2010-03-10

Svetozar Čiplić, ember- és kisebbségjogi miniszter, holnap teszi közzé a nemzeti tanácsok megválasztására irányuló választások kihirdetéséről szóló döntését. Magukra a választásokra június elején kerül sor, jelentette ki Rádiónknak adott nyilatkozatában Nebojša Petković, a tárca jogi tanácsosa. Senka Kuder jelentése következik.

Éjfélkor került sor a külön választási listára felíratkozott nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számának összegzésére. A 160 helyi önkormányzati egységből érkezett jelentések szerint 15 vagy 16 nemzeti kisebbség szerzett jogot a közvetlen választásokra, mondta el Petković úr. Leszögezte továbbá, hogy a külön választási jegyzékbe mintegy 400 ezer nemzeti kisebbséghez tartozó polgárt jegyeztek be. A nagy részvételi arány arra utal, hogy a nemzeti kisebbségek képviselői felismerték a közvetlen választások jelentőségét, vagyis azt, hogy demokratikus úton választhatják meg tanácsuk tagjait, mondta el a tanácsos. Hozzáfűzte még, hogy a felíratkozás folytatódik, mivel a külön választási lista 15 nappal a választás napját megelőzően zárul le. Petković úr elmondta továbbá, hogy a választási előkészületek a választások kiírásáról szóló határozat kihirdetését követően, azonnal kezdetüket veszik. Azok a kisebbségek, amelyek nemzeti tanácsukat közvetlen választások útján alakítják ki, már megkezdhetik a jelöltlisták összeállítását. Azok a kisebbségek pedig, amelyek tanácsát választói közgyűlés alakítja ki, az elektorok jelölési listáját nyújtják be. A választói közgyűlésekre a közvetlen választásokkal egyazon napon kerül sor. A 19 nemzeti tanácsi választásra Szerbia mind a 167 községében, legalább kilenc nyelven kerül sor. Az illetékes tárca adatai alapján 640 ezer nemzeti kisebbségi személy rendelkezik szavazati joggal.

A magyar és a bosnyák nemzeti kisebbség a külön választási lista kialakításához szükséges aláírásoknál jóval többet gyűjtött össze. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője, Rádiónknak nyilatkozva elmondta, a választásoktól azt várja, hogy a magyar nemzetiségű polgárok olyan nemzeti tanácsot választanak, amely hatékonyan látja el az oktatás, a művelődés, a nyelv hivatalos használata és a tájékoztatás területére vonatkozó illetékességét, továbbá, hogy a tanácsot olyan szakértelemmel rendelkező személyek fogják alkotni, akik élvezik a szerbiai magyar nemzetiségű lakosság bizalmát.

Esad Dľudľevićnek, a Bosnyák Lista képviselőjének szavai szerint, a bosnyák nemzeti közösség számára az egész folyamat igen fontos, tekintettel arra, hogy a bosnyákok gyakorlatilag jogaik élvezésének, valamint érvényesítési modellje meghatározásának a legelején tartanak. Számunkra kulcsfontosságú szegmentum az oktatási rendszer, hangsúlyozta. A bosnyák nyelv választott tantárgyként a 2004/2005-ös tanévben került bevezetésre, és jelenleg az általános iskola első osztályától a hetedikig tanulják. Az oktatási tárca, valamint a Bosnyák Nemzeti Tanács oktatási bizottságának közös munkacsoportja kidolgozta a szerbiai sandľaki bosnyákok oktatási modelljének elaborátumát, amely jelenleg megvitatáson, az Országos Oktatás- és Nevelésfejlesztési Intézetben van. A fenti dokumentumban mi három variánst terjesztettünk be: egészében bosnyák nyelven folyó oktatást, kétnyelvű oktatást, amely során a nemzeti tantárgyakat a bosnyák, az általános tárgyakat pedig szerb nyelven adnák elő, a harmadik mód pedig a bosnyák, mint választott tantárgy. A bosnyák nyelv bevezetésére ciklusonként, a következő tanévtől kerülne sor, mégpedig az általános iskola elsőtől ötödik osztályáig, valamint a középiskola első osztályában, hangsúlyozza Dľudľević úr.

