10.08.08.

Božidar Đelić, a kormány európai integrációk kérdésére illetékes alelnöke szerint, a hazánk és az Európai Unió között megkötött átmeneti kereskedelmi megállapodás szeptember 15-én, az uniós miniszterek tanácsülését követően, életbe léphet. A huszonhetek diplomáciai vezetőinek Brüsszelben azt kellene értékelniük, hogy Szerbia milyen mértékben tesz eleget nemzetközi kötelezettségeinek és ennek alapján kell dönteniük az átmeneti szerződés alkalmazásáról, részletezte Đelić alelnök. Bővebben Zorica Mijušković nemzetközi gazdasági krónikájában.

Szerbiának, valamint az egész nyugat-balkáni régiónak mihamarabb integrálódnia kell az Európai Unióba. Serge Brammertz hágai főügyész jelentése pedig, amelyet elkövetkező belgrádi látogatását követően fog beterjeszteni, csakis pozitív lehet, hangsúlyozta Božidar Đelić.  Brammertz főügyész szerb fővárosbeli látogatásától, amelyre a tervek szerint augusztus végén kerül sor, sokban függ az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás további alkalmazása, melyet ezt megelőzően a szerb parlamentnek be kell cikkelyeznie, szögezte le az alelnök. Emlékeztetett továbbá arra, hogy a fenti megállapodás becikkelyezési folyamata ezzel még nem zárul le, hiszen azt a 27 uniós tagállam parlamentjének is ratifikálnia kell.
 
Szeptember dereka az utolsó határidő, amikor életbe léphet a hazánk és az Unió közötti átmeneti megállapodás, az időpont meghatározása pedig nem a véletlen műve, állítja Đelić alelnök. Addig az időpontig Szerbiának bizonyítania kell, hogy a szükséges reformok területén, valamint a nemzetközi kötelezettségek teljesítése terén haladást ért el, csak ennek alapján kaphat átmenő osztályzatot az Európai Bizottság évi jelentésében, amely november első hetére készül el. Szerbiának ratifikálnia kell  az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, valamint több más, gazdasági fejlődése szempontjából fontos nemzetközi szerződést. Szó sincs tehát a nemzetközi közösség és az Európai Unió Szerbiára gyakorolt újabb nyomásáról, ahogyan azt egyes elemzők magyarázzák, hívta fel a figyelmet Božidar Đelić.
 
Az európai integrációk iránti teljes politikai elkötelezettség bizonyítékának számít Radovan Karadžić, a boszniai szerbek volt vezérének elfogása és kiadása, értékelte az alelnök. Számos rangos európai tisztségviselő üdvözölte ezt az eseményt, fordulópontnak és óriási előrehaladásnak értékelve Szerbia és az EU kapcsolataiban. Đelić úr úgy véli, kivételesen komolytalanok azok a nyilvánosság előtt elhangzott állítások, hogy a kormány a számára legmegfelelőbb pillanatra időzítette volna Radovan Karadžić elfogását. Az állami szolgálatok munkájuk során maguk mérik fel, melyik időpont a legmegfelelőbb akcióik végrehajtásához, tekintet nélkül egyes politikusok kijelentéseire, emelte ki továbbá Đelić alelnök. Jelenleg, szögezte le, igen intenzív diplomáciai tevékenység folyik az unióval kötött átmeneti megállapodás alkalmazása előkészítésén. Ez azt jelenti, hogy országunk, az év végén vagy pedig a jövő év elején uniós tagjelölti státuszt kaphat, 2012. végére pedig teljesen készen állhat az uniós tagságra.

Szerbiának tehát nagy lehetősége van arra, hogy 2014-ben formálisan is az Európai Unió teljes jogú tagjává váljon, fűzte még hozzá Božidar Đelić. Kiemelve, hogy 2014-ben kerül sor az Unióbeli választásokra, az új parlament megalakítására, valamint a lisszaboni megállapodásnak is életbe kell lépnie.
 
Szerbia számára tehát 2014. a legfontosabb év, mivel az Európai Unió keretében akkor kezdődik az új hat évre terjedő gazdasági időszak, zárta nyilatkozatát Božidar Đelić.    

