2008-10-14 Első száz munkanapjának tevékenysége alapján a kormány pozitív értékelést érdemel, hangsúlyozta Mirko Cvetković. Sikerült jól megszerveződnünk, csapatmunkát folytatunk, a kormány döntéseit pedig egyhangúlag hozzuk, emelte ki Cvetković kormányfő. A kormány elért eredményeket a miniszterelnök három, a stratégiai célokkal megegyező csoportba sorolta: az európai integráció további folytatása, az ország területi épségének megőrzése és a korrupció elleni harc. Zorica Mijušković írását adjuk közre.
A miniszterelnök a kabinet munkája első száz napjáról szólva, sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány alapvető célja az európai integrációk folytatása volt, a vizsgált időszakban pedig igenis folytatódott az integráció, a Koszovóért vívott harcban pedig az ország eddigi legnagyobb sikerét érte el, továbbá folytatódott a korrupció elleni harc is. A parlamentben igen gyorsan becikkelyezésre került az Unióval való közeledési és csatlakozási megállapodás. Ez pedig igen jó lépésnek bizonyult, hiszen az ellenzék már most azzal a követeléssel állt elő, hogy fel kell gyorsítani az ország uniós integrációjának ütemét. Úgy értékelte azonban, hogy ehhez elengedhetetlen a hágai törvényszékkel való együttműködés befejezése. A kormány hamarosan rendeletet ad ki az átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazásának megkezdéséről. A megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazására várhatóan már az év végéig sor kerül, a vámkérdésre vonatkozóak pedig január 1-jén lépnének életbe. A parlament elfogadott még egy Szerbia számára igen fontos megállapodást, az Oroszországgal kötött energetikai szerződést is. Ennek realizálása az év végén kezdődhet meg. Ugyanilyen fontosnak értékelte a kormányfő a FIAT-tal való szerződés aláírását, amely a gazdaság, elsősorban pedig a gépkocsi-ipar újbóli fellendülését segítené elő. Cvetković elnök a kormány sikereként könyvelte el a tízes korridor kiépítésére irányuló munkálatok felgyorsítását, a nyugdíjak növelését és a Hágával való együttműködés folytatását.
A miniszterelnök kifejtette, hogy kormányának egyik fő célkitűzése a makrogazdasági stabilitás megőrzése. Ezzel kapcsolatosan jelentette be a Nemzetközi Valuta Alappal való új, 2009-re vonatkozó együttműködés kialakítását. Kiemelte továbbá, hogy a nyugdíjak 10 százalékos növelése nem fogja veszélyeztetni a költségvetést, mivel a költségvetés átütemezésekor e célra elkülönített eszközök, nem fogják növelni a közfogyasztást.
Kiemelte még, hogy Szerbia utóbbi évtizedekben elért legnagyobb horderejű diplomáciai sikerének számít annak a szerb indítványnak ENSZ-közgyűlésbeli elfogadása, hogy határozattal kikérje a Nemzetközi Igazságügyi Bíróság tanácsadói véleményét Koszovó függetlensége kikiáltásának törvényességéről. A miniszterelnök egyúttal hangsúlyozta, hogy a minapi hírekkel ellentétben, a határozatot a bíróság nem gyorsított eljárással fogja megvitatni, ez pedig azt jelenti, hogy lefolytatása néhány évet is igénybe vehet.
REAGÁLÁSOK
09.10.2008
Az ENSZ-közgyülés tegnapi szavazását, melyen elfogadták Szerbia kezdeményezését, hogy Koszovó egyoldalúan kikiáltott önálóságáról a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt, Belgrádban a szerb diplomácia nagy eredményénak könyvelik el, s igazolásnak Koszovó iránti politikánkról. Másfelől, azok az országok, melyek elismerték Koszovó és Metohia önálóságát, azt állítják, hogy a szerb kezdeményezés politikai, nem pedig jogi természetű. Bővebben erről Ivana Subasic írásából.
