A Szerbia Nemzetközi Rádió hazánk olyan rádiós műsorszóró állomása, amely tizenkét nyelven sugároz műsort a világ minden tája felé. Szerb nyelven a diaszpóránk számára, emellett pedig angol, francia, német, orosz, spanyol, arab, albán, görög, olasz, magyar és kínai nyelven.
Rádiónk naponta sugároz rövidhullámú műsort, valamint a szatelliten 24 órás programot szerb és még 11 idegen nyelven. Szerbül, diaszpóránk részére, a tájékoztató – politikai, híradó típusú műsorokon kívül, amelyeket, déli 12 órakor, 15.30-kor és 21.30-kor sugárzunk, a programszerkezet alapján olyan programjaink is vannak, amelyek részletesen beszámolnak az országban zajló eseményekről, a kulturális örökségről, a hagyományokról és szokásokról, a turizmusról és ökológiáról, továbbá a kultúra és sport időszerű történéseiről. Hírt adunk a diaszpórában zajló eseményekről, az anyaországhoz kötődő  tevékenységekről, továbbá más témákkal is, amelyek időközben felmerülnek, különösen pedig azokról, amelyeket a világszerte műsorunkat hallgatók javasolnak.
Idegen nyelven a már fent említett tartalmakat sugározzuk félórás, mozaik-típusú adásokban, amelyeknek két kiadásuk, továbbá ismétlésük is van.
A Szerbia Nemzetközi Rádió adásai meghallgathatók a
www.glassrbije.org honlapunkon is, amely már tíz éve létezik, múlt év novemberében pedig a legkorszerűbb programokat alkalmazva felújítottuk. Az új, igen áttekinthető, korszerű honlap már kivívta a beletekintők, valamint a szakközvélemény elismerését. Minden területre, tehát a politikától kezdve, a gazdaságin át, egészen a művelődés, a hagyományok és szokások, valamint a sport területére kiterjedő tájékoztatást nyújt. Ily módon a hallgatókhoz, valamint a világhálós honlapunkra látogatókhoz, Szerbiából és a térségből tizenkét nyelven jutnak el a hírek, amelyek írásos formában mintegy két és félezer oldalt töltenek ki. A Szerbia Nemzetközi Rádió híreit és egyéb műsorait sok hazai és külföldi honlap is átveszi, továbbá pedig nem kevés azoknak a honlapoknak a száma, amelyek közvetlen link-kapcsolatot építettek ki honlapunk felé.
A Szerbia Nemzetközi Rádió egyike a legrégebben alapított rövidhullámú rádióállomásoknak, hat évvel az Amerika Hangja születése előtt alapították meg. A külföld számára 1936. március 8-tól sugárzott műsort a Jugoszláv Királyság idején, a rövidhullámon sugárzó rádió megalapításának közvetlen oka pedig a fasiszta propagandával való szembeszegülés volt. 1941. novemberében, Belgrád második világháborús megszállása idején, kezdődött meg a SZABAD JUGOSZLÁVIA adása, amely egészen 1945-ig az Ural Hegységen levő Ufe városból sugározta műsorát. 1945-től azután a külföld felé sugárzott program a Belgrádi Rádió keretében zajlik. A Jugoszláv Föderatív Népköztársaság kormánya által hozott végzés alapján megalakul a Rádió Jugoszlávia, amely ebben a státuszban 1954. januárjáig működött, amikor is a Belgrádi Rádió ismét átveszi a külföld felé irányuló műsorok sugárzását.
A Rádió Jugoszlávia információs munkaszervezet megalapítására vonatkozó határozat 1977. január 26-án született, a rádió pedig, külön intézményként, 1978. február 2-án kezdi meg működését. A szerbiai rövidhullámú rádióra, amely a diaszpóra és a világ számára nyújt tájékoztatást, valamint hosszú és igen mozgalmas történetére, a kilencvenes évek végén, Slobodan Milošević rezsimje alatt, információs alkony borul. A 2000. október 5-én bekövetkezett változásokat követően a Szerbia Nemzetközi Rádió ismét visszatér a rendes tevékenységéhez, attól a törekvéstől ösztönözve, hogy magas fokú szakmai szintre emelkedjen.
Az utóbbi évek állandó szűkös pénzügyi feltételei között, nem volt egyszerű a kitűzött cél elérése. A műszaki bázis elöregedettsége, a felújításához szükséges eszközök hiánya, valamint a külföldi közvélemény és a diaszpóra tájékoztatása fontosságának a fel nem ismerése, jelentősen lelassította a Szerbia Nemzetközi Rádió fejlesztési tervének realizálását. Nagy erőfeszítések árán azután, 2007-ben felújításra kerültek a bijeljinei rövidhullámú központ erős átjátszói, megkezdődött a szatellites sugárzás és új világhálós prezentáció is készült. Ennek köszönhetően, rádiónk ismét használhatja a régi mottót: Ahol nem hallatszunk, az már csak a világ vége lehet!, amelyről hallgatóink éveken át ránk ismerhettek minden meridiánon.
Az eltelt évek során a Szerbia Nemzetközi Rádió szerkesztőségébe több ezer hallgatói levél érkezett és érkezik ma is, a diaszpórától és a világ minden tájáról. Van bennük dicséret, javaslat, kérdés, a legtöbb esetben pedig az a megállapítás, hogy éppen rádiónkból jutnak az e környezetben zajló eseményekről a legteljesebb tájékoztatáshoz, valamint kapnak választ számos kérdésre. Kérdésekkel leginkább diaszpóránk tagjai fordulnak hozzánk, és leginkább a különböző területekre vonatkozó törvényi rendelkezések érdeklik őket, továbbá a szerbiai beruházási, nyaralási lehetőségek, humanitárius akciókban való részvétel, valamint a hagyományokra és szokásokra vonatkozó kérdések. Szerkesztőségünk jó kapcsolatot ápol a hallgatókkal, mert ezáltal is tudomására jut, mekkora műsoraink hallgatottsága, ötletekhez jut, emellett pedig ösztönzést is kap, hogy a világot továbbra is tájékoztassa a szerbiai történésekről, mivel a hallgatói levelek is valamiféle megerősítése a Szerbia Nemzetközi Rádió létezése szükségességének.

