22.12.2008.

A belgrádi napilapok címoldalakon jelentetik meg Olli Rehn uniós bővítési biztos kijelentését, amely szerint Szerbia valóban együttműködik a hágai törvényszékkel, ezért eljött az ideje, hogy az Unió alkalmazni kezdje a vele kötött ideiglenes kereskedelmi megállapodást. Ksenija Milivojevic, a Nemzetközi Európai Mozgalom alelnökévé való nemrégiben történt megválasztása kapcsán, a ’Politikának nyilatkozott. A ’Blic’ újságírója arra a kérdésre kereste a választ, vajon a világgazdasági válságnak milyen következményei lehetnek Szerbiában? Ezekről a témákról ír bővebben Dusica Maticki sajtószemléjében.

Ksenija Milivojevic, a ’Politika’ belgrádi újságnak kijelentette: Reméli, hogy jelenléte a Nemzetközi Európai Mozgalomban, hozzá fog járulni, hogy Szerbia nagyobb előrehaladást érjen el az európai integrációs folyamatban. Kiemelte, hogy a Szerbiában székelő európai mozgalom, a jövőben, a legrégibb és legbefolyásosabb európai szervezetekben közvetlenül is hatással lehet a döntéshozatalra, valamint e szervezetek elsőbbségi feladatainak a meghatározására is, amelyek eddig kizárólag a belpolitikai kérdések meghozatalára vonatkoztak. Emlékeztetve arra, hogy vannak tagországok, amelyek nyíltan ellenzik az Unió bővítését, amíg nem oldják meg a lisszaboni megállapodás körül kialakult válságot, Milivojevic hozzáfűzte, hogy a szerbiai európai mozgalom napirendre szeretné tűzni az egész Nyugat-Balkán integrációját. A Nemzetközi Európai Mozgalom 60 éves fennállása óta, Milivojevic az első képviselő egy olyan országból, amely még nem tagja az Európai Úniónak. Jelöltetését támogatta nemcsak egész Nyugat-Balkán, hanem a finnországi és a svájci európai mozgalom is. Milivojevic megválasztása egyébként nagy elismerésnek tekinthető, hiszen a Szerbia-i Európai Mozgalom ugyanis egyike a legaktívabbnak és legeredményesebbnek a 40 nemzeti központ hálózatában.

A ’Blic’ arról számol be, hogy a világgazdasági válság Szerbiában jövő év februárjában és márciusában érezteti majd leginkább hatását, úgyhogy jövőre 40.000 munkaszervezetet is bezárhatnak, ami mintegy 120.000 dolgozó felmondását eredményezheti. A munkanélküliek száma elérheti a 830.000-ret. Számos munkaadó mond fel az alkalmazottaknak, a nagy munkaszervezetek pedig csökkentik a termelést. Ezért nagyon kevesen vigadhatnak felhőtlenül szilveszter éjszakáján. A dolgozók attól félnek, hogy elveszítik az amúgy is alacsony fizetésüket, a szakszervezetek azért harcolnak, hogy a dolgozóknak kifizessék a meleg ételt és a nyaralási pótlékot. Snezana Lakicevic-Stojacic, a munkaügyi és szociálpolitikai tárca államtitkára elmondta, az állami igazgatás igyekszik megoldást találni a lehetséges felmondások kikerülésére – közli a ’Blic. Sok magánosított munkaszervezetben arra kötelezték a munkaadókat, hogy az elkövetkező két évben ne bocsássák el a dolgozókat. A magánvállalkozóktól nem várható el, hogy megtartsák a foglalkoztatottakat, az államnak azonban új piacot kell találnia a gazdaság serkentésére, ez a kormány feladata – mondta Snezana Lakicevic-Stojacic.
Dragoljub Rajic, a szerbiai munkaadók úniójának a sajtószóvivője kijelentette, hogy októberi felmérés szerint, a világgazdasági válság miatt, Szerbiában mintegy 40.000 céget fognak bezárni. Véleménye szerint, a nagy társaságokban nem fizetik ki majd munkaszüneti napok költségeit, a rövid ideig tartó szüneteket, ám gondot fog okozni a közvállalatok rendkívül nagy adósságterhe is. Azok a társaságok, melyek legálisan dolgoznak és fejlődnek, nem bocsátják el a foglalkoztatottakat, azok pedig, akik gyorsan meggazdagodtak, szeretnék mosni a pénzt, s még több pénzt összekaparni. Ezek az üzletemberek nem tárgyalnak a szakszervezetekkel, a politikusokkal, dolgozóik rabok kollektív szerződés és munkaidő nélkül. Az ilyen helyzet tart, mert nincs megbeszélés a munkások szociális helyzetéről.