Boris Tadic, szerb elnök véleménye szerint, az ENSZ-közgyülés határozata, hogy Koszovó önálósága legitimitásáról kikéri a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság véleményét, Szerbia első nagy diplomáciai eredménye a nemzetközi viszonyokban, sok év után. Megállapította, hogy a szerb kezdeményezés elfogadása meggátolja a nemzetközi jog válságát, melyre sor kerülne, amennyiben a világ különböző részeiben el akarnának szakadni az anyaországtól. Tadic elnök megismételte, hogy Szerbia sohasem hadja abba szuverenitásának és területi interitásának a megvédését. Vuk Jeremic, szerb külügyminiszter, a tegnapi new yorki szavazás után kijelentette: Rendkívül fontos az, hogy Szerbia végre a Koszovó jogállásról szóló problémáját a politika területéről a jog keretébe helyezte, s kifejezte elvárását, hogy Belgrád jogi tényei döntőek lesznek majd. Mirko Cvetkovic, szerb kormányfő kifejezte elégedettségét a tény miatt, hogy Szerbia követelése a nemzetközi közösségben úgy lett elfogadva, mint logikus és legitim követelés.
A szerbiai elemzők többsége úgy véli, hogy a szerb rezolúció kiszavazása a szerb diplomácia nagy eredménye, azonban rámutatnak arra is, hogy az ország előtt további harc áll Koszovó és Metohia megőrzéséért. Dr. Váradi Tibor, a szerb jogi csoport egyik tagja elmondta: Jó az, hogy egy politikai kérdést a jog területére vittek át, mert a jogi kérdés jogi választ kap, a politikai hatás pedig csak a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság döntése után várható. Ivo Viskovic, a belgrádi jogi kar professzora kihangsúlyozta: A szerb javaslat elfogadása fontos pillanatot képez a szerb polgárok önbizalmának a visszaszerzésében, s nagy lehetőség arra, hogy komoly külpolitikai akciót kezdjünk. Goran Svilanovic, egykori külügyminiszter arra figyelmeztet, hogy nem kell túlértékelni Szerbia sikerét, mert Koszovót egy egész sor ország elismerte, s nagyon kevés esély van arra, hogy amennyiben a nemzetközi bíróság döntése kedvező lesz Szerbia számára, megváltoztatják döntésüket. Hasonló véleményen van Aleksandar Fatic, a Nemzetközi Politikai Intézet szakmunkatársa is. Ő arra figyelmeztet, hogy a nemzetközi bíróság határozata nem lesz kötelező erejű, s attól fél, hogy a szerb diplomácia egy bizonytalan helyzetbe ment, amelyben csak a következő hónapok vagy évek mutatják meg, győzelem vagy vereség vár-e ránk? Sasa Gajic elemző azon csodálkozik, hogy sok ország támogatta Szerbia kezdeményezését, s sok olyan ország, amely elismerte a déli tartomány önálóságát, tartózkodott a szavazástól, ami Amerika tekintélyének csökkenését eredményezte. Ez azt jelenti, hogy a nemzetközi viszonyok jobb politikai légkört teremtenek a szerb diplomácia erőfeszítéseiben Szerbia szuverenitásának és területi integritásának a megőrzésében – mondta nemzetközi rádiónknak Sasa Gajic, politikai elemző.
TADIC BESZÉDE
08.10.2008
Boris Tadic, szerb elnök kijelentette: az ENSZ az egyedüli erő, amely megőrizheti a nemzetközi viszonyok stabilitását a mai időben, ezért fontos, hogy Koszovó jogállását visszahelyezze a Világszervezet és a nemzetközi jog kereteibe. Az ENSZ az egyedüli univerzális legitim rendszer, amely meggátolhatja az anarchizmus visszatérését – különösen most, amikor a világ dolgait egyre nehezebb figyelemmel kísérni – emelte ki Tadic, a világ állam és kormányfői előtt, a franciaországi Evijanban tartandó, világpolitikáról szóló értekezleten.