Elérhetőségünk:
Szerbia Nemzetközi Rádió

- Hilandar u. 2., 11000 Belgrád, Szerbia Köztársaság

- Tel.: + 381113244455

- email cimünk: Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges    

                                                               *****************

MILORAD VUJOVIĆNAK, A SZERBIA NEMZETKÖZI RÁDIÓ   IGAZGATÓJÁNAK ÜNNEPI BESZÉDE

2010-03-05
          Tisztelt Barátaink, igen tisztelt Vendégeink!

Engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket, és hálámat fejezzem ki, amiért ma itt vannak velünk, a Szerbia Nemzetközi Rádió fennállásának 74. évfordulójáról való megemlékezésen.

Bevezetőül arról szeretnék néhány szót szólni, hogy milyen Rádiónk jelenlegi helyzete, helye és szerepe az újonnan kialakult helyzetben. A mögöttünk álló év nem volt könnyű a Jugoszlávia Rádió elnevezésű Szövetségi Közszolgálati Intézményben, vagyis, a Szerbia Nemzetközi Rádióban dolgozók számára. Ahogyan az államba, ugyanúgy hozzánk is begyűrűzött a gazdasági válság, ennek következményeként számos népszerűtlen intézkedés született. Elsőkét említeném, hogy az év nagyobb részében jelentősen, sőt, egy negyedével csökkent a kereset, kifizetése hosszú időn át késett, emellett csökkent a műsor műszaki előállításához szükséges eszközök összege is. Ez természetesen igen kedvezőtlenül hatott a meglevő műszaki-technológiai berendezések és felszerelés fenntartására, igen sok más nehézséget is okozva.