07. 03. 2010.

Szerbiában több mint 300 ásványvízforrás van, és víztartalékai alapján Európa, valamint a világ leggazdagabb államai közé tartozik. A több ezer éves források másodpercenként 500 liter vizet is adhatnak, a számos ásványi anyagban gazdag víz pedig igen fontos az emberi szervezet számra, nyilatkozta Rádiónknak Petar Papić, a belgrádi Bányászati-földtani Kar hidrogeológiai szakának professzora. A beszélgetést Jelica Tapušković jegyezte le.

Az ásványvíz, amely az esővíz sziklás talajon való átszivárgásával keletkezik, a megújuló energiaforrások közé sorolható. Szerbiában az ország középső részén, vagyis Közép-Szerbiában van a legtöbb, mintegy 180 ásványvízforrás. Vajdaságban 70, Koszovó területén pedig 40 forrás található. Ásványvíztartalékunk az elkövetkező száz évre elegendő, még abban az esetben is, ha nem számíthatnánk esőzésre. E tekintetben hazánk világviszonylatban egyedülállónak számít. A földalatti ásványvizek ásványisó-tartalma literenként egytől három grammig terjed. Abban az esetben, ha az ásványisó-tartalom literenként egy grammnál alacsonyabb, az már oligominerális víz, ha pedig szén-dioxid gáz is található benne, akkor savanyúvízről beszélünk, hangsúlyozza Petar Papić, a belgrádi Bányászati és Földtani Kar tanára.
Az ásványvizek szállításáról szólva a tanár úr elmondta, hogy palackozáskor különböző kategóriákba sorolják az ásvány-, a forrás- és az ún. asztali vizet. A különbség abban van, hogy az első kettő természetes, az asztali víz pedig bizonyos technológiai eljárás során ér el bizonyos színvonalat.
Szerbiában elég alacsony az ásványvízforrások kihasználási foka. A gyógyfürdői kezelések során ugyanis csak mintegy 40 százalékát használjuk ki. A gyógykezelés mellett, természetesen, a gyógyfürdőben az ásványvizet ivóvízként és fürdővízként is használják. Szerbiában a legismertebb ásványvizek a savanyúvizek, mondta el a professzor. Vannak még emellett termálvizek is, amelyeket a nyitott és a zárt medencékben használnak, emellett még a melegházak fűtésére és a háztartásokban is, fűtésre. A nagyobb szén-dioxid tartalmú ásványvizeket ipari célokra használják fel. 
„Ásványvizeink általában véve alacsony ásványisó-tartalmúak, és az emberi szervezet számára fontos vegyi elemeket tartalmaznak, mindenekelőtt nátriumot, kalciumot és magnéziumot. A fenti elemek mindegyikének meghatározott szerepe van az emberi szervezetben: a magnéziumnak a szívizmok munkájában, a kalcium a csontozat kialakulásában, a nátrium iónjainak pedig a vérkeringés folyamatában. Az ásványvizek egyedülálló mikroelem-összetétellel rendelkeznek. Ezek különböző vegyi elemek, amelyek szintén bioaktívak. Elmondható, hogy bizonyos vizekben jodidok jelentkeznek, amelyek jó hatással vannak az emberi szervezet működésére”, folytatta a professzor. Emlékeztetett bennünket továbbá, hogy a szerbiai ásványvizek más mikroelemekben is gazdagok, pl. lítiumban, stronciumban, bórban, stb.

Hazánk ásványvizei jelen vannak a térség minden piacán. Jelenleg negyven cég foglakozik palackozással. Papić professzor szerint az ásványvízzel kapcsolatos beruházások igen kifizetődőek, a befektetett pénz igen hamar megtérül. Bátorító, állítja a professzor, hogy a polgárok, különösen pedig a fiatalok, tudatában vannak az ásványvíz fontosságának, mind nagyobb mennyiségben fogyasztják és érdeklődnek összetétele iránt. Az ásványvíz minőségét az állam ellenőrzi, gondot pedig három minisztérium visel róla, az energiaügyi, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági, valamint a vízgazdasági tárca. 

