16. 08. 2008.

 Idén is nagy érdeklődés előzte meg a rtanj-hegyi hagyományos teaszüretet. Hivatásos hegyi vezetők kíséretében a Szerbia minden részéből érkező vendégek a Rtanj 1000 méternél magasabban fekvő rétjeire sereglettek, hogy részt vegyenek a hírneves teaszüreten. A helybeliek szerint ez a teaital eredeti szerb serkentőszer, kedvező hatással van a közérzetre, a szellemi tevékenységet pedig megkönnyíti és sokkal sikeresebbé teszi. Jelena Gligorić  rtanji teaszüretről készült írását adjuk közre.

 A Szerbia keleti részén levő Rtanj a Kárpátok vonulatának utolsó hegye, Európa három legmagasabbra nyúló csúcsának egyike. Jovan Cvijić hírneves szerb földrajzkutató szerint az ország e részében levő hegyek legszebbike, emellett pedig a legérdekesebb is. Csodálatos piramis alakjával és szépségével uralja környezetét. A helybeliek szerint nem is véletlenül, hiszen a legenda szerint a Rtanj-hegy gyomra óriási gazdagságot rejt, amelyet az egykor az ott élő varázsló gyűjtött össze. A helybeliek képzeletének szárnyalását  ösztönözte az is, hogy a II. világháborút megelőzően itt egy bánya működött, amely Julius Münch tulajdonát képezte. Az ő, valamint feleségének, Gretának, emléke generációról generációra száll. Emléküket hordozza a Rtanj legmagasabb, 1570 méteres Šiljak csúcsára épült Szent Györgynek ajánlott kápolna is.
 Nem üres dicsekvés az állítás, hogy ez a hegy a természet szerelmeseinek paradicsoma. Annak köszönhetően ugyanis, hogy a környéken nincsenek idegenforgalmi létesítmények, a természet csaknem érintetlen. Rtanj egyike Szerbia azon ritka hegyeinek, amely még nem került a kereskedelem szolgálatába, ezért csak azok látogatják, akik valóban az érintetlen természet imádói.
 Érdekességként kiemelhetjük, hogy a hegy északi és déli oldalának élővilága teljességgel különböző. Az északi oldal élesen és meredeken emelkedik a Crnareka völgy fölé, csaknem derékszögű mészkősziklái pedig alkalmas fészekrakó hely a ragadozó madarak számára. Ezen az oldalon az éghajlat is zordabb, ennek köszönhetően maradtak meg itt olyan növények, amelyek bolygónk régmúltját idézik.
 A déli oldalon az éghajlat is kedvezőbb, így zöld rétek borítják. Az itt található növények közül a legismertebb a rtanji tea. A hagyomány úgy tartja, hogy ezt a növényt évszázadokkal ezelőtt a török háremekben termesztették, amikor azután Szerbia a XIX. században felszabadult a török iga alól, ezt a növényt a Rtanj-hegyen, 1000 méter tengerszint feletti magasságban ültették el, mivel csak ezen a magasságon él meg. A teát augusztus elején szüretelik, ez alkalomból a helyi idegenforgalmi társaság kirándulást és ebédet szervez.
 Karácsony táján a hegymászó egyesületek szerveznek hegymászó versenyt a Rtanjon, amelyen a sport számos kedvelője vesz részt hazánkból, Bulgáriából, Szlovéniából és Magyarországról.   

26. 07. 2008.

A vajdasági obedi-barát két évtizeddel ezelőtt jegyezték be a madár-élőhelyek nemzetközi jegyzékébe. Idén tavasszal a tartományi kormány e természetes rezervátum ökorendszerének újjáélesztését célzó projektum kidolgozását kezdeményezte. Jelena Gligorić mai írása ezzel a témával foglalkozik.

 Két évszázaddal ezelőtt az obedi-barát madárparadicsomként emlegették. Ismert ornitológiai rezervátum volt akkor, ma pedig különleges természetes rezervátum, amely Belgrádtól ötven kilométerre, Szerémség északi részén, 12 hektáron terül el. A Száva folyó menti mocsaras-erdős sáv alkotja, amelynek legnagyobb értékét, a természetvédők szerint, bararendszere, mocsári növényzete, vizes rétjei és erdői alkotják, amelyekben néhány, már kiveszőben levő faj található.
 A bara medrét, jellegzetes formája miatt, patkósnak nevezik. Valamivel hosszabb 13 kilométernél, mintegy 750 méter széles és átlagmélysége 2-2,5 méter. Az obedi-bara a Száva folyó régi medrében keletkezett. Nevét az Obeda kolostorról kapta, amelynek közelében középkori város maradványaira bukkantak. Ez a terület azon ritka megőrzött árterületi rétek közé tartozik, amelyeken évszázados tölgyek és mocsári madarak telepei találhatók.
Március végén, amikor minden kizöldül és virágba borul, az obedi-barára, fészekrakásra, fióka-költésre, visszatérnek a költöző madarak. Őszre, mire ismét útra kell kelniük, már több százezren vannak. A természetbarátok szerint ebben az időszakban itt mintegy 220 különféle faj található, amelynek fele természeti ritkaságnak számít. A legnépesebb a kócsagok kolóniája, amelyről már a XIX. században megjelennek az első tudományos adatok. A madárles kedvelőin kívül szívesen látogatnak ide a horgászok is, hiszen a barában több mint 17 halfajta található.
 A bara 1874-ben különleges védett rezervátummá vált. A világ e természeti ritkaság fennmaradására szavazott, tehát most rajtunk áll, hogy megőrizzük, egyúttal azonban lehetővé tegyük az idelátogatóknak, tekintet nélkül arra, hogy turisták-e vagy művészek, hogy élvezzék szépségeit.       

