Ma, a meggyilkolt Zoran Djindjic halálának évfordulója alkalmából, sírjára virágot helyezett családja, a Demokrata Párt fiatal tagjai, valamint számos állami tisztségviselő és politikai párt képviselője. A szerb kormány udvarában, ahol hét évvel ezelőtt áldozatul esett az akkori kormányfő, Mirko Cvetkovic kormányfő és a kormány tagjai helyeztek el virágot az emléktábla előtt. Jelica Tapuskovic összefoglalója.
A temetőbe, Zoran Djindjic sírjához, együtt jött felesége Ruzica, fia Luka, Boris Tadic szerb elnök, Mirko Cvetkovic kormányfő, Bozidar Djelic kormányalelnök és Dragan Sutanovac véderőminiszter. Rajtuk kívül, a sírt meglátogatták ma a Demokrata Párt, a G-17 Plusz, a Szerb Megujhódási Párt, a Liberális Demokrata Párt képviselői, Djindjic egykori kormányának tagjai, Dragan Djilas Belgrád városelnöke, és a ’Dr. Zoran Djindjic alap’ ösztöndíjasai. A Demokrata Párt fiatal tagjai menetelést tartottak Belgrád központjában a temetőig, s a hozzájuk csatlakozó polgároknak fehér rózsát és gyertyát adtak.
Mirko Cvetkovic kormányfő, a Szerbiai Népkönyvtárban, ahol részt vett Djindjic: ’Jugoszlávia mint be nem fejezett létesítmény’ című könyvének bemutatásán, elmondta, hogy Zoran Djindjic volt az első demokratikus kormányfő, Szerbia megreformálója, aki az Európába vezető utat kereste, mert úgy tartotta, hogy az elszigetelt Szerbiát ki kell békíteni a világgal, nyugattal és kelettel. Szavai szerint, az egykori kormányfő felismerte Szerbia történelmi lehetőségét, hogy politikailag szilárd ország legyen, hathatós intézményekkel, jó infrastruktúrával, korszerű iskolákkal, gyorsan fejlődő gazdasággal, harcot indított a bűnözés és korrupció ellen, és a rend bevezetéséért. Cvetkovic kiemelte: Djindjic megpróbálta az országot a rend erején, nem pedig az egyén hatalmán kiépíteni, s az államot nemzetközi integrációk felé fordítani.
’A mai napon, amikor megölték a mi kormányfőnket, az első demokratikus kormány elnökét, emlékeznünk kell tetteire, ismét nyomaira kell bukkannunk, melyet a szerb politikában hagyott, látnunk kell útmutatóit, ha modern, demokratikus Szerbiát akarunk kiépíteni. Ebben a könyvében kulcsfontosságú kérdést tett fel: mi a mi választásunk, a misztikus mult, vagy pedig a demokratikus jövő? A történelemben való kutatás, vagy pedig modern európai állam kialakítása? Djindjic nem maradt a jövőbelátáson, hanem Szerbia Európába vezető útját egyengette.’ – mondta Cvetkovic.
A kormányfő kiemelte, hogy a célok ma is ugyanazok, olyan elképzelések, melyek bátorítanak bennünket, hogy kitartsunk a problémák megoldásában erőszak nélkül, és a gazdasági fejlődés felgyorsításán. Szellemi vezető volt, akit nemcsak mi, hanem a jövendő nemzedékek is követni fognak. A könyvbemutatón jelen volt Jasna Matic, Dragan Sutanovac, Nebojsa Bradic és Srdjan Sreckovic miniszterek, a diplomáciai kar képviselői, és mások. A Djindjicre való megemlékezést Szerbia más városaiban is megtartották. Koszovszka Mitrovicán, az évforduló kapcsán, a Demokrata Párt képviselői, gyertyát gyújtottak a ’Szent Dömötörnek’ emelt templomban.
