2010-03-09

Ma a Kopaonik Sízőközpontban megnyílt a KOPAONIK BUSINESS FÓRUM 2010. elnevezésű, immár hagyományos, szerb Davosnak nevezett értekezlet. Szervezői, a szerb kormány hathatós támogatásával, a Közgazdászok Szövetsége és a Korporációs Igazgatók Egyesülete, témája pedig: Szerbia a válságot követően, illetve, milyen a globális gazdaságban való helyes helyzetfelvétel? A háromnapos fórumot, amelyen összesen több mint 400 hazai és külföldi részvevőre számítanak, Mirko Cvetković, hazánk miniszterelnöke nyitotta meg. Biljana Blanuša jelentése következik.

Mirko Cvetković miniszterelnök a kormány idei céljaként a társadalmi össztermék legalább kétszázalékos növekedését jelölte meg. A 17. Kopaonik Business Fórum megnyitásakor a kormányfő hangsúlyozta, hogy a kormány stratégiája a foglalkoztatás növekedését és a gazdasági tevékenység növelését irányozza elő. A munkanélküliségi ráta magas, ez Szerbia egyik legnagyobb problémája, mondta el Cvetković elnök, hozzáfűzte azonban, hogy a térségben, nem hazánkban a legalacsonyabb az átlagkereset, hiszen Macedóniában és Romániában kisebbek a fizetések. Elmondta továbbá, hogy az ország költségvetésének januári és februári bevétele a tervezettnél nyolc és fél százalékkal alacsonyabbnak bizonyult a tervezettnél, majd arra figyelmeztetett, hogy, ha ez a tendencia folytatódik, a következmények igen súlyosak lehetnek.
Jónak ítélte ellenben azt, hogy az év első két hónapjában a kivitel 37 százalékkal növekedett.
A 2010-es év kulcsfontosságú kihívásairól szólva a miniszterelnök elmondta, hogy a kormány árukínálat növelésére irányuló intézkedései a gazdasági tevékenység növekedését fogják eredményezni. A Szerb Nemzeti Bankkal a bankok kötelező tartalékának csökkentéséről született megállapodás, ez pedig lehetővé fogja tenni, hogy a gazdaságnak és a polgároknak 1,3 milliárd euró értékben nyújthassanak kölcsönt.  

Ha Szerbia továbbra is arra fog törekedni, hogy gazdasági növekedését a mértéktelen hazai fogyasztásra alapozza, ez könnyen a „görög forgatókönyv” megismétlődéséhez vezethet, figyelmeztetett Radovan Jelašić. A Nemzeti Bank kormányzója a Fórum kiemelte, hogy a probléma megoldását a közberuházások növelésében kellene keresni, ehhez pedig már megvannak a szükséges eszközök. Jelašić kormányzó hangsúlyozta, hogy az idei év legnagyobb kihívása a folyó fogyasztás lesz, illetve az, hogy mennyiben fogja a politika, és mennyiben a gazdasági kategóriák alakítani a fizetéseket és a nyugdíjakat.

Diana Dragutinović pénzügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy az euróizáció miatti túl nagy devizakockázat veszélyt jelenthet az elkövetkező gazdasági stabilitásra. A kopaoniki fórumon a miniszter asszony kiemelte: feltétlenül szükséges, hogy a Kormány, a Nemzeti Bank és az ügyviteli bankok közösen tevékenykedjenek a szerb gazdaság eurótlanításának folyamatán. Dragutinović asszony az adórendszer reformjának végrehajtására tett javaslatot, amely a fogyasztási adó növelését jelentené, egyúttal pedig a keresetekre kivetett adót csökkentené. A fenti adóreform hatására csökkenne a külkereskedelmi deficit, ám növekedne a munkaerőverseny.  

