01.09.2010

A szerb kormány és a Nemzetközi Valuta Alap képviselői között folytatott megbeszélések a sztend-bay megállapodás ötödik revíziójáról, sikeresen befejeződtek – mondta ma sajtóértekezleten Diana Dragutinovic szerb pénzügyminiszter. Megállapították, hogy jövőre, a büdzsé használóinak fizetése és nyugdíja, háromszor növekszik: januárban, áprilisban és októberben, valamint hogy képviselőházi eljárásra küldik a fiskális felelőségről szóló törvényt. Várjuk az igazgatói bizottság erre vonatkozó jóváhagyását, amely valószínűleg szeptember 27-ikén lesz, s akkor Szerbia újabb 380 millió euró kölcsönt használhat ki. Ranka Pavlovic jelentése.

A Nemzetközi Valuta Alappal való előzetes megállapodás értelmében, az év végéig befagyasztva lévő nyugdíjakat és fizetéseket, áprilisban kellett volna feloldani – mondta Dragutinovic, hozzátéve, hogy idő előtti növelése, kb. 4 milliárd dinár kiválasztását jelenti a közös kasszából. Mint mondta, a nyugdíjak és fizetések befagyasztva lesznek ez év végéig, azonban jövőre sor kerül emelésükre.

Albert Jeger a Nemzetközi Valuta Alap küldöttségvezetője a mai sajtóértekezleten aláhúzta, hogy a szerb kormánynak mielőbb képviselőházi eljárásra kell terjesztenie a fiskális felelőségről szóló törvényt, melyről megállapodás született. Ez a törvény korlátozni fogja a büdzsé kiadásait 2.011-ben, a bruttó társadalmi termelés 4 százalékára. Jeger felmérése szerint, Szerbia lassan lábal ki a válságból, így várható, hogy a következő év is nehéz lesz polgárai számára. Lassú gazdasági felépülés és a munkanélküliség további emelkedése várható – mondta, s azt üzente, hogy az itteni politikusoknak, nem kellene nem reális ígéreteket tenniük a büdzséből való kifizetéseket illetően. Egyébként, a Nemzetközi Valuta Alap megmarad azon a véleményén, hogy 2.010-ben a bruttó társadalmi termelés 1,5 tized százalékot, 2.011-ben pedig 3 százalékot tesz ki. A büdzsé kiadásai alacsonyabbak lehetnek 6 milliárd dinárral az idén  - mondta Jeger. Azonban, vannak pótlólagos követelések 10 milliárd dinár értékben, amely a gazdasági minisztérium kifizetéseire, a nyugdíjasok megsegélyezésére, és az agrár kedvezményben való részesítésére vonatkozik. A kormánynak el kell döntenie, mi élvezhet prioritást, mert ellenkező esetben, az állami kasszából 4 milliárd dinár hiányzik majd. A pénzügyminisztériumban azt állítják, hogy a hiányt a világ pénzintézeteitől kapható kölcsönökkel lehetne pótolni.

Jovan Krkobabic a szerb kormány alelnöke rámutatott arra, hogy a Nemzetközi Valuta Alap képviselőivel letiztázták: ez év október közepén, 5.000 dináros egyszeri segélyben részesítik azokat a nyugdíjasokat, akiknek nyugdíja alacsonyabb 20.500 dinárnál. Emellett, latolgatják annak lehetőségét, hogy ilyen segélyben részesítsék mindazokat, akik 30.000 dinár alatti nyugdíjat kapnak.

Dejan Soskic a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója kiemelte, hogy az alap képviselői pozitív értékelést adtak e központi bank eddigi monetáris politikájára, s azokra a szigorító intézkedésekre, melyeket nemrégen vezettek be. Mint mondta, a pozitív osztályzat jó jel a pénzpiacnak, különösen akkor, amikor Szerbia megpróbál egyre több beruházót vonzani, s amikor arra törekszik, hogy a gazdasági növekedés a kivitelen alapuljon. Soskic hozzátette, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank olyan mehanizmusokat épít ki, melyek lehetővé teszik a devizaválság ellenőrzését és a hazai valuta erősödését.

A Nemzetközi Valuta Alap a közel 3 milliárd eurót érő kölcsönről szóló megállapodást, 2.009 május közepén kötötte Szerbiával, s 2.011 áprilisáig tart. Ebből Szerbia eddig 1,45 milliárd eurót használt ki a devizatartalékok erősítésére.

29.08.2010

Szerbia össz külföldi adóssága 23 milliárd euró körül mozog, melynek legnagyobb része a gazdasági szektorra esik, a többi pedig a közszektort terheli. Valamennyi gazdasági mutató szerint, Szerbia nem tartozik a magasan eladósodott országok közé, kötelezettségeit pedig a hitelezőivel szemben, rendszeresen törleszti. Ezt megerősítette Dejan Soskic a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója is, rádiónknak adott nyilatkozatában, s hozzátette, hogy ezek az adósságok nem vészjelzőek, de a jövőben, szem előtt kell tartani az eladósodás dinamikáját. Ennek a témának szenteltük mai nemzetközi gazdasági krónikánkat, melyet Ranka Pavlovic írt.