A SZERBIA NEMZETKÖZI RÁDIÓ ÉVFORDULÓJA
2010-03-05
A Szerbia Nemzetközi Rádió fennállásának 74. évfordulóját ünnepli. Egyedülálló és egyedüli rövidhullámú rádióállomás az országban, megalapítására hat évvel az Amerika Hangja előtt került sor az akkor még Jugoszláv Királyságban. A Szerbia Nemzetközi Rádió jelenleg 12 nyelven sugároz műsort: szerb nyelven a szerb diaszpórának, emellett angolul, franciául, németül, oroszul, spanyolul, arabul, albánul, görögül, olaszul, magyarul és kínaiul. Tizenhárom éve már a www.glassrbije.org világhálós honlapon is hallgatható és olvasható a műsor.
A tekintélyes médiaház évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen számos szerbiai közéleti személyiség, valamint a belgrádi diplomáciai képviseletek képviselője vett részt. Jelica Tapušković írását adjuk közre.
A külföldnek szánt program sugárzása 1936. március 8-án kezdődött meg az akkori Jugoszláv Királyságban. A rövidhullámú rádióállomás megalapításának közvetlen kiváltó oka a fasiszta propagandával való szembeszegülés szükségességének felismerése volt. Az eltelt 74 évben a rádió története igen mozgalmas volt, elnevezése folyton változott: volt Szabad Jugoszlávia, Rádió Jugoszlávia, Szerbia és Crna Gora Rádiója, hogy most végre, már jó ideje, a Szerbia Nemzetközi Rádió nevet viselje.
Annak ellenére, hogy az eltelt évek során, a folytonos pénzhiány feltételei között, nem volt könnyű az elképzeléseket valóra váltani, műsoraink színvonala nem csökkent. Az elhasználódott műszaki bázis, a felújításához szükséges pénz hiánya, valamint a külföldi hallgatóság és a diaszpóra rövidhullámon való tájékoztatása fontosságának fel nem ismerése, jelentősen lelassították a Szerbia Nemzetközi Rádió fejlesztési tervének valóra váltását. 2007-ben, nagy erőfeszítéseknek köszönhetően, felújításra kerültek a bijeljinei rövidhullámú központban levő erős leadók, megkezdődött a szatelliten át sugárzott program, továbbá új világhálós prezentációval jelentkeztünk, emellett pedig, 2008 novemberében megkezdődött a szerb nyelvű videós híradó sugárzása.
Munkánk minőségéről és a rádió hallgatottságáról a világ minden tájáról érkező hallgatói, olvasói levelek tanúskodnak, amelyek dicséretet, javaslatokat, kérdéseket és észrevételeket tartalmaznak. Egybehangzó vélemény azonban, hogy a Szerbia Nemzetközi Rádióból kapják a legteljesebb információkat a térségben zajló eseményekről, valamint választ számos más kérdésre is. Kérdéssel leginkább a szerb diaszpórából fordulnak hozzánk, és a különböző területeken érvényesülő törvényi rendelkezések, a szerbiai befektetési feltételek után érdeklődnek. Nagy az érdeklődés azonban az idegenforgalmi kínálat, a humanitárius tevékenység iránt, ám sok kérdés érkezik a hagyományápolással és az itteni szokásokkal kapcsolatban is.
Továbbra is azon fogunk igyekezni, hogy ápoljuk a hallgatókkal való kapcsolatot, hiszen a visszajelzések alapján értesülhetünk leginkább hallgatottságunkról, a műsor szükségességéről és tartalmasabbá tételére vonatkozó ötletekről.
Milorad Vujović, Rádiónk múlt szeptemberben kinevezett igazgatója, az évforduló alkalmával rendezett ünnepségen elmondta, hogy munkatársaink még a bércsökkentés és a bérkifizetés nagy késésének időszakában is felelősségteljesen látták el munkájukat. Az igazgató hangsúlyozta, hogy Rádiónk jogállása még mindig nem oldódott meg, annak ellenére, hogy jelenleg a művelődési tárca hatáskörébe tartozik, és ez tovább nehezíti a helyzetet.