2010-03-04

A tudományba való befektetés Szerbia gazdasági fejlesztésébe való egyik legfontosabb beruházás, ezért az elkövetkező néhány évben a szerbiai tudományos infrastruktúrába csaknem félmilliárd euró értékű beruházásra kerül sor, jelentette be Boris Tadić. Szerbia köztársasági elnöke ezt azon az ünnepségen mondta el, amelyet az Európai Beruházási Bankkal való, 200 millió eurós kölcsön-megállapodás aláírása alkalmából szerveztek. A bakkölcsön, amelyet Diana Dragutinović, hazánk pénzügyminisztere, valamint Dario Scannapieco, a pénzintézet alelnöke írt alá, a tudományos és műszaki infrastruktúrába való beruházásra fog szolgálni. Biljana Blanuša jelentése következik. 

A döntés, hogy jelentős mértékben növelni kell a tudományos-műszaki fejlesztési beruházást, a legjobb bizonyítéka, hogy Szerbia, legújabb kori történelme során, először rendelkezik jól meghatározott, az elkövetkező öt, sőt tíz évre szóló fejlesztési stratégiával, emelte ki Tadić elnök. Elmondta: különösen nagy jelentőségű a tény, hogy a döntés meghozatalára a világot utóbbi fél évszázad során ért legmélyebb gazdasági válság közepette került sor. Az oktatásba és a tudományba való beruházás a jövőbe való beruházást jelenti, mivel a fiatalok ezzel munkalehetőséget kapnak, valamint arra is lehetőség nyílik, hogy hazájukban képezhessék tovább magukat. Tadić elnök hangsúlyozta, hogy a kilencvenes évek során nagyon sok fiatal hagyta el Szerbiát és a világ legtekintélyesebb tudományos központjaiban képezte tovább magát. Éppen ezért a fenti projektum célja nemcsak az, hogy anyagi lehetőséget teremtsen a fiatal tudósok számára a Szerbiában való továbbképzésre, hanem, hogy megakadályozza az ún. „agyeláramlást”, és visszatartsa a legtehetségesebb fiatalokat, valamint, hogy igyekezzen hazacsalogatni az elköltözötteket. A köztársasági elnök kiemelte, hogy ez minőségi előrelépésnek számít a megelőző évtizedekhez viszonyítva, majd pedig meggyőződését fejezte ki, hogy a közeljövőben még több eszköz elkülönítésére kerül sor a tudomány területének fejlesztésére. Szerbia tudományos központokat fog kialakítani Belgrádban, Nišben, Újvidéken és Kragujevacon, továbbá e téren a regionális együttműködés ösztönzését is tervezi. Csakis ily módon lehetséges gyorsabb gazdasági fejlődést, valamint az egész társadalom fejlődését lehetővé tenni, szögezte le Tadić elnök.

Boľidar Đelić, a szerb kormány alelnöke, nemde a tudományos és műszaki fejlesztés kérdésére illetékes miniszter, azt hangsúlyozta, hogy a fenti eszközöket nemcsak a tudományos központok hálózatának bővítésére, hanem a fiatal szerb tudósok Szerbiában maradásra való ösztönzésére fogják felhasználni. Tervben szerepel ezer lakás építése a fiatal tudósok számára, amelyeknek ötöde már el is készült. A tudományos és műszaki fejlesztési stratégia kulcsszavai az „összpontosítás” és a „partnerség”. Ez pedig azt jelenti, hogy megfogalmazódtak a terület prioritásai, továbbá, hogy feltétlenül szükség van a nemzetközi tudományos szervezetek hálózatával, a gazdasággal és a diaszpórával való partnerségen alapuló együttműködésre.