Hangsúlyozva, hogy Szerbia előtt hatalmas kihívás áll, Tadic megmagyarázta, hogy Szerbia déli tartományában egy etnikai csoport, a koszovói albánok, egyoldalúan, nem legálisan, s nem legitimül kikiálltották Koszovó önálóságát. Ez egy ENSZ-tagország feldarabolására irányuló próbálkozás, saját akarata ellenére, amely ellentétben áll a nemzetközi joggal, csak azért, hogy megfeleljen egy etnikai kisebbségnek – mondta Tadic. Elvetette azt az álláspontot, hogy Koszovó egyedi eset, mert az azt jelentené, hogy a tartományra nem vonatkozik az ENSZ-Alapokmánya, valamint a nemzetközi jog más elve, s hogy ebben az esetben nem kell tiszteletben tartani a nemzetközi közösség által meghatározott viselkedési szabályokat. Senki sem formálhat jogot arra, hogy ilyen kivételeket kiálltson ki a világ bármely részében, különösen akkor, amikor nincs meg hozzá az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyása – mutatott rá Tadic. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-közgyülésén ma döntenek Szerbia kezdeményezéséről, hogy Koszovó önálósága kérdéséről kikérje a Hága-i Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság véleményét, ami mint mondta, esély arra, hogy meggátoljuk a nemzetközi rendszer válságát, elszakadási próbálkozásokkal. Amennyiben sikerünk lesz, lehetőség nyíllik arra, hogy a térségi együttműködés felfelé íveljen, s az ilyen eredményt értékelni lehetne politikai, gazdasági és erkölcsi értelemben is, mert Szerbia, Koszovó kérdését összetűzés nélkül, békés úton, diplomáciai és jogi úton oldja meg – emelte ki Tadic. A szerb elnök kihangsúlyozta, hogy Belgrád szeretne együttműködni a térség szomszédos országaival, s nem jó, ha ezek az országok olyan nyomásnak vannak kitéve, hogy ismerjék el Koszovó, nem legálisan kikiálltott önálóságát. Az Eulex-küldetésről szólva Tadic elnök kiemelte, hogy Szerbia támogatja Európa jelenlété bárhol, beleértve Koszovó és Metohiát is, azonban, előzőleg ehhez meg kell kapnia a Biztonsági Tanács jóváhagyását. Az Eulex tavékenységének, a jogállását illetően, semlegesnek kell lennie, a küldetésnek nem szabad Ahtisari tervét alkalmaznia, melynek nincs legitimitása. Szerbia demokratikus ország, amely gyorsan halad az Európai Únió felé, olyan ország, amely garantálhatja a jószomszédi viszonyokat, a biztonságot és a fejlődést a térségben – fejezte be Boris Tadic, szerb elnök.
DIMITRIJEVIC A LEHETŐSÉGEKRŐL
30.09.2008.
A New York-i bejelentések szerint, Az ENSZ-közgyülésen, valószínűleg október 8-ikán vitatják meg Belgrád jevaslatát arról, hogy Koszovó és Metohia önálósága legalitásáról a hágai Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság mondjon véleményt. A nyugati médiák állítása szerint, a próbaszavazáson, a szerb kezdeményezést, a 192 tagország közül, 120 támogatta. A kilátásokról, hogy a koszovói kérdést a politikai keretből áthelyezzék jogi keretek közé, nemzetközi rádiónknak Dusko Dimitrijevic, a Nemzetközi Politikai Intézet igazgatója nyilatkozott. Vele Ivana Subasic beszélgetett.
A közgyülés az állandó diplomáciai értekezlet egyik formája, melyen keresztül látható a nemzetközi közösség hangulata, valamint a nagy és kis államok érdeke, így nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy Belgrád kezdeményezése megkapja a szükséges támogatást – mondta Dusko Dimitrijevic, s hozzátette, hogy két forgatókönyv lehetséges.