„Folyamatosan tájékoztatunk a szerbiai eseményekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókról és azon fogunk igyekezni, hogy megtartsuk az elért színvonalat, emelte ki az igazgató. A Szerbia Nemzetközi Rádió érdeklődésének alapiránya az állampolitika figyelemmel kísérése, a Parlament és az állami intézmények tevékenysége, amelyek gyorsított ütemben igyekeznek az európai integráció elérésére. Figyelemmel kísérjük hazánk Koszovónak az ország keretében való megőrzésére, az ország területi épsége megóvására irányuló diplomáciai tevékenységét, valamint a korrupció és szervezett bűnözés leküzdésére irányuló aktivitását. E célból a műsorban mind gyakrabban jelenik meg forrásként a Szerbia Nemzetközi Rádió, emellett információinkat mind gyakrabban veszik át az ügynökségektől és más médiáktól is. Rádiónkban mind többet szerepelnek, nyilatkozataikkal, interjúkkal az állami vezetők, miniszterek és a kormány képviselői – különös tekintettel azokra a szférákra, amelyek iránt hallgatóink és internetes honlapunk látogatói a legnagyobb érdeklődést tanúsítják. A mérhető mutatók szerint, elsősorban a hallgatói visszajelzések alapján, megállapíthatjuk, hogy a világ számos táján vehető adásunk”, húzta alá Vujović igazgató.
Elmondta továbbá, hogy a hasonló típusú médiák, mint az államok világszolgálata, általában a költségvetésből finanszírozott közszolgálati tájékoztatási eszközök részét képezik, mivel az államot képviselik, stratégiájának kereteit, valamint a benne való történések egészét. Éppen ezért mindenképpen mielőbb meg kellene hozni a Szerbia Nemzetközi Rádióra vonatkozó rendeletet, amely átmenetileg, a törvényi rendezés idejéig, szabályozná Rádiónk jogállását.
Natasa Vučković Lesendrić, a művelődési miniszter médiakérdésekre illetékes helyettese, az ünnepségen felszólalva kiemelte, hogy kevés a hasonló, hosszú hagyománnyal rendelkező média. A művelődési tárca és a szerb kormány, alapítóként, továbbra is Önök mellett áll, hangsúlyozta.
A művelődési tárca képviselőjén kívül az ünnepségen jelen voltak a munkaügyi és szociálisügyi minisztérium, az egészségügyi tárca, a Koszovó-ügyi tárca képviselői, parlamenti képviselők, Algéria belgrádi nagykövete, valamint több más belgrádi diplomáciai képviselet képviselői, továbbá Milena Jokić, a Rádió volt igazgatónője. A jubileum alkalmából jókívánságait fejezte ki Nikola Ivanović, Rádiónk jelenleg Amerikában élő sokévi igazgatója is.
SZERBIA EREDMÉNYESEN ALKALMAZZA AZ ÁTMENETI KERESKEDELMI MEGÁLLAPODÁST
2. 3. 2.010.
Szerbia eredményesen alkalmazza az Európai Unióval kötött Átmeneti kereskedelmi megállapodást – hangozott el az ezzel a témakörrel megbízott közös bizottság mai, első megbeszélésén. A szerb felet Bozidar Djelic kormányalelnök, európai integrációkkal megbízott miniszter, az Európai Unióét pedig Pjer Mirel, az unió Nyugat-Balkánra való kibővítésével foglalkozó vezérigazgatója vezette. Dusica Maticki jelentése.
Djelic kiemelte, hogy Szerbia ma formálisan is szerződéses partneri viszonyt kötött az Európai Unióval. Hozzátette: első alkalommal volt bizottsági ülés, melyen a felek érdekei megegyeztek. A szerb termelők érdekei mától védettek lesznek az Európai Unió piacán, oly mértékben, amilyen mértékben az európai termelők érdekeit védik a szerb piacon. Djelic elmondta, hogy a szerb árú 80 százalékát az unió piacára szállítják ki, valamint, hogy az árúk 75 százaléka az unió országaiból érkezik. Ennek ellenére, tavaly a kereskedelemben 25 százalékos esést jegyeztünk – mondta Djelic. A mezőgazdaságban nem érződött a világgazdasági válság hatása, itt Szerbia többletet valósított meg, s az egyetlen ország, amely ezt elérte a Délkelet-Európa-i országok között. Djelic pontosított, hogy a megbeszélésen szó volt a törvényrendeletekről is, melyek elsősorban a vámrendszere, a versenyképsség megvédésére, a környezetvédelemre és a szellemi tulajdon megőrzésére vonatkoznak. Mirel kifejezte meggyőződését, hogy az Átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazása, serkenti a külföldi beruházókat abban, hogy Szerbiában fektessenek be, mert most tudják a vámok magasságát.