Mlađan Dinkić gazdasági miniszter a fórumon való felszólalásában bejelentette: a Nemzetközi Valuta Alapnak javasolni fogja, hogy szeptembertől növekedhessenek a közszektorbeli bérek. Emellett várakozását fejezte ki, hogy ilyen értelmű megállapodásra kerül sor a Valuta Alappal a készenléti hitel felhasználásának legközelebbi felülvizsgálása során. Dinkić miniszter szerint a gyors gazdasági felépüléshez feltétlenül szükség van a hazai árukereslet növelésére, amely a közberuházásokkal és a lakosság vásárlóerejének növelésével érhető el. Szerbiának a kragujevaci FIAT-hoz hasonló, hosszútávra szóló beruházásokra van szüksége. Bejelentette továbbá, hogy a gazdasági tárca, a jegybankkal együttműködve, dinár-ellenértékű, támogatott készpénzkölcsön-modelleket alakít ki, amelyek elsősorban a középosztályt céloznák, futamidejük pedig három évre szólna, azzal, hogy lefizetésük egy év elteltével kezdődne.

A szerb Davosnak nevezett fórumon a várakozások szerint száznál többen fognak felszólalni, közöttük Mirko Cvetković miniszterelnök és kabinetjének tagjai, az állami intézmények képviselői, közgazdászok, gazdasági szakemberek, gazdálkodók, valamint első alkalommal a néhány fejlett ország Belgrádban akkreditált nagykövete is.                          

07. 03. 2010.

Szerbia a 2.010. évbe recesszió nélkül ment, azonban az gazdálkodás feltételei szinte változatlanok maradtak. A gazdaság nagy fizetésképtelenséggel és a hazai valuta nagy változásával szembesül. A gazdasági politika alkotói arra az álláspontra helyezkedtek, hogy csökkenteni kellene az euró hatását Szerbiában. Hogyan lehet ezt véghez vinni a gyakorlatban? Ezzel a témával foglalkozik mai vasárnapi krónikánk, melyet Zorica Mijuskovic írt.

Az euró jelenléte a piacon nagyon kifejeztett lett, melyért, úgy tűnik, a hatalom a legfelelősebb, amely évekig olyan légkört teremtett, hogy a dinár a legváltozékonyabb a devizapiacon, a többi, különösen az európai valutához képest. Megszokottá vált, hogy a dinártöbbletet azonnal devizába váltjuk, a dinár része az össz takarékoskodásban szinte észrevehetetlen volt. Ugyanis, a polgárok takarékának 95 százaléka, euróban történik. A gazdaság és az emberek kölcsöneinek több mint kétharmada az euróhoz kötődik. A Központi Bank korábban is az euró fokozatos kivonásáért, és a dinár növekedéséért szállt síkra – mondta a napokban Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója. Annak érdekében, hogy az eurót mindinkább háttérbe szorítsuk a mindennapi életben, azt javasolta, hogy az állam több hosszúlejáratú dinárértékpapírt adjon ki. Mint hangsúlyozta, az üzleti bankokkal megállapodás született arról, hogy növelik a kölcsönformát. A bankkormányzó példaként az állam dinárban való eladósodását említette, kiemelve, hogy dinárban való tartózása 1-ről 12 százalékra növekedett, az elmult másfél év alatt. Amikor a polgárokról van szó, ők az eladósodás szintjét a mult évin tartották, úgy hogy adósságaik a bankokkal szemben, 4,3 tized eurót tesznek ki. Jelasic megismételte, hogy a Központi Bank hat a devizapiacra, annak érdekében, hogy csökkentse az árfolyam napi ingadozását, s hogy az inflációt a tervezett keretek között tartsa, amely az idén 6 százalékos kell hogy legyen.

Slobodan Ilic a pénzügyminisztérium államtitkára bejelentette, hogy a hónap közepén új intézkedéseket határoznak meg, melyen közösen dolgozik a szerb kormány és a Szerbiai Nemzeti Bank. Szavai szerint, a kormány most arra öszpontosít, hogy kedvező kölcsönöket folyósítson a gazdaságnak és a polgároknak dinárban, ne pedig euróban, mint ahogyan azt eddig tette.