Az egyik az, hogy a szerb javaslat megkapja a tagállamok többségének a támogatását. ’A mi javaslatunk támogatást jelent az ENSZ helyének és szerepének az újjáélesztésében, mert a jogi kérdést – a nemzetközileg elismert demokratikus országok szuverenitását és területi integritását – az ENSZ jogi kereti közé helyezi’. Ez az érv különösen jelentős azon tagállamok támogatásának a megszerzésében, melyek a válságos helyzeteket - melyek veszélyeztetik a világ békéjét és biztonságát - békés, politikai és jogi úton oldják meg. Ebben az értelemben úgy vélem, hogy Belgrád kezdeményezését nemcsak a nagyhatalmak, Kina, Oroszország és India támogatná, hanem azok az országok is, melyek hasonló területi problémákkal küzködnek. Szavai szerint, támogatás várható az el nem kötelezettek mozgalmából, annak ellenére, hogy sokuk a nyugat erős nyomása alatt van.
Másfelől, fennáll az a lehetőség, hogy a szerb javaslat nem kapja meg a szükséges szavazatot. Ebben az irányban azok az országok haladnak, melyek Amerika, Nagy Britannia, és Franciaország hatása alatt vannak. Ezen országok száma nem jelentéktelen, s főleg kis szigetországokról van szó, melyek gazdasági, pénzügyi és politikai értelemben függnek a nagyhatalmaktól.
Szerbia diplomáciai erőfeszítéseit arra kell összpontosítani, hogy minél több olyan ország támogatását szerezze meg, melyek nem foglaltak még állást, mint pl: az el nem kötelezett országokét. Az a tény, hogy Szerbia javaslatát az ENSZ-közgyülés napirendjére tették, arra utal, hogy egészen eredményesen a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság elé terjeszthetik. Dimitrijevic kiemeli, hogy az ENSZ-nek nincs felhatalmazása arra, hogy rendelkezzen Szerbia területi szuverenitásával. Másfelől, a koszovói entitás, a nemzetközi igazgatás közepette, nem kiállthatta ki az önálóságot egyoldalú alapon. Ezért, ebben az értelemben, az egyoldalúan kikiálltott önálóság, az ideiglenes koszovói igazgatási szervek részéről, teljesen reális kérdés, mely helyet kell hogy kapjon a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság előtt – fejezte be Dusko Dimitrijevic.
Fókuszban 
A miniszterelnök a kabinet munkája első száz napjáról szólva, sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kormány alapvető célja az európai integrációk folytatása volt, a vizsgált időszakban pedig igenis folytatódott az integráció, a Koszovóért vívott harcban pedig az ország eddigi legnagyobb sikerét érte el, továbbá folytatódott a korrupció elleni harc is. A parlamentben igen gyorsan becikkelyezésre került az Unióval való közeledési és csatlakozási megállapodás. Ez pedig igen jó lépésnek bizonyult, hiszen az ellenzék már most azzal a követeléssel állt elő, hogy fel kell gyorsítani az ország uniós integrációjának ütemét. Úgy értékelte azonban, hogy ehhez elengedhetetlen a hágai törvényszékkel való együttműködés befejezése. A kormány hamarosan rendeletet ad ki az átmeneti kereskedelmi megállapodás alkalmazásának megkezdéséről. A megállapodás egyes rendelkezéseinek alkalmazására várhatóan már az év végéig sor kerül, a vámkérdésre vonatkozóak pedig január 1-jén lépnének életbe.
