A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG HORVÁTORSZÁG KERESETE ÜGYÉBEN VALÓ DÖNTÉSE ELÉ
2008-11-12
A Nemzetközi Igazságügyi Bíróság illetékesnek tartja-e magát arra, hogy arról a keresetről tárgyaljon, amelyet Horvátország indított 1999-ben Szerbia ellen, azt követelve, Belgrádot nyilvánítsák felelőssé a genocídium megakadályozására és büntetésére vonatkozó konvenció 1991-1995-ös háború alatti megsértéséért. A nemzetközi döntőbíróság ez ideig hét alkalommal döntött saját illetékességéről azokban a perekben, amelyek a volt Jugoszláv SZK-val voltak kapcsolatosak. Illetéktelennek csak egy alkalommal, azzal a keresettel kapcsolatban nyilvánította magát, amelyet Belgrád a NATO-tagországok ellen nyújtott be túlzott erőalkalmazás miatt. Ivana Subašić írását adjuk közre.
Vuk Jeremić szerb külügyminiszter Zágrábot a Szerbia elleni vádirat visszavonására szólította fel, mivel, hangsúlyozta, Horvátország volt az, amely saját területén a szerb lakosság etnikai tisztogatását hajtotta végre. A horvát külügyminisztérium azonnal reagált, közölve, nem fogja megengedni a tényekkel való manipulációt és az újabb kori horvát történelem meghamisítását, különösen azért, állítja, mivel ismeretes, ki a felelős a volt Jugoszlávia területén lezajlott háborúért. A szerbiai szakközvélemény értékelése szerint, igen nehéz megítélni, hogy a nemzetközi döntőbíróság Szerbia javára dönt-e, illetve illetéktelennek nyilvánítja-e magát az ügyben. Belgrád helyzetét nagyban nehezíti a bíróság 1996-ban, a Bosznia-Hercegovinával kapcsolatos perben hozott, illetékességével kapcsolatos döntése. Országunk malmára hajtja azonban a vizet a bíróság azon döntése, amellyel illetéktelennek nyilvánította magát Belgrád NATO ellen benyújtott vádiratával kapcsolatban, mégpedig pontosan azért, mert a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság abban az időben nem volt az ENSZ tagja. Ugyanezen érv alapján, Szerbia idén májusban, az előzetes tárgyalás keretében, kétségbe vonta Horvátország esetében a bíróság illetékességét, hangsúlyozva, hogy a JSZK abban az időszakban, amikor Horvátország a vádiratot benyújtotta, nem volt az ENSZ tagállama, sem pedig a bíróság statútumának aláírója, ezért tehát nem lehet peres fél sem. Várady Tibornak, Szerbia jogvédőjének, meggyőződése, hogy Belgrád érvei erősebbek, ám elmondja, hogy országunk felkészült a per esetleges folytatására is. Vladimir Đerić, a szerb jogi csapat másik tagja szerint, sokkal nagyobb az esélye, hogy a döntőbíróság illetéktelennek hirdeti ki magát, mint hogy elismerje Horvátország érveit, mivel Belgrád érvelése a bíróság azon eddigi döntéseire támaszkodik, amelyek a JSZK-val kapcsolatosak. Ivo Visković, a belgrádi politikai tudományok karának nemzetközi jogot oktató tanára, rádiónknak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a döntőbíróság abban az esetben sem ismeri el Horvátország vádiratát, ha illetékesnek nyilvánítja is magát, ahogyan nem fogadta el Bosznia-Hercegovina Belgrád elleni vádiratát sem. Az ítéletben, amellyel pont került a Szarajevó és Belgrád közötti tizennégy évig húzódó per végére, az ENSZ legfőbb igazságügyi szerve megállapította, hogy a boszniai háború során történt olyan bűntettek, mint a srebrenicai is, nem minősíthetőek genocídiumnak, mivel nem került bizonyításra, hogy azzal a szándékkal hajtották végre, hogy a boszniai muzulmánok egy védett csoportja egészében vagy részben megsemmisítésre kerüljön. Szintén nem került bizonyításra az akkori Jugoszláv SZK felelőssége, illetve nincs bizonyíték arra, hogy Szerbia részt vett volna genocídium elkövetése céljából való összeesküvésben, vagy pedig bűntárs lett volna annak elkövetésében.