Tény, hogy Médiaházunk jogállása még mindig nem tekinthető megoldottnak, annak ellenére, hogy a volt Jugoszláv Szövetségi Köztársaságról az alapító jogát a Szerb Köztársaságra, illetve Kormányára és Művelődési Minisztériumára ruházták át. Mi hivatalosan még mindig Jugoszlávia Rádió vagyunk. A mindennapi használatban azonban a Szerbia Nemzetközi Rádió elnevezést használjuk.

A nehezebbé vált körülmények között sem lankadtunk azonban, és a múlt év folyamán sikerre vittük a tervezett feladatokat – ahogyan azt már hangsúlyoztuk, napi 12 és fél órán keresztül sugároztunk szerb és még 11 más nyelven programot rövidhullámon, szatelliten keresztül, valamint interneten. Éppen ezért úgy értékeljük, hogy erőteljes tájékoztatási tengely vagyunk abban az információs láncban, amely a világ és diaszpóra felé Szerbiából indul ki. 

Idejekorán tájékoztatunk minden szerbiai történésről és arra törekszünk, hogy ne csökkenjen az eddig elért színvonal. A Szerbia Nemzetközi Rádió érdeklődésének alapiránya az állampolitika figyelemmel kísérése, a Parlament és az állami intézmények tevékenysége, amelyek gyorsított ütemben igyekeznek az európai integráció elérésére. Figyelemmel kísérjük Koszovó országunk keretében való megőrzésére és az ország területi épsége megóvására irányuló diplomáciai tevékenységet, valamint a korrupció és szervezett bűnözés leküzdésére irányuló aktivitást.

E célból a műsorban mind gyakrabban jelenik meg forrásként a Szerbia Nemzetközi Rádió, emellett információinkat mind gyakrabban veszik át az ügynökségektől és más médiáktól is. Rádiónkban egyre többet szerepelnek, nyilatkozataikkal, interjúkkal az állami vezetők, miniszterek és a kormány képviselői – különös tekintettel azokra a szférákra, amelyek iránt hallgatóink és internetes honlapunk látogatói a legnagyobb érdeklődést tanúsítják. A mérhető mutatók szerint, elsősorban a hallgatói visszajelzések alapján, megállapíthatjuk, hogy a világ számos táján vehető adásunk. Ez alkalommal csak egy adattal kívánok szolgálni: programkínálatunk gazdagításával összhangban növekedett a hallgatói, olvasói levelek, üzenetek száma, havonta ugyanis több száz levél érkezik hozzánk a diaszpórából, valamint idegen nyelvű hallgatóinktól.

Programunk gazdasági témák felé nyitását programsémánk felújításával is alá kívánjuk támasztani. A múlt hónapban új műsort indítottunk „Egy lépéssel közelebb a businesshez” címmel, amelyet heti egy alkalommal sugárzunk.  A műsorhoz ún. mellék-honlapot készítettünk, amely, mint maga a műsor is, azokra a gyakorlati kérdésekre nyújt választ, hogyan és miért beruházni Szerbiában. Az eddig beérkezett visszajelzések szerint hallgatóink igen kedvezően reagáltak az újításra.

A „Szépségek és Látványosságok” rovat videós kiadásával immár több mint húsz hazai idegenforgalmi területet, látványosságot, hagyományos rendezvényt mutattunk be. Ez is értékes bizonyítéka annak, hogy Szerbia mi mindent tud felkínálni az idelátogatóknak. 

A „Sport Plus” adás honlapja iránti nagy érdeklődés a bizonyíték arra, hogy jó ötlet volt az ilyen tartalom bevezetése.

Mindez annak szükségességét támasztja alá, hogy az állam, illetve a Kormány, az illetékes minisztériumon keresztül, természetesen a többi társadalmi tényezővel összhangban, megértse Rádiónk létezésének szükségességét és állást foglaljon a Szerbia Nemzetközi Rádió jövőbeni jogállásával kapcsolatban.  
 