05.07.2008.

 Vigadozásaik során a szerbek, a sok szép műdal között előszeretettel énekelnek egy vajdasági dalt is, az Öreg fiáker címűt. A dal azokba az időkbe vezet vissza, amikor életmódunk békésebb, nyugodtabb volt, amikor a fiáker még kényelmes járműnek számított. Szerbiában, pontosabban Vajdaságban, Zombort a fiákerek városaként emlegették, annak ellenére, hogy fiákerek másutt is léteztek. A jelek szerint, a fiákerek hamarosan a belgrádi idegenforgalmi kínálatot fogják bővíteni. Jelena Gligorić erről szóló írását adjuk közre.

 Ha New Yorkban, az Ötödik Sugárúttól nem messze fiáker közlekedhet, ha tudjuk, hogy Bécsben csaknem 180 van forgalomban, miért nem térhetnének vissza, egy évszázad elmúltával, Belgrád utcáira is a fiákerek. Valaha a főváros egyedüli járművei voltak, a XIX. század végén pedig az első belgrádi villamost fogat húzta. Belgrád város képviselő-testülete támogatásával Jovan Milivojević, a progari Bojčin lovasklub tulajdonosa most azon igyekszik, hogy néhány európai város példájára, minden hónap első szombatján a belgrádiakat és vendégeik is ingyen fiákerezhessenek. Tíz lipicai mén várja türelmetlenül, hogy fiáker elé fogják.

 Ez a projektum egy azon tizenöt közül, amelyet a városi gazdasági titkárság a város idegenforgalmi kínálata növelése céljából kiírt pályázata keretében választottak ki.
Hazánk első parádés kocsijának létezéséről egy XVIII. század végén készült rézmetszet tanúskodik, amely Pavle Nenadović érsek hatfogatos  zárt kocsiját ábrázolja, amelyen az érsek a vajdasági  Fruška gorában levő  hopovói kolostorba igyekszik.
 Az első kocsit egyébként a XV. században a magyarországi Koc településen készítették, innen ered a kocsi elnevezés is. Két évszázaddal később, Angliában elkészült az első féderes kocsi, amelyet idővel tökéletesíttek. A fiáker elnevezés azonban a francia nyelvből ered, mivel a párizsi uraságok a kocsikat a Saint Fiacre Szálloda előtt bérelték.
 A városi krónika szerint Újvidéken az első fiákerkészítő-műhelyt 1880-ban Matija Reich nyitotta, aki a múlt század elején a Viktória fiákerrel a londoni kiállításon arany plakettet szerzett. Az általa készített kocsikat hajtották a fiákeresek az akkori Dél-Magyarországon és a balkáni országokban.
 Fiákeren közlekedtek a városban, valamint a környező településekre is ezzel utaztak a tehetősek. Divat lett fiákerrel keresztelőre vagy temetésre járni, a legdrágább azonban a lakodalmi fiáker volt. A fiákeres nem lehetett 16 évesnél fiatalabb, higgadtnak kellett lennie, ismernie kellett a várost. A fiákernek tisztának és kényelmesnek kellett lennie, szilárd anyagból készülnie. A fiákeres nem dohányozhatott vezetés közben, ha pedig illetlenül viselkedett, megbüntették. 
 A XIX. század elejétől Zombor a fiákerek városává vált. Mesélik, hogy a fiákeresek a tereken és a vasúti pályaudvaron várakoztak, az egyetlen szálloda előtt pedig 27 kocsi állt. Innen ered egyébként az a történet is, hogy a Mississippi vidékéről hozattak 27 szilfacserjét és a szálloda előtt ültették el úgy, hogy mind a 27 fiáker árnyékban várakozhasson. A fiákerek ma már Zomborban is ritkaságszámba mennek, pedig itt élt Jovan Đuran, az ország egyik legjobb szíjgyártója. Ő készítette azt a parádés kétfogatúhoz való hámot, amelyet Josip Broz Tito, Jugoszlávia egykori elnökének lovai viseltek, és amelyet végül is Erzsébet angol királynőnek ajándékoztak.
 A vajdasági városokban, ám Szerbia-szerte is, számos ósdi fiáker található, ezeknek a restaurálásába kezdett nemrégiben egy vállalkozó kedvű zombori mester. Néhány fiáker már ismét a város „utcáit rója és szerelmes párokat rejt”, ahogyan a közkedvelt műdal is mondja.  