MILIBAND ÉS JEREMIĆ
2008-11-05
Nagy-Britannia és Szerbia kétoldalú kapcsolatai voltak már jobbak is, mégis örömömre szolgál, hogy a mai találkozón megerősítésre került, hogy mindkét fél kész a két állam közötti kapcsolatok és bizalom felújítására irányuló folyamat elindítására, mondta el Vuk Jeremić szerb külügyminiszter David Miliband brit külügyi vezetővel folytatott megbeszélését követően. Olivera Milovanović tudósítását közöljük.
Jeremić miniszter kiemelte, hogy hosszú évek után először látogat brit külügyminiszter hazánkba. A látogatásra pedig pontosan abban a pillanatban került sor, amikor igen sok javítani való akad Nagy-Britannia és Szerbia kapcsolataiban. Nemzetközi viszonylatban számos kérdés összeköt, számos pedig elválaszt bennünket, szögezte le Jeremić miniszter, kiemelve, hogy Belgrád és London különbözőképpen tekint Koszovó jövendőbeli jogállásának kérdésére, és e területen nem sikerült előrelépni, egyazon állásponton van azonban a Balkán európai jövője tekintetében. Nagy-Britannia az Európai Unió egyik legbefolyásosabb állama és ez ideig erőteljesen támogatott minden Unióba törekvő országot. Szerbia is brit támogatást élvezett, és bizonyosan az elkövetkezőkben is számíthat rá, hangsúlyozta a szerb miniszter. Egyelőre nem jött létre megállapodás a koszovói nemzetközi jelenlét átformálásáról, mondta el Jeremić miniszter, hozzáfűzve azonban, hogy abban állapodtak meg, hogy módot kell találni az együttműködésre a koszovói jogállás és a tartomány békéjének és biztonságának megőrzése érdekében. Miliband miniszter azt hangsúlyozta, hogy barátként érkezett Szerbiába, ám belgrádi látogatását követően ugyanúgy baráti látogatást tesz Koszovóban is. Szerbia barátjaként úgy vélem, hogy több dolog köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt. Szerbia olyan kormánnyal rendelkezik, amely az uniós csatlakozást tűzte célul és amely erőteljesen törekszik e cél elérésére. Nagy-Britannia eddig is támogatta és ezt követően is támogatni fogja Szerbia európai integrációját. A brit miniszter leszögezte, hogy az EULEX-misszióra vonatkozó tárgyalások folyamatban vannak és véleménye szerint lehetőség van a megállapodásra. A tárcavezető továbbá emlékeztetett arra, hogy habár nem minden uniós tagország ismerte el Koszovó függetlenségét, mégis mind a 27 tagállam támogatta a koszovói uniós missziót, mivel annak Koszovó minden polgárát védelmeznie kell.
VISKOVIC VÉLEMÉNYE CRNA GORÁRÓL
21. 10. 2.008.
A crnagorai kormány elvetette az ellenzéki pártok azon követelését, hogy vonja vissza döntését Koszovó és Metohia önálóságának az elismréséről, vagy írjon ki népszavazást, melyen a polgárok mondanának véleményt erről a kérdésről, s melyről a határozatot a parlament hozná meg sürgősségi eljárással. Az újonnan előállt helyzetről, Nemzetközi Rádiónknak, Ivo Viskovic, a Szerbiai Külügyminisztérium Külpolitikai Tanácsának tagja mondott véleményt. Vele Ivana Subasic beszélgetett.