Az Európai Beruházási Bank ez ideig csaknem egymilliárd euróval finanszírozott Szerbia különböző szektoraiban projektumokat. A szerbiai tudományos-műszaki lehetőségek fejlesztésére elkülönített 200 millió eurós kölcsön, részét képezi az Európai Unió szélesebb körű, tudományos együttműködésre irányuló stratégiájának, hangsúlyozta Dario Scannapieco. A cél, hogy a tudományos-kutatási infrastruktúra kiépítésén keresztül ösztönözzük a fiatal tudósokat, hogy tudásukat és tapasztalataikat Szerbiában kamatoztassák. Scannapieco úr hangsúlyozta, hogy Szerbia az első térségbeli ország, amellyel e területre való beruházási megállapodás született.

28. 2. 2.010.

A divčibarei Vörös-csúcs Síközpont, a szerb kormány döntése értelmében, immár a valjevói önkormányzat tulajdonát képezi. Ez az idei téli idény egyik újdonsága, amelyet Rádiónknak adott nyilatkozatában jelentett be Goran Petković, az idegenforgalmi tárca államtitkára. Bővebben erről Jelena Gligorić írása számol be.

A Vörös-csúcsról vezető sípályát 2006-ban az állam tulajdonában levő erdőn keresztül vágott széles sávban alakították ki. A felvonót a Kopaonikról helyezték át, mivel az ezt korszerűbb, nagyobb befogadó képességűre cserélte le. A divčibarei pálya mintegy ezer méter hosszú, a kétüléses felvonó pedig óránként 900-1500 személy szállítására alkalmas. Belgrádtól körülbelül száz kilométerre van. Divčibare a Szerbia nyugati részén húzódó Maljen-hegység középsőben van, a fennsík tengerszint feletti magassága 980 méter. Területén négy természeti rezervátum található. A múlt század hatvanas éveitől Divčibare magaslati gyógykezelési központtá is vált, mivel bizonyítást nyert, hogy levegője sikerrel gyógyítja a légzőszervi megbetegedéseket. A gazdag növényzeten és a kristálytiszta levegőn kívül ehhez hozzájárul a Mediterrán és a Pannón-alföld, valamint a Magas-Kárpátok felől érkező légáramlatok keveredése is. Évek hosszú során való mérések alapján ugyanis megállapították, hogy itt az év 289 napja szélmentes, a hótakaró pedig csaknem négy hónapon keresztül megmarad. Érdekességnek számít, hogy idén az első hó október 13-án hullott, ám igen gyorsan el is olvadt. A havazás általában december derekán kezdődik.

Az itteni idegenforgalom kialakulásában egyébként december hónap igen jelentős. 1925. december 27-e volt ugyanis, amikor 28 valjevói polgár Egészségügyi Egyesületet alakított, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon az egészséges életmód kialakításához és a téli sportok gyakorlásához. A valjevói polgároknak az adta a fenti ötletet, hogy tapasztalták: a hegyi pásztorok még idős korukban is milyen mozgékonyak, erősek, egészségesek. A döntést tett követte, majd megkezdődött a villák, az utak, valamint az első szállodák építése is.

A hegyet, amelynek a nárcisz a védjegye, tűlevelű erdők borítják, egyes fajai az 500 métert meghaladó magasságban nőnek, ami nem gyakori az örökzöldek esetében. A lombhullatók közül a leggyakoribb a bükk, a nyír és a kőris. Az enyhe lejtőjű Divčibare télen-nyáron kedvelt sétahely. Hat sétaösvényt alakítottak ki, amelyek között van hat órát igénybe vevő is. Természetesen, a sétán kívül lehet itt még lovagolni, mini pályán golfozni és teniszezni is.

A turistákon kívül Divčibare rendszeres látogatói a hazai és külföldi sportcsapatok is, amelyek itt tartják előkészületeiket. Sok az iskolai kirándulás is.

A helytörténeti adatok szerint Divčibare jótékony hatását már a római császárság idejében is nagyra becsülték, abban az időben azonban utat építettek, hogy a hegyre jussanak.