06.08.2008.

A munkanélküliség a legnagyobb kihívás, amellyel Koszovónak szembesülnie kell. Európa legfiatalabb lakosságáról van szó, amelynek csaknem egymillió munkaképes tagja munkanélküli, emeli ki dr. Nenad Popović, az ABC cég tulajdonosa, a szerb kormány Koszovóra és Dél-Szerbiára illetékes gazdasági csapatának eddigi vezetője. Frappáns adat a fenti, állítja Dušan Janjić, az Etnikai Kapcsolatok Fórumának igazgatója, aki úgy véli, hogy a munkanélküliség kérdése az elkövetkezőkben szociális lázadás forrása lehet. Zorica Mijušković cikkét közöljük.

Koszovó egyfajta független gazdasági szigetté való alakításának kísérlete a problémák új lavináját indíthatná el, hangsúlyozza Popović úr. Véleménye szerint, a tartomány gazdasági jövője csakis a Szerbia keretében megvalósuló lényegi autonómia keretében lehetséges. Minden tény arra mutat, hogy ez a térség fejlődött leginkább a II. világháborút követően, a Szerbiával való integrációs folyamat során, szögezi le Popović úr.
Az ezt követő időszakban mind gyorsabban mennek tönkre a gazdasági óriások, mint pl. a Trepča bányászati és fémipari kombinát, a villanygazdaság, a mezőgazdasági kombinátok, ami, a kulcsfontosságú gazdasági, oktatási és egészségügyi szakemberek elköltözésével együtt, gyakorlatilag leállította a gazdasági életet. A gazdaság helyét az ún. szürkegazdaság, a gazdasági kriminalitás foglalta el, másrészt pedig növekedett a munkanélküliek száma. Popović úr szerint mindez odahatott, hogy az oktatás terén is problémák alakuljanak ki.
Számos fiatal végzett olyan egyetemi karokon, amelyek nem felelnek meg az uniós szabványoknak, állítja Popović úr. A korszerű világban a foglalkozások változtatása úgy történik, hogy az edukáció, a fejlesztési stratégia elemeként, mind jelentősebb szerephez jut. Ezért a fent említett személyek kiegészítő oktatására van szükség, hogy valamilyen eljövendő távlat elemeivé válhassanak, hangsúlyozza Nenad Popović. Ezzel egyidejűleg azonban nem vitatja el a jelentős energiaforrások létezését, ám úgy véli, hogy ez még nem elegendő jelentős gazdasági növekedés és foglalkoztatás eléréséhez.
A jelenlegi koszovói helyzetről szólva elmondható, hogy az albánok már valamelyest szembesülni kénytelenek a tartománybeli valós helyezettel. A fiatalok többsége belátja, hogy a valóság, amelyben él, szürke és szomorú, értékeli Janjić úr. Úgy véli továbbá, hogy a munkanélküliség mellett a tartomány nagy gondja még az oktatás szerkezete, valamint az oktatási rendszerben uralkodó fejetlenség. Koszovó területén 24 magánegyetem működik, amelyekbe évente több ezer hallgató iratkozik be. Az oktatás színvonala azonban igen alacsony.
Janjić úr úgy véli továbbá, hogy az oktatás példáján látható leginkább, hogy a nemzetközi közösség mekkora nemtörődömséggel viszonyul a koszovói albánokhoz. Egyrészt hozzásegítette őket, hogy kialakítsák az ún. független Koszovó államot, ám nem alakított ki egyetlen integrációs programot, nem javasolta az oktatási rendszer reformjának mikéntjét sem, szögezte le Dušan Janjić.
Koszovó területén állandó növekedésben van a munkanélküliek száma, ahhoz azonban, hogy ez a kérdés megoldható legyen, hatalmas beruházásokra lenne szükség, amelyeket azonban a meglévő források nem igazolnak. Ezért tűnik mindinkább bizonyosnak, hogy csak a Szerbiával, valamint a környező országokkal való gazdasági együttműködés nyújtja az egyedüli lehetséges megoldást.        