A crnagorai közvélemény erős reagálása azt mutatja, hogy a kormány nem tisztelte saját népének akaratát, mert többségük ellenezte Koszovó önálóságának az elismerését – mondta Viskovic professzor. Azonban, amikor Belgrád határozatáról van szó, hogy az önálóság elismerése után Crna Gora és Macedónia belgrádi nagykövetétől megvonja a vendégfogadást, Viskovic kiemelte, hogy ilyen helyzetben minden ország így viselkedne. Mint a külpolitikai tanács tagja, a szerb diplomácia, még az önálóság elismerése előtt tudtára adta a crnagorai és a macedón vezetőségnek azt, hogy az ilyen döntés, Szerbia számára teljesen elfogadhatatlan, amely Belgrád sokkal élesebb reagálását váltja ki, mint a korábbi esetek, különösen, ha erre az ENSZ-közgyülés döntése után kerül sor, amely elfogadva Szerbia kezdeményezését, a szerb rezolúciót a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság elé terjeszti, hogy az mondjon véleményt az önálóság legalitásáról. Mert ez minden komoly ország számára erős érv, hogy abbahadja az önálóság elismerését, küllönösen a szomszédos Crna Gora és Macedónia számára, mert tudják, milyen érzékeny Szerbia Koszovóra. Azonban, ha ők nem fogadják el a nemzetközi jogon alapuló tényeket, akkor minden komoly országnak reagálnia kell egy meghatározott módon. Az, hogy más országok is érzékenyek ugyanúgy mint Szerbia, ezt bizonyítja Pakisztán és Marokkó esete is Banglades és Nyugat-Szahara elvállásakor, amikor ezek az országok a legszigorúbb intézkedéseket foganatosították – azonnal megszakították diplomáciai viszonyukat más országokkal. Ezek szerint, Belgrád intézkedése nem valami különleges lépés a kisebb és gyengébb országokkal szemben, habár az első szemlátomásra így tűnik. Ami Belgrád jövőbeni viszonyát illeti Podgoricával vagy Szkopljéval, Viskovic kiemeli, hogy az a helyzet alakulásától függ, habár nem lehet kiegyenlíteni Macedónia és Crna Gora helyzetét. A macedón kormány fennmaradása az albán kisebbségtől függ, így nagyon kellemetlen helyzetben van, más azonban a helyzet Crna Gorában. Az ottani kormány határozata a közvélemény éles reagálását váltotta ki, s minden azt mutatja, hogy a köztársaság polgárainak többsége ellenzi Koszovó önálóságának az elismerését. Azzal a magatartásával, hogy népszavazást írjon ki, melyen a polgárok kifejtenék véleményüket erről a kérdésről, azt mutatja, hogy a vezetőség nem tartotta tiszteletben az emberek óhaját, hanem engedett a nyugati nyomásnak – szögezte le Ivo Viskovic.
DIPLOMATIKUS NYOMÁSOK
17. 10. 2.008.
A pillanat, melyben Crna Gora és Macedónia döntést hozott Koszovó önálóságának az elismeréséről, az elemzők véleménye szerint arra utal, hogy ezek az országok, a következményektől függetlenül, engedtek a nyugati diplomácia nyomásának. A crnagorai tisztségviselők azonban azt állítják, hogy az ilyen döntést kizárólag az Európai Únió-s és NÁTO országokkal való partnerség miatt tették, nem pedig nyomásra. Azonban, az időszerű crnagorai események azt mutatják, hogy Podgorica döntése nemcsak elhamarkodott, hanem hogy a diplomatikus nyomásgyakorlás még mindig döntően befoljásolja a balkáni eseményeket. Bővebben Ivana Subasic írásából.
A nyugat nyomásai - nem pedig azok az államok, melyek vele érintve vannak - idézik elő a válságot a térségben - állítja Sasa Gajic, politikai elemző. Ezzel felvetődik a kérdés, a nyugati erők miért folytaják a feltételezések politikáját a térségben, habár hivatalosan Nyugat-Balkán mielőbbi Európai Úniós-beli tagságát szorgalmazzák. Erre az ok – Gajic szavai szerint – a nagyhatalmak megváltozott viszonyában, valamint a globális pénzválságban van, amely ezekben a napokban megrázta a világot. Ebben az értelemben, főleg Amerika mért diplomáciai nyomást Macedóniára és Crna Gorára, hogy olyan hatást teremtsen, mintha Szerbia sok szomszédos országa elismerné Koszovó egyoldalúan kikiálltott önálóságát, amivel csökkenteni szeretné Szerbia esélyét, hogy a Nemzetközi Igazságszolgáltató Bíróság kedvező döntést hozzon számára.
Nem okos előrejelezni a crnagorai eseményeket, Gajic azonban úgy véli, hogy a feszültség tovább nő a már megoszlott társadalomban. A kormány, Koszovó önálóságának az elismerésével, az ellenzék kérelmének elutasításával hogy ezt vonja vissza, valamint azon törekvésével, hogy meggátolja a polgárok további tüntetését, sok okot adott az ellenzéknek ahhoz, hogy elégedetlen legyen. Egészen bizonyos az, hogy a tüntetések tovább folytatódnak, s hogy a képviselőházban még nagyobb megosztottságra kerül sor, mert a crnagorai ellenzék már azt kéri, írjanak ki népszavazást Koszovó önálóságának az elismeréséről, s tartsanak esetleg rendkívüli parlamenti választásokat Crna Gorában– mondja Gajic elemző.