A gzdasági szakértők úgy vélik: az euró jelenlétének csökketése stratégiai cél, melyet makrogadasági szilárdság kell hogy megelőzzön. Djordje Djukic, a belgrádi gazdasági egyetem professzora szerint, a deeurozácót át kell engedni a piacnak, mert minden próbálkozás arra, hogy azt adminisztratív úton érjék el, sikertelenségre van ítélve. Ahhoz, hogy a hazai fizetőeszköz felerősödjön , ahhoz a gzdaságnak kell erősebbnek és eredményesebbnek lennie. Számára logikus az, hogy a bankok, a piaccal összhangban döntik el, milyen kölcsönt kínálnak a gazdaságnak és a polgároknak. Ahhoz, hogy az eurót valóban kiszorítsuk a használatból, a szóbeli akarat mellett az szükséges, hogy a hatalom meggyőzze a gazdaságot és az embereket arról, hogy a dinár olyan fizetőeszköz, amely bizalmat érdemel. Amennyiben kínálni akarja a dinárt, akkor az államnak pontot kell tennie arra a gyakorlatra, hogy a szubvencionált kölcsönt az euróhoz kösse, amely az egyik módja lenne annak, hogy fedezze a büdzsében keletkezett hiányt.

28/02/2010

Az elmult néhány évben monetáris biztonságot értünk el, melyet megőriztünk a világgazdasági válság közepette is – jelentette ki a Szerbia Nemzetközi Rádiónak Radovan Jelasic, a Szerbiai Központi Bank kormányzója. Annak ellenére, hogy a mult év végén és az idei év elején változások voltak a devizapiacon, a külföldi beruházóknak nem kell aggódniuk, mert tőkéjük biztonságban van Szerbiában – véli a bankkormányzó. Részletesebb interjút vele mai rendszeres mellékletünkben, vasárnapi gazdasági krónikánkban közlünk. A beszélgetést Zorica Mijuskovic készítette.

A recesszió utánni gazdaság gyenge felépülése, felveti az új beruházások kérdését – mondta Jelasic. Tény az, hogy Szerbia hamarosan jelöltstátust kap az Európai Unióba, amely felkelti a befektetők érdeklődését, különösen akkor, amikor szem előtt tarjuk Nyugat-Balkánon betöltött szerepét. Ehhez hozzájárul a Nemzetközi Valuta Alappal kötött hároméves megállapodás is, amely garantálja a nagy infrastruktúrális beruházásokat. Szerbia, kedvező feltételek közepette, eladósodhat a Világbanknál, az Európai Fejlesztési és Beruházási Banknál, és az Európai Beruházási Banknál. Ez jó jel a külföldi befektetők számára, mert tudják, hogy minden 3-4 hónapban szakértők érkeznek Washingtonból, hogy leellenőrizzék a kormánnyal megbeszélt intézkedéseket.

Amikor az árfolyamról van szó, a világgazdasági válság következményeinek tapasztalata azt mutatja, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank jó utat választott, amikor a dinár ’úszó’ árfolyamát engedélyezte – emelte ki Jelasic. A ’rugalmasabb’ árfolyam elősegítette a belgrádi kormány számára azt, hogy elérjen két célt – hogy több beruházás legyen, s hogy veresnyképesebb legyen a nemzetközi piacon. Azok az országok, melyek ’rögzített’ árfolyamot vezettek be, nemcsak hogy nem vonzották a külföldi beruházókat, hanem a válság idején pótlólagos problémájuk volt a gazdálkodásban, melyet legjobban Magyarország és Románia példája mutat. Ha a ’rögzített’ árfolyam elve győzött volna, akkor a tőke - Prága, Varsó, Isztanbul helyett - Szarajevóban, Zágrábban és mindenekelőtt Crna Gorában kötött volna ki.

A bankkormányzó hangsúlyozta, hogy soha sem akarta azt jósolgatni, mennyi dinárt kell majd kiválasztani egy euróért. Mint mondja, ezt a munkát meghagyta az önáló közgazdászoknak, akik mindig be akarják jelenteni azt, hogy az euró árfolyama nem reális. Amikor 1 euró 80 dinárt ért, úgy vélték, hogy 100-at kell érnie, s most amikor elérte a 100 dinárt, azzal az előrejelzéssel jönnek elő, hogy 1 euró 120 dinárt ér. Ismét tévednek, mert az árfolyamot a piac határozza meg, akárcsak az előző években. Arra figyelmeztet, hogy a szerb gazdaságnak, minél előbb, el kell fogadnia a világgazdaság ’új szabályait’. A jelzések azt mutatják, hogy az infláció még alacsonyabb lesz, az árfolyamtól függetlenül.

