01/01/2009

Szerbia és a világ polgáraihoz, ezekben a napokban, több hazai tisztségviselő intézett újévi üdvözletet, melyben legszebb kívánságukat, boldogságot és egészséget kívánnak. Velük Mladen Bijelic beszélgetett.

Bozidar Djelic, a szerb kormány alelnöke, a Szerbia Nemzetközi Rádió hallgatóinak azt üzente, hogy a világgazdasági válság nem hogy nem szabad hogy elkeserítse őket, henem méginkább meg kell hogy erősítsen mindenkit eltökéltségében, hogy megőrizzük az ország helyzetét. Természetesen, ebben a legnagyobb feladat a kormányra hárul, amely már egész sor intézkedést tett annak érdekében, hogy segítse a hazai gazdaságot. A legnagyobb nehézségek az első félévben jelentkeznek majd, de ez egyúttal olyan időszak, amikor a polgároknak még jobban kell aktivizálniuk magukat, hogy fenntartsák saját családjuk életszínvonalát, munkahelyüket, környezetüket – véli Djelic. ’A válság idején nem szabad kikerülni a szolidaritást mindazokkal a polgárokkal szemben, akik szociálisan veszélyeztetve vannak – mondta. Minden polgárnak egészséget és sikeres gazdasági harcot kívánt munkahelyük megőrzése érdekében.

Dragan Sutanovac, szerb véderőminiszter, hallgatóinknak mindenekelőtt személyes boldogságot és egészséget kívánt. Mint a kormány tagja azt kívánta, hogy a gazdasági válság, melybe a világ szemmel láthatóan ’beleesett’, ne érződjön nálunk annyira, mint ahogyan az egyes országokat elért. Azt kívánta, hogy az új évben tartsunk ki, s utána teljes erőbevetéssel menjünk az Európai Únió felé.

Nebojsa Bradic, művelődésügyi miniszter is köszöntötte a nemzetközi rádió hallgatóit. Szerinte is a világgazdasági válság érződni fog. A művelődésnek azonban megvan a maga küldetése, s mi számos érdekes projektumot akarunk beindítani, s megpróbálunk együttműködésről szóló megbeszéléseket folytatni kollégáinkkal és barátainkkal világszerte - mondta.

Milan Markovic, állami igazgatással és helyi önigazgatással foglalkozó miniszter, mindenkinek boldogságot és jó egészséget kívánt, hangsúlyozva, hogy mégiscsak ez a legfontosabb. A többi dologért mindenkinek harcolnia kell, hogy megtartsa saját és családja egzisztenciáját – mondta Markovic.

Sulejman Ugljanin, szék nélküli miniszter, minden kedves hallgatónak jó egészséget kívánt, valamint azt, hogy megőrizzék munkahelyüket, kifejezve elvárását, hogy a válságot gyorsan áthidaljuk, s utána még sok, sikerekben gazdag évünk lesz.

Nada Kolundzija, a Demokrata Párt képviselői csoportjának vezetője a szerb parlamentben, egésszéget és boldogságot kívánt, s kifejezte meggyőződését, hogy a világ államfői mindent megtesznek annak érdekében, hogy megőrizzék a polgárok életszínvonalát. Szerbia polgáraink békét és biztonságot kívánt.

Dragan Todorovic, a Szerb Radikális Párt képviselői csoportjának a vezetője, mindenkinek jó egészséget és biztos egzisztenciát kívánt. Hallgatóinknak azt kívánta, hogy az ünnepnapokat töltsék a legkedvesebbjeik között, s hogy ne veszítsék el munkahelyüket. 

Gordana Pop Lazic, a Szerb Radikális Párt képviselője a  parlamentben azt üzente, hogy őrizzük meg lelki nyugalmunkat, mert tudatában van annak, hogy sokan már  belefáradtak a kormány meg nem valósított ígérgetéseibe. Kiemelte azt, hogy nem optimista, s kijelentette, hogy az aktuális hatalom, minden ballépéséért, a világgazdasági válságot okolja.

Dragan Sormaz, a Demokrata Párt tisztségviselője, mindenkinek boldog újévet kívánt, amely szerinte nehéz lesz, attól függetlenül, ki hol él. Mindenkinek jó egészséget kívánt, s azt, hogy családi körben találjanak vidámságot, boldogságot és erőt ahhoz, hogy szembenézzenek a következő évvel. Kifejezte reményét, hogy az utánna következő évek boldogabbak és könnyebbek lesznek.