A ’fehér shengenről’ feltett újságírói kérdésre válaszolva, Djelic elmondta, hogy ennek kijátszása, minden szerb polgár szabadságát veszélyezteti, s hozzátette, hogy azoknak, akiket visszaküldenek, nagy problémájuk lesz abban, hogy ismét kijussanak a schengen-övezetbe. Mirel leszögezte, hogy itt nem egyéni, hanem nagyon jól szervezett jelenségről van szó, amit le kell állítani és ki kell vizsgálni. Djelic és Mirel megállapította, hogy nem Szerbia az az ország, ahonnan kivándorolnak és politikai menedékjogot kérnek. Politikai menedékjogot a nem demokratikus országok polgárai kérnek, Szerbia pedig demokratikus ország – mondta Mirel.
JEREMIĆ KOUCHNER BELGRÁDI TALÁLKOZÓJA
2010-03-01
Szerbia uniós csatlakozása elé nem állítjuk feltételként Koszovó függetlenségének elismerését, az európai integrációkkal párhuzamosan azonban feltétlenül kompromisszumos megoldás után kell kutatni a tartomány jogállásának megoldására, jelentette ki Bernard Kouchner francia külügyminiszter, Vuk Jeremić szerb diplomáciai vezetővel folytatott mai belgrádi megbeszélését követően. Sandra Pekić jelentését adjuk közre.
Szerbia azon lépése iránti megértését fejezve ki, hogy Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségéről kikérte a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét, Bernard Kouchner úgy értékelte, továbbra is külön kell kezelni Koszovó kérdésének megoldását és Szerbia uniós csatlakozását. Annak ellenére, hogy Szerbia és Franciaország véleménye nem mindig egyezett minden kérdésben, a francia külügyminiszter úgy értékelte, hogy mégsem került soha nézetletérésre sor azon állásponttal kapcsolatban, hogy Szerbia helye az Európai Unióban van. Leszögezte: Franciaország továbbra is támogatni fogja Szerbia uniós csatlakozását. Arra emlékeztetve, hogy Belgrád Párizs támogatását élvezte a vízumkötelezettség eltörlése, valamint az átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldása során, a miniszter bejelentette, hogy határozottan támogatni fogja Szerbia tagjelölti kérelmét is.
Vuk Jeremić, hazánk külügyminisztere, azt hangsúlyozta, hogy Szerbia kompromisszumos megoldást kíván találni Koszovó kérdésére, ez azonban semmiképpen sem az egyoldalúan kihirdetett függetlenség.
„Franciaországgal, az Európai Unióval, a nemzetközi közösséggel olyan kompromisszumos megoldás fellelésén kívánunk együttműködni, amely szavatolni fogja a térség békéjét és stabilitását, továbbá pedig az egész Nyugat-Balkán európai integrációját”, emelte ki Jeremić miniszter.
Háláját fejezve ki Franciaországnak, amiért minden lehetséges módon támogatni igyekszik Szerbia európai útját, Vuk Jeremić hozzáfűzte még, hogy Szerbia jelenleg sokkal közelebb áll az Unióhoz, mint egy évvel ezelőtt. Szerbia európai állam, amelynek európai múltja és jövője van, fűzte még hozzá.
A két miniszter a találkozó során a kétoldalú kapcsolatok, a művelődés terén való együttműködés, valamint a szerbiai francia beruházások kérdését is érintette.
Fókuszban 
Munkánk minőségéről és a rádió hallgatottságáról a világ minden tájáról érkező hallgatói, olvasói levelek tanúskodnak, amelyek dicséretet, javaslatokat, kérdéseket és észrevételeket tartalmaznak. Egybehangzó vélemény azonban, hogy a Szerbia Nemzetközi Rádióból kapják a legteljesebb információkat a térségben zajló eseményekről, valamint választ számos más kérdésre is. Kérdéssel leginkább a szerb diaszpórából fordulnak hozzánk, és a különböző területeken érvényesülő törvényi rendelkezések, a szerbiai befektetési feltételek után érdeklődnek. Nagy az érdeklődés azonban az idegenforgalmi kínálat, a humanitárius tevékenység iránt, ám sok kérdés érkezik a hagyományápolással és az itteni szokásokkal kapcsolatban is. 