Szerbia számára egyaránt fontos kül és belső adóssága, mert ha az ország nem képes teljesíteni kötelezettségét a hitelezőkkel szemben, attól függetlenül, hogy az országban vagy külföldön vannak-e, aláássa nehezen kiépített kredibilitását – mondta Soskic. A központi bank érdeklődésének középponjában az adósságok visszafizetése áll, mert ő van megbízva a mekrogazdasági biztonság fenntartásával. Az infláció, már több mint egy éve, a tervezett keretek között, 6 százalék körül mozog, plusz-mínusz két százalék.

 Az országot, ebben a pillanatban, leginkább a magántársaságok tartozásai terhelik, melyeknek a Szerbiai Kormány a jótállója. Olyan kölcsönökről van szó, melyeket egyes magántársaságok külföldön vettek fel, s most ki kell fizetni őket. A világgazdasági válság kihatással volt arra, hogy sok munkaszervezet jelentős mértékben csökkentse termelését, amiért kérdésessé vált a hitelezőkkel szembeni adósság törlesztése is. Amikor az államról van szó, ő be van kapcsolva a nagy projektumok építésébe, amilyen pl. a ’Korridor 10’ autóút, a belgrádi metró és a Dunát átszelő híd kiépítése. Az ehhez szükséges pénzt nemzetközi intézetektől kaptuk, de az állami kasszából is választottak ki rá.

Az év első negyedévében, Szerbia a nemzetközi pénzintézeteknek, az össz adósság 22,7 százalékával tartozott. A párizsi és londoni klúbnál , egyes országok kormányainál, valamint más hitelezőknél való eladósodásokról van szó. A ki nem fizetett adósság kb. 2 milliárd eurót tesz ki, ami azt jelenti, hogy minden lakos, általában, 3.000 euróval tartozik.

Gazdasági szakemberek állítása szerint, a szerb gazdaság nagymértékben fgg a külföldi tőkétől. az egyik legtekintélyesbb világház a fizetőképesség megállapítására, Szerbiát a mérsékelten veszélyes befektetési helyek közé sorolta. júliusi jelentésében leszögezi, hogy az ország megtartotta meglévő rejtingjét, de megjegyezte, hogy a gazdasági növekedés az idén, és jövőre is, lassított lesz. A felmérések szerint, nem várható nagyobb probléma az adósságok visszafizetésében a közszektor részéről, tekintettel arra, hogy a közteher mérésékelt szinten van, a bruttó társadalmi termék 32 százalékát teszi ki.

22. 08. 2010.

A Nemzetközi Valuta Alap küldöttsége Belgrádban megkezdte a Szerbiával kötött sztend-bay megállapodás ötödik revízióját, amely közel 3 milliárd eurót ér. E pénzintézet küldöttsége, melyet Albert Jegger vezet, augusztus 31-kéig tartózkodik a szerb fővárosban. Belgrádban kiemelik a fiskális felelőségről szóló megbeszélések fontosságát, melynek meg kell határoznia, mely szintig adósodhat el az ország. Dejan Soskic a Szerbiai Nemzeti Bank kormányzója, Nemzetközi Rádiónknak adott nyilatkozatában kiemelte: azt várja, hogy a revízióról szóló megbeszélések nehezek lesznek, de reméli, hogy eredményesen befejeződnek, mert a kormány jó lépéseket tesz ez irányban. Ennek a témának szenteltük mai nemzetközi gazdasági krónikánkat, melyet Zorica Mijuskovic írt.

Az előkészítő tehnikai megbeszélések a Szerbiai Nemzeti Bankban és a pénzügyminisztériumban kezdődtek, a szerb kormánnyal pedig hétfőn, augusztus 23-ikán kell hogy folytatódjon. Fő téma a kormány tevékenysége lesz a közfogyasztás csökkentésének ellenőrzésében. Ezért, a fiskális felelőségről hozandó törvény rendkívül jelentős lesz – emelte ki Soskic. Szerbia sokat tett a közfogyasztás csökkentésén, a reformokat azonban tovább kell folytatni, nemcsak azért, mert azt az alap kéri, hanem saját magunk miatt is, hogy feltételt teremtsünk a gazdaság felépüléséhez és fejlesztéséhez – mondta a bankkormányzó. Most már eljött annak az ideje, hogy lássuk az eredményeket. A törvény elfogadását támogatniuk kellene a nemzetközi beruházóknak, mert az ilyen törvénnyel rendelkező országoknak, nagyobb becsületük van a pénzpiacon, ami Szerbia számára nagyon fontos lesz. Másszóval, azt akarom mondani, hogy egy ilyen törvény bevezetésének a mi rendszerünkben, egész sor pozitív előnye lesz a polgárok, az állam és a külföldi beruházók számára is. Ez fontos jövőbeni eladósodásunk szempontjából is. A bankkormányzó kiemelte, hogy az ország adóssága, ebben a pillanatban, nem vészjelző, azonban a további eladósodás komoly megfontolást igényel, nehogy Szerbia a közeljövőben, a túl eladósodott országok közé tartozzon.