03. 08. 2008

  A privatizáció végső szakasza

 Szerbiában lassan lezárul a privatizációs folyamat. A nagy közvállalatok mellett még alig 400, általában kisebb társadalmi vállalat eladása maradt hátra, ezek közül azonban csak mintegy negyvenből várható jelentősebb privatizációs bevétel. A szerb kormány versenypályázatot hirdetett a nemzeti légközlekedési vállalat, a JAT Airways eladására is, a fennmaradó közvállalatok privatizációjának módját azonban még csak ezután kell meghatároznia, részletezte Mlađan Dinkić, a kormány alelnöke, gazdasági és térségfejlesztési miniszter. Minderről bővebben Zorica Mijušković ír NEMZETKÖZI GAZDASÁGI KÖRKÉP rovatunkban.
A jól működő vállalatok privatizálása sokkal gyorsabban halad, mivel a vevők nagyobb érdeklődést tanúsítanak irántuk, hangsúlyozza Dinkić alelnök. Az állam a napokban kiírt versenypályázaton a JAT többségi részvénycsomagjának minimális értékét 51 millió euróban határozta meg. A várakozások szerint ezen a pályázaton legalább két légközlekedési cég  vesz részt, az orosz Aeroflot és az izlandi Island air, annak idején mindkettő fő játékosnak számított ebben a privatizációban. Reális elvárás továbbá a nagyobb piaci verseny a hazai piacon, illetve, az, hogy ún. low cost cégek végre megjelenjenek, részletezte Mlađan Dinkić.
 Az idén csak a Belgrád Áruházak eladásából folyt be jelentősebb összeg, állítja az alelnök.  A volt Jugoszlávia legnagyobb áruházlánca az év eleji árverésen 360 millió euróért cserélt gazdát.
 Jelenleg a szerbiai foglalkoztatottaknak összesen négy százaléka dolgozik a társadalmi vállalatokban. Dinkić miniszter elmondta továbbá, hogy most mintegy 600 ezer személy keres aktívan munkát, ezért a kormány az tervezi, hogy mandátumának lejártára, vagyis 2012-re, a munkát keresők száma 400 ezerre csökkenjen. Az új munkahelyek megnyitása pedig legkönnyebben a „zöld mező” beruházásokon keresztül lehetséges, amelyből hazánkban ez ideig még igen kevés van, vallotta be Dinkić alelnök. Egyidejűleg azonban úgy véli, hogy az olasz FIAT cég és a kragujevaci autógyár közötti előszerződés pontosan a fenti beruházási mód egyik megnyilvánulása.
 Bejelentették a NIS, vagyis a szerbiai kőolajipari vállalat eladását is, amely az Oroszországgal való gázmegállapodáshoz kötődik. Mirko Cvetković miniszterelnök kormánya úgy véli, hogy az orosz partnerrel újabb tárgyalásokat kell nyitni, mivel értékelése szerint, a felkínált 400 millió eurós ellenérték nem reális. Az orosz partner, a Gaszpromnyeft, szerint azonban a NIS eladása már kész tény, mivel a két kormány közötti gázegyezményhez kapcsolódik, Belgrád azonban jelezte, hogy új versenypályázat kiírására is sor kerülhet. Úgy tűnik tehát, hogy a kérdés nyitott és még nem merült ki minden lehetőség.
 A privatizáció kezdete, illetve 2001. óta, Szerbia államkasszájába mintegy hárommilliárd eurós jövedelem folyt be. Tény, hogy a volt Kelet-Európában nincs egyetlen olyan állam sem, amely elégedett lenne a privatizációval, értékelte Mlađan Dinkić. A tranzíció befejező szakasza azonban sokkal könnyebb a kezdő szakasznál, Szerbia számára azért is igen fontos, mivel egybeesik az uniós közeledéssel is. Reális elvárás, hogy országunk ez év végéig vagy 2009. folyamán uniós tagjelölti státuszt kap, ami azt jelenti, hogy elérhetővé válnak számára a csatlakozás előtt felhasználható uniós alapok, amelyek eszközeiből jelentős infrastrukturális projektumokat valósíthat meg, zárta nyilatkozatát Mlađan Dinkić.  

27. 07 2008.