2010-02-27

Szerbiában több mint 300 ásványvízforrás van, és víztartalékai alapján Európa, valamint a világ leggazdagabb államai közé tartozik. A több ezer éves források másodpercenként 500 liter vizet is adhatnak, a számos ásványi anyagban gazdag víz pedig igen fontos az emberi szervezet számra, nyilatkozta Rádiónknak Petar Papić, a belgrádi Bányászati-földtani Kar hidrogeológiai szakának professzora. A beszélgetést Jelica Tapušković jegyezte le.

Az ásványvíz, amely az esővíz sziklás talajon való átszivárgásával keletkezik, a megújuló energiaforrások közé sorolható. Szerbiában az ország középső részén, vagyis Közép-Szerbiában van a legtöbb, mintegy 180 ásványvízforrás. Vajdaságban 70, Koszovó területén pedig 40 forrás található. Ásványvíztartalékunk az elkövetkező száz évre elegendő, még abban az esetben is, ha nem számíthatnánk esőzésre. E tekintetben hazánk világviszonylatban egyedülállónak számít. A földalatti ásványvizek ásványisó-tartalma literenként egytől három grammig terjed. Abban az esetben, ha az ásványisó-tartalom literenként egy grammnál alacsonyabb, az már oligominerális víz, ha pedig szén-dioxid gáz is található benne, akkor savanyúvízről beszélünk, hangsúlyozza Petar Papić, a belgrádi Bányászati és Földtani Kar tanára.
Az ásványvizek szállításáról szólva a tanár úr elmondta, hogy palackozáskor különböző kategóriákba sorolják az ásvány-, a forrás- és az ún. asztali vizet. A különbség abban van, hogy az első kettő természetes, az asztali víz pedig bizonyos technológiai eljárás során ér el bizonyos színvonalat.
Szerbiában elég alacsony az ásványvízforrások kihasználási foka. A gyógyfürdői kezelések során ugyanis csak mintegy 40 százalékát használjuk ki. A gyógykezelés mellett, természetesen, a gyógyfürdőben az ásványvizet ivóvízként és fürdővízként is használják. Szerbiában a legismertebb ásványvizek a savanyúvizek, mondta el a professzor. Vannak még emellett termálvizek is, amelyeket a nyitott és a zárt medencékben használnak, emellett még a melegházak fűtésére és a háztartásokban is, fűtésre. A nagyobb szén-dioxid tartalmú ásványvizeket ipari célokra használják fel. 
„Ásványvizeink általában véve alacsony ásványisó-tartalmúak, és az emberi szervezet számára fontos vegyi elemeket tartalmaznak, mindenekelőtt nátriumot, kalciumot és magnéziumot. A fenti elemek mindegyikének meghatározott szerepe van az emberi szervezetben: a magnéziumnak a szívizmok munkájában, a kalcium a csontozat kialakulásában, a nátrium iónjainak pedig a vérkeringés folyamatában. Az ásványvizek egyedülálló mikroelem-összetétellel rendelkeznek. Ezek különböző vegyi elemek, amelyek szintén bioaktívak. Elmondható, hogy bizonyos vizekben jodidok jelentkeznek, amelyek jó hatással vannak az emberi szervezet működésére”, folytatta a professzor. Emlékeztetett bennünket továbbá, hogy a szerbiai ásványvizek más mikroelemekben is gazdagok, pl. lítiumban, stronciumban, bórban, stb.

Hazánk ásványvizei jelen vannak a térség minden piacán. Jelenleg negyven cég foglakozik palackozással. Papić professzor szerint az ásványvízzel kapcsolatos beruházások igen kifizetődőek, a befektetett pénz igen hamar megtérül. Bátorító, állítja a professzor, hogy a polgárok, különösen pedig a fiatalok, tudatában vannak az ásványvíz fontosságának, mind nagyobb mennyiségben fogyasztják és érdeklődnek összetétele iránt. Az ásványvíz minőségét az állam ellenőrzi, gondot pedig három minisztérium visel róla, az energiaügyi, a környezetvédelmi és a mezőgazdasági, valamint a vízgazdasági tárca.