31.12.2008.

A bloggerek imádnak különböző témákról levelezni, vitázni, véleményt cserélni, hogy tudálékoskodhassanak, mindenekelőtt pedig azért, hogy őszintén véleményt mondhassanak. A különféle hazai webes naplók legkedveltebb témai közé sorolhatjuk azokat is, amelyeket a világ legkülönbözőbb tájain élő honfitársaink vetettek fel. Egy kérdésük például így hangzik: Önök valóban szeretik Szerbiát? Ennek a témának szenteljük hát az év utolsó és az újév első adását. Az elkövetkező percekben tehát arról a Szerbiáról fogunk szólni, amelyet szeretünk.

A szerbiai időszerű témákra kitérve egy hölgy leszögezte, hogy a jelenünket tükröző különböző politikai álláspontok, az őrjítő forgalom, a gyakran szemetes utcák ellenére, szereti hazáját, a barátait, különösen pedig szülővárosát, Belgrádot!

Szeretem Szerbiát és egyetértek az idézett hölgy őszinte véleményével. Szerbia valóban szép és gazdag ország. Belgrádban születtem, Szerbiában, ez a hazám, bármilyen is. Természetes hát, hogy szeretem.

Nincs tartalék-hazám. Meggyőződésem, hogy Szerbia is viszontszeret. Semmit sem adnak ingyen, minden szeretet egyben több-kevesebb érzelemmel töltött kereskedelem, állítja egy másik blogger.

Tegnap játszótérre vittem kisfiamat, arra lettem figyelmes, hogy a kislányok különböző típusú, nagyságú és árú teniszütőkkel, minden másról megfeledkezve játszottak a sebtében rajzolt teniszpályán. Mindenünnen Ana Ivanović neve hallatszott. Engem is magával ragadott a gyermekek derűlátása!

Szerbiában születtem és is itt élek. Nem kívánkozom el. Szerbiát egyszerűen „természetes közegemnek„ tekintem.

Országunk számos gonddal küszködik, azért is olyan, amilyen. Szeretek utazni, különböző államokba, városokba látogatni. Bevallom, sok közülük szebb, rendezettebb, talán jobb polgárokkal is rendelkezik…, ám természetes, hogy szeretem hazámat, amely talán, egy kissé több odafigyeléssel, rendezettebb is lehetne. Külföldre általában pihenni, világot látni megyünk, a turista szemével nézzük az adott országot. Ha Belgrádot turista-szemmel nézném, bizonyos, hogy jobban tetszene, hiszen nem figyelnék a mindennapok kis bosszúságaira.

A három napon át főzött töltött káposzta, a Plazma-keksz, amely minden generációnak tetszik, a csokival bevont cukorbanán, az udvaron álló terebélyes cseresznyefa, a csevap, a roston sült csibeszárny… Milyen gyönyörű Belgrád nyáron, csodálatos a Száva, a Duna, az Ada Ciganlija! 

Most pedig néhány tényt is közlünk:

Szerbia kontinentális ország, Délkelet-Európában van, Balkán-félszigeten és Közép-Európában egyaránt. Részét képezi a Pannón-síkság is. Felülete 88.361 négyzetkilométer, amelyen csaknem 9 800 000 lakos ál. Alkotmányban az áll, hogy Szerbia a szerb nép, illetve minden más, itt élő polgár állama. Hazánk több évtizeden át, egészen a múlt század kilencvenes éveiig, több különböző Jugoszlávia részét képezte. Az első a Szerb – Horvát –Szlovén Királyság volt, amelyet később Jugoszláv Királysággá kereszteltek át. Majd népköztársaság lett, később pedig szocialista szövetségi köztársaság, ezt követően pedig Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, majd, már ebben a században, Szerbia és Crna Gora Államközössége. Két éve azonban, Szerbia, csak Szerbia.

Csoki bevonatú banánkrém-rúd! Gyermekkorunk imádott édessége. Kitűnő uzsonna az iskolában, kedves ajándék a szívünkhöz közel állónak, az ún. Télapó-csomag és hosszú utazások elengedhetetlen tartozéka. A Soko Stark gyártja, amely a belgrádi maratoni futóverseny támogatója is. Mindennek az oka azonban egy bizonyos, magyar származású, verseci születésű „Franjo Vaja mester”. Az első banánkrém-rudat 1938-ban készítette, a kormánytól akkor 1,5 dinár jutalmat kapott az új termék előállításáért.

