a lelki nyugalomhoz. A Szűzanya éppen nyugodságáról, engedelmességéről, szeretetéről ismert, s ez a tulajdonság minden keresztény éke kell hogy legyen. Egész élete nyugalomban telt el, Istent szült, de nem dicsekedett vele. Ápolta, gondozta, bánkódott a kereszt alatt, s fia halála után az emberek vígasza volt. Nyugodtan, fájdalom nélkül halt meg. Feljegyezték, hogy Szent Tamás apostol nem volt jelen a Szűzanya temetésén, s három nap mulva, amikor megérkezett, az volt a kívánsága, hogy nyissák fel sírját, mert még egyszer, utoljára, látni akarja Jézus édesanyját. A koporsó üres volt. Még ugyanezen a napon az apostolok látták az égen, mert az első volt, aki abban a dicsőségben részesült, hogy az Úr, testét is a menybe vitte. Az Isten ezáltal megmutatta, hogy ez így lesz minden emberrel, s hogy a feltámadás, illetve az örök élet, a kerszténység lényege. Ezért ez a nap nagyon ünnepi, a templomok tele vannak hívőkkel, a légkör pedig öröm és szeretetteljes.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy az „igen közeli jövőben” megkezdődnek a palesztinokkal való közvetlen tárgyalások. „Készek vagyunk Kairóba, Washingtonba, valamint bárhova máshova is elmenni, hogy megindítsuk a békefolyamatot”, mondta Netanyahu elnök Athénben, Jorgos Papandreu görög kollégájával folytatott megbeszélését követően. Görögország kész hozzájárulni a közel-keleti békefolyamathoz, amit bizonyítanak azok a telefonbeszélgetések is, amelyeket Papandreu miniszterelnök izraeli kollégája látogatását megelőzően folytatott Hosni Mubarack egyiptomi elnökkel, Ahmoud Abbas palesztin elnökkel, valamint Amr Moussával, az Arab Liga főtitkárával, annak céljából, hogy megtudja, hogyan vélekednek a tárgyalások felújításáról. Az izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy Papandreu kormányfővel azokról a lépésekről tárgyalt, amelyeket Izrael fog a közeljövőben tenni, és amelyek a palesztinokkal való további bizalom kiépítésére vonatkoznak.
A japán kormány megerősítette, hogy az ország immár nem számít a világ második legnagyobb gazdasági hatalmának, mivel az Egyesült Államok mögötti második helyet immár Kína vette át tőle. Satoshi Arai japán gazdasági miniszter bejelentette ugyanis, hogy a bruttó hazai termék növekedése 2009-ben jóval a várt szint alatti volt, ezért Kína foglalta el azt a második helyet, amelyet Japán 1968 óta tartott, amikor is az akkori Nyugat-Németországot szorította vissza a harmadik helyre. A közgazdászok előjelzései szerint, ha a jelenlegi irányvonal folytatódik, Kína 2030-ban már az Egyesült Államokat is megelőzheti. A kínai országos statisztikai hivatal ugyanis bejelentette, hogy az ország gazdasági növekedése 2009-ben 8,7 százalékos volt, meghaladva a kínai miniszterelnök által előirányzott nyolcszázalékos szintet is. 
Új-Delhiben, a történelmi Vörös Erődben megtartott hagyományos zászlófelvonással és Manmohan Singh miniszterelnök ünnepi beszédével vette kezdetét augusztus 15-én a függetlenség napi ünnepség. A 63 szabadságban töltött év évfordulójáról országszerte alkalmi ünnepségekkel emlékeztek meg. India újra felfedezi önmagát, üzente 1947. augusztus 15-én, a függetlenség kikiáltásának napján Dzsaváharál Nehru, első indiai miniszterelnöke, Mahátma Gandhinak, az indiaiak brit gyarmati uralom alóli felszabadulásért vívott harca politikai és szellemi vezetőjének közeli munkatársa. Azóta India, a világ legdemokratikusabb és második legnépesebb állama, hiszen csaknem 1,2 milliárd lakosa van, nagyhatalommá nőtte ki magát. Az indiai gazdaság különösen az utóbbi két évtizedes gyors fejlődést követően, mind nagyobb kulturális befolyással rendelkezik, katonailag erős, és az atomfegyverrel rendelkező országok klubjának tagja. India saját műholdakat lőtt fel, 2008-ban pedig fellőtte első Hold-űrhajóját is.
A két csütörtök között eltelt események tetőpontja az a Németországból érkező hír volt, hogy Werner Götz, a német DM kozmetikai cikkeket árusító üzletlánc tulajdonosa, a tulajdonában levő teljes cégrészt egy jótékonysági alapítvány nevére íratta át. Ahogyan azt ő maga elmondta, azon amerikai mondáshoz tatja magát, hogy „nem szégyen meggazdagodni, ám gazdagon meghalni már igen”, ezért hét gyermeke közül senki sem fogja örökölni az egymilliárd eurót is meghaladó vagyonát. A DM-üzletlánc Európában 34 ezer személyt foglakoztat, évi forgalma ötmilliárd euró körüli. Szerbiában 17 városban van üzlete. 