Radovan Karadzic letartóztatása után, aki a legkeresettebb hágai vádlott, Belgrádot csak egy lépés választja el a ’zöld fénytől’, hogy alkalmazza az ideiglenes megállapodást, illetve, hogy kihasználja az Európai Únióval kötött Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodásból eredő kereskedelmi kedvezményeket – jelentette ki Nemzetközi Rádiónknak Milan Kovacevic, kölföldi befektetésekkel foglalkozó tanácsadó. Karadzic letartóztatásával az új szerb kormány megmutatta eltökéltségét, hogy teljes egésszében teljesíti kötelezettségeit a hágai törvényszék iránt, s hogy az európai jövő felé fordul – tette hozzá Kovacevic. Bővebben erről rendszeres nemzetközi krónikánkban szóllunk, melyet Zorica Mijuskovic készített.

Szerbia, Radovan Karadzic letartóztatása után, felgyorsított ütemben halad az Európai Únió felé – mondta Kovacevic. Brüsszel mindent megtesz annak érdekében, felgyorsítsa a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás hatályba lépését, azonban figyelmezteti majd Belgrádot arra, hogy a hátramaradt hágai vádlottakat is ki kell szolgáltatnia. Várhatólag a hónap végén, amikor összeülnek az Európai Únió tagországainak a nagykövetei, pozitív döntést hoznak majd a Szerbiával kötött ideiglenes megállapodás alkalmazásának az elkezdéséről.

A belgrádi hatalom számára, a ’zöld fény’ különösen jelentős, mert ezáltal az év végéig, vagy pedig a jövő év elejéig, Szerbia megkaphatja a jelöltország státusát az Európai Únióba. Az ideiglenes megállapodás elősegíti az Únió piacára való szabad belépést minden szerbiai árú esetében, s ezért Szerbia fokozatosan megnyithatja piacát az Európai Únió termékei és szolgáltatásai előtt.  Ugyanakkor, ez fontos üzenet is a külföldi befektetőknek, hogy félelem nélkül befektethetnek a hazai gazdaságba. Kovacevic úgy véli, hogy Karadzic letartóztatása a legjobb időpontban történt a szerb gazdaság számára, mert az meglelhetősen leállt a bizonytalan politikai helyzet miatt. Az utóbbi időben jelentősen lelassult a közvetlen külföldi tőke beáramlása. Kovacevic szerint, Szerbiának még sokat kell tennie az Európai Únióba való integráció útján. Az első lépés Cvetkovic kormányának az, hogy felerősítse a gazdaságot, s hogy fenntartsa a makrogazdasági biztonságot. Ez nehéz feladat lesz, mert a nyár végére bejelentették a büdzsé újabb felülvizsgálását. A kormányintézkedéseknek most kétirányúaknak kell lenniük: – hogy biztosítsák a közpénzelés működését, de ugyanakkor, hogy megakadályozzák a külkereskedelmi hiány és a közfogyasztás növekedését – mondta Kovacevic.

A kormány előtt komoly feladatok is állnak, mint pl: összehangolni sok törvényt az európai normákkal, mert ezeket teljesíteniük kell azoknak az országoknak, melyek az Únió tagjai akarnak lenni. A parlament munkájának kéthetes megszakítása, az ellenzék viselkedése miatt, nem a legjobb megoldás, tekintettel arra, hogy egyes megreformálásra váró törvények már képviselőházi eljáráson vannak, s elfogadásra várnak – véli Kovacevic.

Radovan Karadzic letartóztatása nem kellene, hogy újabb vihart verjen a szerb politikai életben, habár egyes ellenzéki pártok, leginkább a Szerb Radikális Párt, tüntetéseken mutatja ki elégedetlenségét. Az amit az elmult napokban lehetett látni Belgrád utcáin, azt mutaja, hogy a polgárok kisebb csoportosulásáról van szó. Kovacevic szavai szerint, az Európai Únió még egy ideig a ’Bot és sárgarépa’ elvet alkalmazza majd, azonban várjuk azt, hogy a hivatalos Brüsszel serkentse és megjutalmazza Belgrádot a jó lépésekért, mint amilyen a hágai törvényszékkel való egyre fokozódó együttműködés.