A művelődési tárca képviselőivel való közvetlen kapcsolatok során megerősítést nyert, hogy a fenti kérdés megoldásra az év utolsó negyedében sor kerül. Ennek során elsősorban a tartalom meghatározására van szükség, hogy milyen terjedelemben, milyen nyelven sugározzunk műsort. Hangsúlyozni szeretném, hogy azok előtt, akik jártasak ebben a matériában, bizonyosan világos, hogy a hasonló típusú médiák, mint az államok világszolgálata, általában a költségvetésből finanszírozott közszolgálati tájékoztatási eszközök részét képezik, mivel az államot képviselik, stratégiájának kereteit, valamint a benne való történések egészét. Ezzel vitathatatlanul nyilvánvalóvá válna a globális kommunikációs befolyás és a nemzeti érdek elérésére való törekvés keretében betöltött stratégiai szerepe.

Éppen ezért mi, a Rádió dolgozói, úgy véljük, hogy mindenképpen mielőbb meg kellene hozni a Szerbia Nemzetközi Rádióra vonatkozó rendeletet, amely átmenetileg, a törvényi rendezés idejéig, szabályozná Rádiónk jogállását.

A művelődési tárcával együttműködve alakítottuk ki a Kormány által is jóváhagyott, 2010-re szóló munkatervet. Ez azt is mutatja, hogy a Kormány megértéssel viszonyul intézményünk konszolidálása szükségessége iránt, és ezt a költségvetésből a médiák támogatására szolgáló eszközök nekünk jutó részének növelése is mutatja.
Ennek köszönhetően ki tudtuk fizetni dolgozóink két hónapot késő bérét, olyan szinten, mint amekkora 2008 második felében volt. 
Jelenleg azon igyekszünk, hogy folyósítani tudjuk a januári fizetést, valamint a februári bér első részletét.

El kell mondanom, hogy már a fent említett lépések is jelentősen növelték az itt dolgozók munkafeladataik ellátására irányuló motiváltságát. Mindez azonban egyidejűleg a vezetésre, a foglalkoztatottakra és intézményünk tanácsára új kötelezettséget is ró, azt, hogy átgondoltan és ésszerűen szervezzük meg a munkát. Ennek érdekében szociális programot alakítottunk ki, amely jelenlegi szakaszában a 127 foglakoztatott tíz százalékát öleli fel. Ez új munkaszervezést és a fölös munkaerő eltávozását tenné lehetővé.

A fent említett szociális program keretében való végkielégítés kifizetésével, kedvező feltételek teremtődnének a bijeljinei rövidhullámú leadóközpont helyreállítására, amely korábban a térség egyik legkorszerűbb leadója volt, ma pedig csak kapacitásának egy negyedét használja ki.  

Számos, általunk alkalmazott műszaki megoldás immár túlhaladott, Európa, sőt a környező országok is gyors ütemben térnek át a rádióműsor digitális sugárzására. 

Szerbiában azonban még nem született meg a rádióműsor digitális sugárzására való átállásra irányuló stratégia. Ezért lenne kivételesen sürgős megkezdeni az összehangolt tevékenységet ezeknek a standardoknak 2015-ig való kialakítására és meghatározására. Nekünk nem szabad az események után kullognunk, ezért intézményünk jogállásának meghatározása szorosan összefügg az ország e területen érvényesülő stratégiájával. Fontos tudni, hogy nem csökken a rövidhullám igénybe vételére irányuló nyomás, ezért, ha egyszer elveszítenénk az éterben az erre való jogot, igen nehéz lenne visszaszereznünk.

A fent elmondottak tudatában szeretném azon várakozásomat kifejezni, hogy a Rádió fennállásának 75. évfordulóját már a jogállással kapcsolatos új megoldások jegyében ünnepelhetjük. Egy közmondással szeretném zárni beszédemet: „Akinek célja van, az meg fogja találni a hozzá vezető utat!”

Köszönöm figyelmüket.