’Jó, hogy a dolgok, nagyjában, mégiscsak változnak, s véleményem szerint, ezek a változások történhetnek gyorsabban is, mint ahogyan azt kilenc évvel ezelőtt terveztük, amikor Szerbiában elkezdődött a tranzíció. Remélem, ezek a folyamatok felgyorsulnak, s elősegítik az ország európai integrációs folyamatait – szögezte le Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, a Nemzetközi Rádiónknak adott interjúban.

23. 2. 2.010.   

A szerb kormány és a Nemzetközi Valuta Alap képviselői megállapodást értek el a sztend-bay szerződés harmadik felülvizsgálásán, ami azt jelenti, hogy Szerbia használhatja a 350 millió eurót érő kölcsönt. Ezzel kapcsolatban, ma a Szerbiai Kormányban sajtóértekezletet tartottak, melyen jelent volt Diana Dragutinovic pénzügyminiszter, Jovan Krkobabic kormányalelnök, Mladjan Dinkic gazdasági miniszter, Radovan Jelasic a Nemzeti Bank kormányzója, és Albert Jeger a Nemzetközi Valuta Alap vezetője. Zorica Mijuskovic jelentése.

A Nemzetközi Valuta Alap igazgatói bizottságának május végén kellene jóváhagynia az alap és a szab hatalom közötti megállapodást, melyet két hétig tartó megbeszélésen értek el, melyet Belgrádban folytattak, február 9-23-ig. A hazai bruttó társadalmi termelés, e nemzetközi pénzintézet felmérése szerint, az idén és jövőre 2 illetve 3 százalékos kell hogy legyen. Az infláció csökkentésére számítanak.

Diana Dragutinovic pénzügyminiszter elmondta, hogy a Nemzetközi Valuta Alap pozitív osztályzatot adott a 2.009. december 31-ikéig tartó folyamatokra, ami különösen a pénzpolitikára vonatkozik. A büdzsében jelentkező hiányt 134 milliárd dinárra tervezték, de csak 121 milliárd dinár lett. Az elért eredmények arra engednek következtetni, hogy a sztend-bay szerződés negyedik felülvizsgálása is eredményes lesz majd, mert a terv szerint, a büdzsé hiányát 23 milliárd dinárban határozták meg – mondta Dragutinovic.

Mladjan Dinkic kormányalelnök és gazdasági miniszter úgy véli: ezek a megbeszélések voltak a legnehezebbek, de a legeredményesebbek is az alap képviselőivel. Ezért azt várja, hogy az igazgatói bizottság pozitív választ ad a harmadik, 350 millió euró kölcsön folyósítására. Szerbia a büdzsében 100 millió eurót takarított meg, ezért a hiány kevesebb a tervezettnél. Az idén a gazdaság gyenge felépülését várjuk – mondta Dinkic.

Jovan Krkobabic kormányalelnök, aki a nyugdíjredszer megreformálásával van megbízva, kijelentette, hogy a kormány elfogadta azt a kezdeményezést, hogy a reform 2.011. áprilisában kezdődjön. A megállapodás elvben született meg, a végső döntést pedig a Nemzetközi Valuta Alap májusi ittartózkodásán hozzák meg.

Albert Jeger, a Nemzetközi Valuta Alap vezetője elmondta, hogy nyitott kérdés maradt a fizetések és a nyugdíjak feloldása, valamint a nyugdíjak kiszámítása. A megállapodás szerint, az idei év végéig, a fizetések és nyugdíjak be lesznek fagyasztva, a bejelentett feloldásról pedig, amennyiben a gazdasági növekedés nagyobb lesz a vártnál, az alap következő belgrádi tartózkodása alatt lesz szó, melyet májusra terveznek.

Radovan Jelasic, a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kiemelte: a Központi Bank elérte kulcsfontosságú célját, csökkentette az inflációt, amely 2.009-ben 6,6 tized százalékos volt, az elmult 9 hónapban pedig 0,14 század százalék. Bejelentette a monetáris politika rugalmasabbá tételét, ami magában foglalja a kötelező tartalékok csökkentését, több kölcsön jóváhagyását és nagyobb takarékok vonzását.

