2010-08-26

Szerbia és Németország egyaránt olyan jövőképet alakított ki a Balkánról, amelyben, az, teljes mértékben beilleszkedik az Európai Unióba, amelyben nincs feszültség, instabilitás, jelentette ki Vuk Jeremić szerb külügyminiszter azon a sajtótájékoztatón, amelyre Guido Westerwelle német kollégájával folytatott megbeszélését követően került sor. Sandra Pekić jelentése.

Jeremić miniszter elmondta, hogy Westerwelle úrral átfogó megbeszélést folytatott olyan stratégiai jelentőségű kérdésekről, mint az európai integráció, a kétoldalú kérdések és Koszovó. Annak ellenére, hogy nem jutottak egyetértésre minden kérdésben, a megbeszélések folytatódnak, mondta Jeremić miniszter, hozzáfűzve, hogy a Berlin és Belgrád közötti egyetértés szintje a mai találkozót követően megnövekedett. Köszönetet mondott egyúttal azért a támogatásért, amelyet Berlin nyújt Szerbia európai integrációjához, kiemelve, hogy egyetlen ország sem válhat uniós taggá Németország teljes mértékű támogatása nélkül. Jeremić miniszter elmondta továbbá, hogy Szerbia nem fogja visszavonni az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett ún. Koszovó-határozatot, ám kész építő jellegű megbeszélésekre minden kérdésről.

„ Készen állunk az építő jellegű megbeszélésekre, még a beterjesztett határozatról is, ám nem állhatunk olyan esetleges záró határozat mellé, amely megerősítené Koszovó függetlenségét”, szögezte le Jeremić miniszter.

Guido Westerwelle miniszter azt hangsúlyozta, hogy Szerbia és Németország hagyományosan jó kapcsolatokat ápol, és reméli, hogy az új generációk is folytatják ezt a hagyományt. Szavai szerint az Európai Unió olyan projektum, amely akkor lesz befejezettnek tekinthető, amikor a Nyugat-Balkán minden országa tagállamává válik. A német miniszter kiemelte, hogy Berlin támogatja Szerbia Európai Unió felé vezető útját, beleértve a térségbeli jószomszédi kapcsolatok ápolását is.
Újságírói kérdésre, hogy Szerbia mit veszítene, vagy mit kapna azzal, ha visszavonná az ENSZ-közgyűlés elő terjesztett határozatot, Westerwelle úr igen diplomatikusan azt válaszolta, nagyon fontos, hogy Belgrád rugalmasságról és engedményekre való készségről tegyen tanúbizonyságot, és semmiképpen se válassza a konfrontációt. Az Európai Unió kivételesen nagy gazdasági és számos más jellegű fejlődési lehetőségeket kínál Szerbiának, ez pedig olyan cél, amelyért érdemes intenzíven tevékenykedni, üzente a német diplomáciai vezető.

20. 08. 2010.                   

Hiszem, hogy a Nemzetközi Valuta Alap küldöttsége keményebb lesz állásfoglalásában a közfogyasztás nagyobb fokú csökkentését valamint az állami kassza költséginek nagyobb fokú ellenőrzését illetően - jelentette ki Dejan Soskic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója. Ez magában foglalja a fiskális politikáról szóló törvény elfogadását, amely nagyon komoly javaslat formájában, vita tárgyát kell hogy képezze a szerb kormány és e pénzintézet képviselői közötti megbeszélésen. A bankkormányzóval Zorica Mijuskovic beszélgetett.

’Hiszem, hogy elmult annak ideje, amikor beszélhettünk a köfogysztás csökkentésének formáiról. Most azt az időt éljük, amikor konkrét eredményeket kell felmutatnunk, különösen a kiadások csökkentésében, s természetesen a kormány eltökéltésége, hogy elfogadja a törvényt. Hiszem, hogy ez fontos, nemcsak azért, hogy Szerbia teljesítse a Nemzetközi Valuta Alap megszabta feltételeket, hanem azért is, mert pótlólagos ellenőrzést vezet be. Ilyen törvény elfogadásának sok előnye lesz a polgárok, az állam, de a külföldi befektetők számára is.

A külföldi kölcsönzők iránti kötelezettségünk nem vészjelző, azonban, mindenképpen számot kellene vezetni a pótlólagos eladósodás dinamikájáról. Az, ami az államot terheli ebben a pillanatban, az az adósság, melyet a magántársaságok valósítottak meg, az ország pedig a jótálló szerepét játsza. A hazai valutába való bizalom erősödése nem egyszerű munka – mondta Soskic. Mi nem akarunk olyan helyzetbe kerülni, hogy az infláció kilépjen a meghatározott keretből, amely ez évben, plusz-mínusz 2 százalékot tesz ki, a meghatározott 6 százalékra. Elsőbbséget az ipari termékek, a kivitel, az infrastruktúrákba való beruházás növelése élvez, valamint általános lehetőség teremtése, mely Szerbiát a külföldi beruházók jó helyei közé kell hogy sorolja.

Személy szerint, azt hiszem, hogy Szerbiának kimagaslóan a legnagyobb lehetősege van arra, hogy Délkelet-európában a külföldi befektetők oázisa legyen. Földrajzi fekvésének köszönhetőleg, nem látok más országot, amely a nagy multinacionális társaságok központja lehet. Egyébként, az állami vezetés is, külföldi látogatások alkalmával joggal emeli ki, hogy Szerbia olyan beruházási tér, melyről el kell gondolkozni, nemcsak Délkelet-Európa térsége miatt, ahol fekszik, hanem egy egész sor megállapodás miatt is, melyet a világ jelentős piacával kötött, kezdve az Európai Uniótól, Oroszországon keresztül, Törökországig.