Boris Tadic, szerb elnök véleménye szerint, az ENSZ-közgyülés határozata, hogy Koszovó önálósága legitimitásáról kikéri a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság véleményét, Szerbia első nagy diplomáciai eredménye a nemzetközi viszonyokban, sok év után. Megállapította, hogy a szerb kezdeményezés elfogadása meggátolja a nemzetközi jog válságát, melyre sor kerülne, amennyiben a világ különböző részeiben el akarnának szakadni az anyaországtól. Tadic elnök megismételte, hogy Szerbia sohasem hadja abba szuverenitásának és területi interitásának a megvédését. Vuk Jeremic, szerb külügyminiszter, a tegnapi new yorki szavazás után kijelentette: Rendkívül fontos az, hogy Szerbia végre a Koszovó jogállásról szóló problémáját a politika területéről a jog keretébe helyezte, s kifejezte elvárását, hogy Belgrád jogi tényei döntőek lesznek majd. Mirko Cvetkovic, szerb kormányfő kifejezte elégedettségét a tény miatt, hogy Szerbia követelése a nemzetközi közösségben úgy lett elfogadva, mint logikus és legitim követelés.
Hangsúlyozva, hogy Szerbia előtt hatalmas kihívás áll, Tadic megmagyarázta, hogy Szerbia déli tartományában egy etnikai csoport, a koszovói albánok, egyoldalúan, nem legálisan, s nem legitimül kikiálltották Koszovó önálóságát. Ez egy ENSZ-tagország feldarabolására irányuló próbálkozás, saját akarata ellenére, amely ellentétben áll a nemzetközi joggal, csak azért, hogy megfeleljen egy etnikai kisebbségnek – mondta Tadic. Elvetette azt az álláspontot, hogy Koszovó egyedi eset, mert az azt jelentené, hogy a tartományra nem vonatkozik az ENSZ-Alapokmánya, valamint a nemzetközi jog más elve, s hogy ebben az esetben nem kell tiszteletben tartani a nemzetközi közösség által meghatározott viselkedési szabályokat. Senki sem formálhat jogot arra, hogy ilyen kivételeket kiálltson ki a világ bármely részében, különösen akkor, amikor nincs meg hozzá az ENSZ Biztonsági Tanácsának a jóváhagyása – mutatott rá Tadic. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ENSZ-közgyülésén ma döntenek Szerbia kezdeményezéséről, hogy Koszovó önálósága kérdéséről kikérje a Hága-i Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság véleményét, ami mint mondta, esély arra, hogy meggátoljuk a nemzetközi rendszer válságát, elszakadási próbálkozásokkal. Amennyiben sikerünk lesz, lehetőség nyíllik arra, hogy a térségi együttműködés felfelé íveljen, s az ilyen eredményt értékelni lehetne politikai, gazdasági és erkölcsi értelemben is, mert Szerbia, Koszovó kérdését összetűzés nélkül, békés úton, diplomáciai és jogi úton oldja meg – emelte ki Tadic. A szerb elnök kihangsúlyozta, hogy Belgrád szeretne együttműködni a térség szomszédos országaival, s nem jó, ha ezek az országok olyan nyomásnak vannak kitéve, hogy ismerjék el Koszovó, nem legálisan kikiálltott önálóságát. Az Eulex-küldetésről szólva Tadic elnök kiemelte, hogy Szerbia támogatja Európa jelenlété bárhol, beleértve Koszovó és Metohiát is, azonban, előzőleg ehhez meg kell kapnia a Biztonsági Tanács jóváhagyását. Az Eulex tavékenységének, a jogállását illetően, semlegesnek kell lennie, a küldetésnek nem szabad Ahtisari tervét alkalmaznia, melynek nincs legitimitása. Szerbia demokratikus ország, amely gyorsan halad az Európai Únió felé, olyan ország, amely garantálhatja a jószomszédi viszonyokat, a biztonságot és a fejlődést a térségben – fejezte be Boris Tadic, szerb elnök.
A közgyülés az állandó diplomáciai értekezlet egyik formája, melyen keresztül látható a nemzetközi közösség hangulata, valamint a nagy és kis államok érdeke, így nem lehet teljes biztonsággal azt állítani, hogy Belgrád kezdeményezése megkapja a szükséges támogatást – mondta Dusko Dimitrijevic, s hozzátette, hogy két forgatókönyv lehetséges.