„Folyamatosan tájékoztatunk a szerbiai eseményekre vonatkozó legfontosabb tudnivalókról és azon fogunk igyekezni, hogy megtartsuk az elért színvonalat, emelte ki az igazgató. A Szerbia Nemzetközi Rádió érdeklődésének alapiránya az állampolitika figyelemmel kísérése, a Parlament és az állami intézmények tevékenysége, amelyek gyorsított ütemben igyekeznek az európai integráció elérésére. Figyelemmel kísérjük hazánk Koszovónak az ország keretében való megőrzésére, az ország területi épsége megóvására irányuló diplomáciai tevékenységét, valamint a korrupció és szervezett bűnözés leküzdésére irányuló aktivitását. E célból a műsorban mind gyakrabban jelenik meg forrásként a Szerbia Nemzetközi Rádió, emellett információinkat mind gyakrabban veszik át az ügynökségektől és más médiáktól is. Rádiónkban mind többet szerepelnek, nyilatkozataikkal, interjúkkal az állami vezetők, miniszterek és a kormány képviselői – különös tekintettel azokra a szférákra, amelyek iránt hallgatóink és internetes honlapunk látogatói a legnagyobb érdeklődést tanúsítják. A mérhető mutatók szerint, elsősorban a hallgatói visszajelzések alapján, megállapíthatjuk, hogy a világ számos táján vehető adásunk”, húzta alá Vujović igazgató.
Djelic kiemelte, hogy Szerbia ma formálisan is szerződéses partneri viszonyt kötött az Európai Unióval. Hozzátette: első alkalommal volt bizottsági ülés, melyen a felek érdekei megegyeztek. A szerb termelők érdekei mától védettek lesznek az Európai Unió piacán, oly mértékben, amilyen mértékben az európai termelők érdekeit védik a szerb piacon. Djelic elmondta, hogy a szerb árú 80 százalékát az unió piacára szállítják ki, valamint, hogy az árúk 75 százaléka az unió országaiból érkezik. Ennek ellenére, tavaly a kereskedelemben 25 százalékos esést jegyeztünk – mondta Djelic. A mezőgazdaságban nem érződött a világgazdasági válság hatása, itt Szerbia többletet valósított meg, s az egyetlen ország, amely ezt elérte a Délkelet-Európa-i országok között. Djelic pontosított, hogy a megbeszélésen szó volt a törvényrendeletekről is, melyek elsősorban a vámrendszere, a versenyképsség megvédésére, a környezetvédelemre és a szellemi tulajdon megőrzésére vonatkoznak. Mirel kifejezte meggyőződését, hogy az Átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazása, serkenti a külföldi beruházókat abban, hogy Szerbiában fektessenek be, mert most tudják a vámok magasságát.
Szerbia azon lépése iránti megértését fejezve ki, hogy Koszovó egyoldalúan kihirdetett függetlenségéről kikérte a Nemzetközi Bíróság tanácsadói véleményét, Bernard Kouchner úgy értékelte, továbbra is külön kell kezelni Koszovó kérdésének megoldását és Szerbia uniós csatlakozását. Annak ellenére, hogy Szerbia és Franciaország véleménye nem mindig egyezett minden kérdésben, a francia külügyminiszter úgy értékelte, hogy mégsem került soha nézetletérésre sor azon állásponttal kapcsolatban, hogy Szerbia helye az Európai Unióban van. Leszögezte: Franciaország továbbra is támogatni fogja Szerbia uniós csatlakozását. Arra emlékeztetve, hogy Belgrád Párizs támogatását élvezte a vízumkötelezettség eltörlése, valamint az átmeneti kereskedelmi megállapodás zárlatának feloldása során, a miniszter bejelentette, hogy határozottan támogatni fogja Szerbia tagjelölti kérelmét is.