Egyébként, a 2,9 tized milliárd eurót érő kölcsönfolyósításról, 2.009. május 15-ikén született döntés, s eddig, a devizatartalékok növelésére, két ízben, összesen 1,12 milliárd eurót használtunk ki.

21/02/2010

Szerbia legjelentősebb külkereskedelmi partnere az Európai Unió valamint a térség országai, a szabad kereskedelemről szóló CEFTA megállapodás multilaterális alkalmazása pedig alapot képez Nyugat-Balkán és Moldávia további európai integrációjához. Az idén Szerbia elnököl a CEFTA-asszociációban, s szeretne hozzájárulni a térség kereskedelmében jelentkező vámok eltörléséhez – mondja Aleksandar Milosevic, a kereskedelmi társulások titkára. Hozzáteszi: ez a megállapodás kötelezi az aláírt országokat arra, hogy az év végéig szabadkereskedelmi teret létesítsenek. Erről a témáról ír Jelena Milenkovic.

Amint átvette az elnöklő szerepét a CEFTA-asszociációban, Belgrád házigazdája volt a tagországok képviselői   értekezletének. A CEFTA-megállapodás aláírója, Szerbia mellett még Crna Gora, Bosznia és Hercegovina, Macedónia, Horvátország, Albánia, Moldávia valamint Koszovó és Metóhia, melyet a Polgári Misszió képvisel. Szerbia, erre a piacra, termékének több mint 30 százalékát szállítja – mondja Milosevic. Horvátország és Moldávia mellett, a többi országokkal és többletet ér el, amely az elmult évben 1,5 tized milliárd dollárt tett ki.

Az elmult két évben liberalizálták a kereskedelmet, az idei évre pedig azt tervezik, hogy a gazdasági együttműködést magasabb szintre emelik, s hogy liberalizálják a szolgáltatásokat. A legfontosabb cél az, hogy egyforma feltételeket biztosítsanak a beruházók számára, s hogy minőséges termékekkel növeljék a versenyképességet.

A térség kereskedelme továbbra is meg van terhelve nem vámos akadályokkal, melyeket el kell hárítani, s melyek megoldásában az állami intézmények nagyobb együttműködésére van szükség – figyelmeztet Milosevic. Nem ritkán, a térség egyes országaiban, médiahadjáratba kezdenek a behozott árú ellen, s ez az oka annak, hogy nincs reciprocitás a szerb beruházások kérdésében.
Szerbia a Horvátországgal és Szlovéniával folytatott kereskedelmi cserében állandó deficitet jegyez. Azonban, a nehézségek ellenére is, minőséges termékkel megtalálja a fogyasztóhoz vezető utat, mint pl. az ’ariljei málna’ a ’jaffa keksz’, a ’plazma’ és a ’szmoki’ esetében.

Amikor a szerb befektetésekről beszélünk a térséges országokban, Milosevic kiemeli, hogy a legnagyobb beruházások Bosznia-Hercegovinában és Crna Gorában vannak. A ’Telekom’ Bosznia-Hercegovinában 650 millió eurót, Crna Gorában pedig közel 100 millió eurót fektetett be. A legnagyobb szerb kereskedelmi hálózat, a ’Delta’ is meghódította e két ország piacát, s azzal is dicsekedhet, hogy jelen van Szlovéniában is. Hasonló munkasikert könyvelhet el a ’Komtrejd’ is – emeli ki Milosevic. A belgrádi értekezleten megállapították, hogy az elkövetkező időszakban, minőségesebbé kell tenni a kölcsönös külkereskedelmi együttműködést, a nyersanyag és alapanyag helyett pedig a késztermékeket kell elsőbbségben részesíteni. A kereskedelmi együttműködés legnagyobb kedvezménye az, hogy az egykori jugoszláv tagországokban nincs nyelvi akadály, az, hogy nagy a hasonlóság a fogyasztók szükségleteiben, valamint az a tény, hogy meglehetősen alacsonyak a szállítási költségek.