10.08.08.

A nem formális Hajószínház színtársulat idén nyáron is elindult a vajdasági vízi utakon, hogy a part menti települések lakosai előtt fellépjen. Mostani előadása a „Mi mindent tehetsz New Yorkban, ha már halott vagy” címet viseli, amelyet Đorđe Pisarev újvidéki író alkalmazott színházra. Augusztus 14-éig, a turné újvidéki befejezéséig, a társulat több mint 600 kilométert fog hajózni és 14 vajdasági faluba és városba látogat. Slobodan Živanović írását közöljük.

A Hajószínház célja, hogy ingyenes előadással közelebb vigye a színházat és általában a kultúrát, a kisebb vajdasági települések lakosaihoz. Idei turnéja július 25-én, Bácspetrőcön vette kezdetét, azzal a darabbal, amelyben Đorđe Pisarev a mindenkori emigránsok mindenkori álmával: New Yorkkal foglalkozik. New York itt utópia vagy metafora, olyan hely, ahol elképzeléseink szerint jólét vár ránk. Ratko Radivojević rendező szerint, az előadás kísérlet annak elmondására, mi mindenre képes az ember annak érdekében, hogy oda utazhasson, ahol jobb életet remél. A hősök New Yorkról álmodnak. A közönségnek szánt kérdés pedig az, érdemes-e lelkünket eladni azért, hogy oda utazhassunk, mondta el Radivojević rendező a médiáknak.

A már említett színházi előadáson kívül a Hajószínház az Ossa jazz-trió előadását és a Különbözőség gazdagsága című fényképkiállítást is kínálja. Érdekességnek számít, hogy a hajón külön laboratórium létezik, amely a folyó vízminőségét elemzi.

A Hajószínház Ratko Radivojević színésznek és egyben rendezőnek köszönhetően alakult meg 1990-ben, olyan különleges színházként, amely minden projektum köré, a szükségletnek megfelelően, gyűjti össze a különböző művészeket: színészeket, zenészeket, díszleteseket, táncosokat, énekeseket stb., akik készek a hajózásra. 2000. óta az újvidéki nem kormányzati Brod  Interkulturális Központ keretében tevékenykedik. 2004. óta pedig minden nyáron Vajdaság vizein hajózik. A Tartományi Végrehajtó Tanács különleges jelentőségű rendezvényként tartja számon ezt a tevékenységet.

Az idei turnét követően, a hajó, amelyet külön erre a célra alakítottak át, átépítésre kerül, hogy megfeleljen az európai szabványoknak, így a következő nyáron már Európa vízi utjain is hajózhat.

2008-08-09

Bácspetrőcön, a szerbiai szlovákok kulturális és szellemi központjában, már 47 éve megszervezik az augusztus 8-ától 10-éig tartó szlovák népi ünnepélyek elnevezésű rendezvényt. Célja az itt élő szlovákok kultúrájának bemutatása, ápolása. A rendezvényre számos vendég érkezik a környező településekről, valamint az anyaországból is. Jelena Gligorić írását adjuk közre.
Bácspetrőc Vajdaság legkisebb községe, amelyben a 15 ezer lakos 70 százalékát szlovákok alkotják, ezért a szlovákok anyaországon kívüli legnagyobb székhelyeként tartják számon.
Az első betelepülők a XVIII. században érkeztek, Bácspetrőc pedig először nyolcszáz évvel ezelőtt kerül említésre. Ljubosava Štrba, a helyi idegenforgalmi szervezet igazgatója szerint, amely egyébként a rendezvény szervezésével volt megbízva, a rendezvény vásár jellegű, mivel minden település saját termékeit mutatja be: az idegenforgalmi és etno-kínálat mellett helyet kapott a régi foglalkozások és ételek bemutatója is. A látogatók érdekes koncerteken vehetnek részt, amelyeket a szerbiai és a szlovákiai művelődési egyesületek mutatnak be. A legkisebbek szórakoztatását a szlovákiai cirkusz vállalta. Több képzőművészeti kiállításra is sor kerül, továbbá a sportklubok is összemérik erejüket. Az ünnepséget a katolikus szentmise bemutatása nyitja meg.
Ljubosava Štrba szerint a szerbiai szlovákok nemcsak az oktatáson és a szakintézményeken keresztül őrzik és ápolják nemzeti identitásukat és kulturális örökségüket, hanem a hagyományok ápolásával is. A turista számára egyedülálló élmény a szlovák lakodalom, amely a hagyományos lakodalmi szokásokat és népviseletet mutatja be. A szlovák női viselet igen színes és elég drága is, állítják. A szlovák lányok hozományának gazdagságát a szoknyák száma határozza meg.
Régebben a petrőci menyasszonyok gyöngyös fejéke öt kiló is nyomott. A menyasszonyi viselet e kelléke generációról generációra szállt.
A szlovák népi ünnepélyek alkalom arra, hogy megismerjük e nép szokásait és folklórját, amely három évszázaddal ezelőtt Szerbiát választotta hazájául.

03. 08. 2008.

  A SZERBIAI NAIV FESTŐK KIÁLLÍTÁSA TOKIÓBAN

 A tokiói Tama Művészeti Múzeum (Tama Art University Museum) látogatói szeptember 14-éig tekinthetik meg a szerbiai naiv festők alkotásait. Slobodan Živanović írását adjuk közre.