Az ország gazdasági fejlődésének nagy lehetősége, a diaszpórával való viszony serekentésében van. Az ő pénzük jelentős devizajövedelmet képez, s nagyban megkönnyíti az ország devizahelyzetét. Hiszem, hogy a diaszpóra sokat tehet értünk, de nekünk nem szabad arra számítani, hogy ezt csak hazaszeretetből teszik, hanem olyan légkört kell kialakítani, hogy a szerbiai befektetések és új munkahelyek megnyitása, jó üzlet legyen. Biztos vagyok abban, hogy a mi külföldi szerb polgáraink leszenk az elsők, akik felimerik az üzleti ajánlatot és megpróbálják kihasználni. A lényeg abban van, hogy a pénznek a pénzrendszerben kell maradnia, mert itt a legbiztosabb, s mert jövedelmet hoz a tulajdonosnak. Meg vagyok győződve arról, hogy a dinárban való takarékosság kifizetődik. Ezt mindenkinek ajánlani fogom, mert úgy látom, az ország árakban stabil időszak előtt áll, amely mindenki számára, előbb vagy utább, világos lesz - mondta Dejan Soskic a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, a Szerbia Nemzetközi Rádiónak adott nyilatkozatában.

18. 08. 2010.

Délkelet-Európa országai és Oroszország, egy évvel ezelőtt, megállapodtak abban, hogy térségi központot létesítenek Nisben, a rendkívüli helyzetek sikeresebb leküzdésére. Ennek a központnak a létesítését, az elmult években, az éghajlati változások következtében keletkezett sok árvíz és tűzvész tette szükségessé. A nisi központ 2.012-ben lenne képes a térségben gyors beavatkozásra és az elemi csapások katasztrófális következményeinek az elhárítására. Erről a témáról a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Predrag Maric, a belügyminisztérium rendkívüli helyzetekkel foglalkozó osztályának főnöke beszélt. Vele az interjút Djuro Malobabic készítette.

Tíz nappal ezelőtt, orosz kollégáimmal, befejeztük a tehnikai kérdéseket érintő megbeszéléseket a központ működését illetően. Megegyeztünk abban, hogy Ivica Dacic szerb belügyminiszter és Sergej Sojgu, rendkívüli helyzetekkel foglalkozó orosz miniszter, októberben aláírják a megállapodás kibővített szövegét, amely pontosítja a nisi központ működését. Ez nagyon fontos lesz a térség valamennyi országa számára, mert meg kell határozni, melyik országnak mennyibe kerül a központ kiépítése – mondta Predrag Maric. Hozzátette, hogy a központ lehetőségét bemutatva erdei tűz esetén, augusztus végén, Nisben, orosz tűzoltógépek lesznek. Maric pontosított, hogy a központ állandóan 35-45 embert foglalkoztat. Az az elképzelésünk, hogy a központnak három fontos szerepe legyen: segítségnyújtás azoknak az országoknak melyek ezt kérik, attól függetlenül, erdei tűzről, árvízről, földrengésről, vegyi mérgezésről van-e szó. A terv szerint, a központban egész évben folyik a kiképzés, harmadik szerepe pedig az lenne, hogy a központ nagy orvosság és felszerelés-raktár legyen, melyet a térség országai, szükség szerint használhatnak – mondta Maric.

Arról a bejelentésről szólva, hogy a jégelhárítási védelem a jövőben a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik, elmondta, hogy most vannak folyamatban a megbeszélések a Meteorológiai Állomás illetékeseivel, a célból, hogy minél jobban megismerkedjenek a problémával, s hogy három hónap leforgása alatt, javaslatot tegyenek a kormánynak, hogyan lehet hathatósabb ez a harc. Ezt a folymatot nem kell úgy felfogni, hogy az egyik intézmény átviszi illetékességét a másikra, hanem mint próbálkozást arra, hogy átszerveződjön ez a szolgálat anyagi és káderszempontból egyaránt. Alaptervünk az, hogy többé ne történjen meg, hogy nincs elég rakéta, hogy nincs koordináció, hogy olyan nagy legyen a kár, mint amilyen az idén volt – hangsúlyozta Maric.

Tavaly és az idén Szerbia egyes részei nagy kárt szenvedtek az árvíztől. A rendkívüli helyzettel foglalkozó főnök elmondta, hogy bizonyos változást kell eszközölni  ahhoz, hogy hasonló esetek többé ne ismétlődjenek meg. Az első csoport a nagy infrastruktúrális létesítmények kiépítésére vonatkozik majd nagyobb folyókon – a Dunán, a Száván és a Tiszán. E célból pályáztunk az Európai Fejlesztési Bank 120 millió eurót érő anyagi támogatására. A tevékenység másik csoportjába a helyi önkormányzatok tartoznak a kommunális munkálatokkal és a kanálisk megtisztításával. A mi központunk mindenre fel kell hogy készüljön – mondta Predrag Maric, a szerb belügyminisztérium kivételes helyzetekkel foglalkozó osztályának vezetője.