A Soko Stark cég 2007-ben új nevet keresett a híressé vált terméknek. Az óriási felháborodás következtében azonban, a csokibanán-rúd továbbra is csokibanán-rúd maradt!

Az egész világról özönlenek a látogatók nyugat-szerbiai Gučába – Dragačevóra, vagyis az ott évente megrendezésre kerülő trombitás-vetélkedőre. Ilyenkor nincs a környéken vidámabb hely Gučánál. Még a környező hegyek is táncolni látszanak.

Zene a léleknek, finomságok a gyomornak! Már gőzölög a híres dragačevói különlegesség, az agyagedényben készülő lakodalmi káposzta. Van itt húsrúd, vagy ahogy nálunk mondják, csevap, bárány-, malac- és üszőpecsenye, házi kenyér, ki tud ellenállni e sok finomságnak! A nép dalol-táncol, a zászló lobog, fogy a bor, sör, valamint a híres szerb szilvapálinka, a Šljivovica!

Szerbia déli részén található Niš, Constantinus császár születési helye, akinek idején a Római Birodalomban a kereszténység hivatalos vallássá vált. Az ország déli része a lélekforraló zenéről, a fűszeres ételekről, a piroti szőttesekről, a paprikáról ismert.

Következik Leskovac. Itt készítik a legjobb rostonsültet. Evés után jót tesz a Stara-planina, vagyis az Öreg-hegy egészséges, tiszta levegőjén tett séta. A környéken több gyógyfürdő is van, Vrnjačka Banja, Soko Banja, Banja Koviljača stb.

Nyugat-Szerbia is csodálatos. Hegyekben, folyókban, tóban gazdag, így ideális a sportolásra. A Drina, az Uvac, a Kim és az Ibar folyó emlékezetes és adrenalin szintet növelő tutajozásra alkalmas!

Kelet- és Nyugat-Szerbia között található Oplenac, a szerb Karađorđević-dinasztia híres borospincéje. Ha oda látogatnak, mindenképpen térjenek be a csodaszép, Szent Györgynek szentelt templomba!

Ne feledkezzünk meg az Ördögvárosról sem, amely lehet, hogy a világ újabb hét csodájának egyikévé válik! A Radan-hegy tövében, harminc kilométernyire Kuršumlijától van ez a furcsa, csodálatos kőkalapos szobrok díszítette hely. A szokatlan formájú földpiramisok alatt ered az ördögvíz, amelynek érctartalma kivételesen nagy, színe pedig vörös!

A királyok völgyében található a XIII. századi ®iča és a XII. században épült Studenica kolostor, mindkettő az UNESCO védelme alatt áll.

A Mokra Gora hegyvidéken át 1925. óta közlekedik a keskenyvágányú vonat, amely elviszi a látogatót Sirogojno faluba, ahol a híres kötőnők élnek, Drvengradba, vagyis a favárosba, amelyet Emir Kusturica hírneves filmrendező épített. Nem messze innen van a Kopaonik, a téli sportok paradicsoma.

Az utóbbi időben mind többen látogatnak a Vajdaságba, amelynek tanyái és folyói a világ minden tájáról vonzzák a turistákat. Itt a Fruška-gora, a szerb Szent Hegy, amelynek lejtőin 17, XV. és XVIII. századi kolostor található. A Fruška-gora Nemzeti Parkban sétálva a kolostorok a kijelölt ösvényeken könnyen megközelíthetőek. A kedves szerzetesek évszázados hagyomány alapján készített sajttal, borral és mézzel kínálják a látogatót.

Vajdaság tanyáiról, méneseiről, borpincéiről, ételeiről, búzájáról… és az EXIT-fesztiválról is ismert. Ez utóbbit Újvidéken rendezik meg és félmillióan látogatják a világ minden tájáról.

A belgrádi stúdióból sugárzott műsort stílszerű fővárosunk bemutatásával zárni.

A Száva és a Duna torkolatánál fekszik. A keleti kultúra és az európai kifinomultság keveredik benne. Belgrádnak számos múzeuma és galériája van. Sokak szerint Európa legvendégszeretőbb városa.