 A július 27-én megnyílt kiállítást a falusi életből vett témákat ábrázoló 76 kép és rajz alkotja. A szerbiai naiv festők hagyományos stílusát tárja a látogató elé, amelyet a mezőn, lakodalomban és vásárokon megragadott, harsány színekkel és számos részlettel ábrázolt pillanatok jellemeznek. A legtöbb mű a vajdasági Kovačica falu szlovák nemzetiségű művészeinek alkotása. A falu egyébként pontosan a lakosok által művelt naiv festészetről ismert a világon. A kiállítás vázát Martin Jonaš, Jan Glozik, Jan Straukšek, Pataki Ferenc és Aman Mezin művei képezik.

 A tokiói kiállítást, írja a Tanjug Hírügynökség, a megnyitót követő minden napon, alkalomhoz illő előadások kísérik, amelyek témája Szerbia története, a naiv festészet kialakulása és fejlődése a volt Jugoszlávia, illetve Szerbia területén. Nobuhiro Siba, elismert japán Balkán-kutató, a Tokiói Egyetem tanára, a megnyitón jelen levő japán közéleti személyiségek előtt szólt az első szerb állam megalakulásáról, majd részletezte a mai szerb állam történetét, elmagyarázta, milyen történelmi körülmények vezettek a vajdasági többnemzetiségű társadalom kialakulásához. Marija Bastajić művészettörténész a Jugoszláv Királyságban első próbálkozásait tevő naiv festészetről szólt, hangsúlyozva a művészet ezen ágának jellemzőit, fejlődését és távlatait. Hangsúlyozta azonban, hogy a világ minden részéről Kovačicába sereglő nagyszámú turista, továbbá a kommercializció miatt fennáll a veszély, hogy kovačicai festők elveszítik művészi identitásukat és eredetiségüket.
 A tokiói kiállítás katalógusában a képek reprodukciója, a festők életrajza szerepel, emellett helyet kapott még több, a szerb történelemről, földrajzról és művészetről szóló cikk és esszé is.
 A kovačicai művészek alkotásai mellett a tokiói kiállítás bemutatja a Jagodinában és környékén élő művészek képeit is. Ezt a kiállítást idén tavasszal bemutatták már Japánban, Oiti és Onomicsi városában.
 Hasonló, ám terjedelmében kisebb kiállítást tekinthetett meg tavaly novemberben a tokiói közönség a Városi Múzeumban, amelyre a Japán Naiv Festészet 33. Kiállításának keretében került sor.  

20.07.2008.

 Nebojša Bradić színházi rendező, az ország új művelődési minisztere, hangsúlyozza, hogy ha az üzleti világ szektora is hozzájárul a kultúra terjesztéséhez, azt mindenképpen támogatni kell, mivel igen sok közös nevezője van az üzleti élet és a művelődés világának. A művelődési minisztérium honlapján megjelent, Nagy felkészülés a fenntartható jövő elérésére c. írásában a miniszter rámutat, hogy a korunk kultúrája horizontjának tágulása az újítások szükségességére mutat. Slobodan Živanović írását adjuk közre.

 Bradić miniszter felveti, hogy a digitális világ megváltoztatta a művészet alkotói és átvivő folyamatát, továbbá az emberek szórakozási módját is. A technológia, emlékeztet továbbá a miniszter, hatalmas hatással van azokra a módozatokra is, ahogyan a kultúra területén az adminisztrációs és marketing-feladatokat ellátjuk. Az új technológiához, a környezethez és világeseményekhez való alkalmazkodás hatalmas hullámzásokhoz vezet a kultúra szférájában. Nagy nemzedéki változásokra kerül sor, amelyek újravizsgálják a kultúra hatását arra a környezetre, amelyben a gazdaság és a kultúra ún. használóinak az érzékenysége rendkívül különböző, hangsúlyozta Bradić miniszter. Rámutatott továbbá arra is, hogy azok a kulturális intézmények, amelyek világosan meghatározott és autentikus jegyekkel rendelkeznek, könnyen alkalmazkodnak a változásokhoz, a már meghaladottak, túl merevek, maguk omlanak össze.

 Nebojša Bradić művelődési miniszter annak a lehetőségét is felveti, hogy a fejlett technológia alkalmazása a kultúra intézményeiben megsemmisítheti a közvetlen tapasztalat jelentőségét és varázsát. Tetszik-e ez valakinek vagy sem, a technológia körülvesz bennünket és számos, elképzelhetetlennek tűnő kihívást tartogat. A miniszter úgy véli, hogy hatalmas kihívás lesz azoknak az intézményeknek a támogatása és megőrzése, amelyeknek szilárd működése a kultúrának és az abban tevékenykedők fennmaradásának feltétele. Véleménye szerint feltétlenül szükség van a fiatalok bátorítására, nevelésükbe való folyamatos beruházásra, ahhoz, hogy jól felkészüljenek és motiváltan lépjenek a kultúra világába.
 Bizonyos körökben sokat siránkoznak azon tény miatt, hogy a művelődési intézmények immár a piacgazdálkodás felé orientálódnak. Ezzel egyidejűleg azonban számos példa van arra, hogy az üzleti élet támogat bizonyos kulturális tevékenységeket, amelyek hagyományosan a kulturális intézményekhez kötődnek, pl. galériákhoz, színházakhoz. Ezt a gyakorlatot dicséret illeti a felmerülő problémák ellenére is.
 Ahelyett, hogy azon intézmények sorsa felett siránkozunk, amelyek elveszítették kulturális missziójukat, arra a nyereségre kell gondolnunk, amely a kulturális szolgáltatások minőségéből erednek, hangsúlyozta Nebojša Bradić művelődési miniszter a tárca honlapján közzétett írásában.