4. 7. 2.008.

Hétfőtől, július 7-ikétől, a szerb polgárok beadhatják kérvényüket az új, biometrikus útlevelek kiadására, amely összhangban van az Európai Únió mércéivel – mondta Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke sajtóértekezleten. Mladen Bijelic jelentése.

Djelic elmondta, hogy 90 év után, Szerbiának ismét van saját útlevele. Az új útlevél egyidejűleg európai is, mert ez egyike volt annak a feltételnek, hogy Szerbia felkerülhessen a fehér sengenlistára. Ezáltal a szerb polgárok is vízum nélkül utazhatnak Európában. Az új útlevél 2.000 dinárba kerül, ezenkívül 170 dinár adót kell fizetni, illetve 25 eurót. Az új útlevél kérvényezésekor a szerb polgároknak a személyazonossági igazolványuk mellett, anyakönyvi kivonatukat és az állapolgárságról szóló bizonylatot is csatolniuk kell. Ezenkívül új fényképet is kell készíteni. Az új útlevél ára nem gazdaságos – mondta Djelic, s hozzátette, hogy a szomszédos országokban ugyanezért a szolgáltatásért 70-150 eurót fizetnek.

Az útlevéllel egyidőben, a szerb polgárok kérvényezhetik az új személyazonossági igazolványuk kiadását is, melyet mindenkinek 2.011 végéig kell kicserélnie. A polgárok a kérvény átnyújtása utánni 30 nap alatt meg kell hogy kapják új itazási iratukat, illetve, 60 nap alatt külföldön. Azok a szerb polgárok, akik külföldön kérvényezik útlevelük kiadását, 15 euro adót is fizetnek, mert az útleveleket nem készítik többé a diplomáciai-konzulátusok képviseletében, hanem csak Szerbiában.

A szerb kormány alelnöke valamint a rendőrség képviselői arra kérték a polgárokat, hogy azok, akik hamarosan utazni szándékoznak, azonban úti iratuk még érvényes, ne keltsenek szükségtelen tömeget rögtön a kezdet kezdetén, mert a régi útlevelek 2.009-ig érvényben maradnak.

2. 7. 2.008.

Rómánia számára Szerbia hagyományosan baráti ország, amely a jövőben az egyesült Európa része lesz, amiért még jobban meg kellene ismerni a két népet közös projektumok és partnerségen keresztül – mondta Eugen Cozocariu ( Ezsen Kozsokariu) a román nemzetközi rádió főtitkára, a szerbiai nemzetközi rádióval megkötött megállapodás aláírása után. Sandra Pekic melléklete.

Kozsokariu véleménye szerint, a világ tájékoztatásának egy ország tájékoztatási rendszere keretében, világos jövője van. Szavai szerint, a külföld számára sugárzó rádióknak a közös fejlesztési stratégia meghatározása a legfontosabb. A közös műsorkészítések mellett, lehetőség nyíllik arra, hogy a hazai hallgatók számára készített műsorokat hallhassák a diaszpórában élő emberek is. Ez mód arra, hogy hallják egy ország politikai, társadalmi, művelődési és gazdasági éltét, megtudjanak valamit egy ország történelméből vagy turisztikai kínálatából. A román és szerb médiaeggyüttműködés fejlesztésével lehetőség nyillik az időszerű témák feldolgozására, valamint szólni lehet a gazdasági befektetési lehetőségekről, és munkatevékenységekről – mondta Kozsokariu.

A román nemzetközi rádió (RRI) a román rádió része, amely műsorát a rádió hullámhosszán, szateliten, interneten és más eszközökön keresztül sugározza. A műsorokat 10 világnyelven hallható. 

Kozsokariu kiemelte, hogy az ukrajnai és szerb szerkesztőségekkel azért is jelentős az együttműködés, mert  a térségben kisebbségek élnek, ezért nemrégen megállapodást írtak alá az újvidéki televízióval.

Jonel Konstantin, a belgrádi román nagykövetség politikai viszonyokkal és médiákkal foglalkozó első tikára leszögezte, hogy Románia az Európai Únió tagja, Szerbia pedig vezető szerepet játszik Nyugat-Balkán térségi együttműködésében. Hozzátette, hogy minden ország jövője az egyesült Európában van, a médiáknak pedig követniük kell ezt az irányvonalat.