A bloggerek szívesen írnak Belgrádról.

„Már két éve nem élek Belgrádban és minden nap jobban hiányzik… és hiányozni is fog, míg végleg vissza nem térek. Amikor legutóbb látogattam haza, nagyon jó esett a frissen főzött török kávé illata. A város állandóan változik, az utcán pedig állandóan beleütköztem valakibe, mert mindenki valamilyen saját irányt követ, ha belegondolok, ez azt jelenti, hogy Belgrádban valóban szabadság van és az emberek is szabadok. Az én Belgrádon a régi maradt, vendégfogadó, befogadó, csodálatos. Elképzelem, hogy ha Belgrád utazni tudna, Párizsba, Barcelonába vagy éppen Stockholmba, Moszkvába vagy Londonba látogatna, s ott, a város vállát átölelve így szólna: „Gyere, igyunk valamit és beszélgessünk…”. Ez az én Belgrádom, amely azokat is szeretni igyekszik, akik őt nem kívánják szeretni. Ezért szeretem!
 
Minden idelátogatónak és Önöknek is, kedves Hallgatóink, bárhol vannak is, boldog újesztendőt kívánunk!

2008-12-26

A Biztonsági-informatív Ügynökség és a szerb belügyi tárca erőinek együttes akciójában ma reggel a közép-szerbiai Preševo környéken, átkutattak 17 létesítményt és az ún. KFH, vagyis a Koszovói Felszabadító Hadsereg, egykori tíz tagját őrizetbe vették annak gyanújával, hogy az 1999. júniusától októberéig terjedő időszakban, a gnjilanei térségben háborús bűntetteket követtek el, vagyis 159 szerb polgári személyt elraboltak, valamint legalább 51 személyt meggyilkoltak. Erről az akcióról nyilatkozott rádiónknak Bruno Vekarić, a háborús bűntettek ügyében eljáró szerb ügyészség szóvivője, valamint Ninoslav Krstić, a szárazföldi biztonsági övezet egyesített erőinek egykori parancsnoka. A beszélgetést Ivana Subašić munkatársnőnk jegyezte le.

Bruno Vekarić szerint az ún. gnjilanei csoport által véghezvitt bűntetteket végrehajtásuk kegyetlensége teszi különlegessé. Az emberi agy számára szinte felfoghatatlan kegyetlenséggel hajtották végre őket. A szóvivő elmondta, hogy az ügyészség már jó ideje tevékenykedik a fenti, ám több más, a koszovói szerbek terhére elkövetett bűntény felfedésén. Hosszas kutatásokat követően Miloljub Vitorović eljáró ügyésznek lényeges dolog jutott tudomására, mondta Bruno Vekarić, kiemelve, hogy ezt követően, a háborús bűntettek ügyében eljáró ügyészség utasítására, a biztonsági szolgálatok és a szerb belügyminisztérium erői összehangolt akciót készítettek elő. Időpontját a terepről érkező felmérések alapján határozták meg, mivel az akciót a többnyire albánok lakta területen kellett végrehajtani. Ezzel kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta, hogy a műveletet valóban tökéletesen hajtották végre, hiszen senki sem esett áldozatul, annak ellenére, hogy a BIA, vagyis a Biztonsági-informatív Ügynökség nagy kockázatra vonatkozó előrejelzése valósnak bizonyult, hiszen a letartóztatottaknál nagy mennyiségű fegyvert találtak.
Ninoslav Krstić tábornokot egy cseppet sem lepte meg, hogy Preševo környékén, tehát Dél-Szerbiában, fogták el a gnjilanei csoport több tagját. Mindig is állítottam, mondja, hogy Szerbia déli részén halad át a szervezett bűnözés és a terrorizmus fő csatornája. E kettő elválaszthatatlan egymástól, állítja. Erre való tekintettel, feltételezem, hogy ott éppen ez okból voltak jelen az elfogott személyek. Az ország déli részének biztonsági helyzetéről szólva Krstić tábornok kiemelte, igen fontos a biztonsági erők tagjainak további tevékenysége a térségben, mivel a fenti eset, véleménye szerint, azt mutatja, hogy egy bizonyos politikai pillanatban az említett, valamint a szélsőségesek hasonló csoportjai igen könnyen aktívvá válhatnak nagyobb méretű megmozdulások kirobbantására.