A szerb kormányból ellentétes vélemények érkeztek a Nemzetközi Valata Alaphoz intézendő követelések tekintetében, a fizetések és nyugdíjak növelését illetően. Mladjan Dinkic gazdasági és térfejlesztési miniszter bejelentette, hogy kérni fogja a közszektorban dolgozók fizetésének és a nyugdíjak feloldását októbertől kezdve, míg Diana Dragutinovic pénzügyminiszter kiejelentette, hogy erre 2.011 előtt nem kerülhet sor, ahogyan az alap képviselőivel ezt megbeszélték. Soskic bankkormányzó szerint, a fizetések és nyugdíjak növelése nem képez kulcsfontosságú problémát, hanem az, hogy Szerbia kis bruttó társadalmi termelést valósít meg, melyet növelnie kell ahhoz, hogy lehetőség nyílljon az ország gazdasági fejlődésére.

Ha eredményesen zárulnak a Nemzetközi Valuta Alap képviselőivel folytatandó megbeszélések az ötödik revízióról, akkor Szerbia újabb kölcsönt kaphat. Az alap, 2.009. május 15-ikén, 2,9 tized milliárd euró kölcsönt hagyott jóvá az ország számára, melyből eddig 1,47 millió eurót használt ki a devizatartalékok erősítésére. Ez a megállapodás 2.011. áprilisági tart.  

                       A tavalyinál nagyobb az agráripari termékek kivitele
2010-08-15
A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére a mezőgazdaság a tavalyinál nagyobb kivitelre számíthat. Tavaly a kivitel értéke mintegy kétmilliárd dollár volt, többlete pedig elérte a 650 millió dollárt. Az Európai Unió piacán élvezett preferenciális státusznak, valamint a CEFTA-szerződés keretében folyó kereskedelem liberalizálásának köszönhetően, a térség országaival jó eredmények könyvelhetőek el a külkereskedelmi csere terén is. Zorica Mijušković heti gazdasági krónikája ma az agrár kérdésével foglakozik.

Az eltelt félévben a mezőgazdasági élelmiszeripari termékek kivitele hét százalékkal haladja meg a tavalyi időarányos szakaszét és idén 734 millió dollár értékű. Ez pedig csaknem az egy ötöde az ország teljes árukivitelének, a többlet pedig 325 millió dollár. Saša Dragin ágazati miniszter úgy nyilatkozott, hogy Szerbia szabadon szállíthat ki sertéshús-, és halkészítményeket, valamint friss csirkehúst, valamint tárgyalások folynak további termékek kiviteléről is. A mezőgazdasági termékek, elsősorban a kukorica és az olajrepce, reneszánszukat élik, mivel világszerte mind nagyobb mértékben tekintenek rájuk megújuló energiaforrásként, mondta a miniszter.

A kormány célja a kistermelők, vagyis a parasztok megsegítése, akiknek egész napjukat a földeken, a gyümölcsösökben vagy az istállókban dolgozva kell tölteniük, ha versenyképesek kívánnak lenni a piacon. A mezőgazdasági termékek többségének ára a tavalyihoz képest jóval növekedett, és valamelyest növelte a termelők bevételét is. Fennmaradásukhoz, különösen pedig az Európai Unió piacán való érvényesülésükhöz, azonban, ahol mellesleg erős konkurenciával kell szembenézniük, a parasztoknak arra van szükségük, hogy az új tudás, műszaki feltalálások és korszerű berendezések alkalmazásával fejlesszék termelésüket. Mindez azonban csak abban az esetben lehetséges, ha pénz van rá, ennek egy részét pedig Szerbia az Európai Unió csatlakozás előtti alapjaiból tudná biztosítani. Amikor országunk majd tagjelöltté válik, az európai büdzséből bőséges eszközökre számíthat, csaknem tízszeresére annak, amennyit jelenleg kap. Hazánk jelenleg 50-60 millió eurót kap uniós alapokból.

A szerb mezőgazdaságnak az év elején kivételesen kedvezőtlen időjárási viszonyokkal kellett szembenéznie, és még mindig nincs végleges felmérés a kár összértékéről. Annyi mindenképpen nyilvánvaló, hogy az időjárás nem kedvezett a tavaszi vetésnek, és ez meg is látszott a hozamokon. Idén egyébként 1,6 millió tonna búza termett, és ez sikernek tekinthető, mivel nemcsak a hazai szükséglet kielégítésére lesz elegendő, hanem kivitelre is jut belőle. Az hektáronkénti átlaghozam három és fél tonna, a 400 ezer tonnás tartalékot figyelembe véve tehát kivitelre is jut. A búzaár továbbra is növekedni fog, mivel az olyan nagy búzatermelő országokban, mint Oroszország, az Egyesült Államok, Ukrajna és Fehéroroszország, az eddig megszokott hozamnak csak a fele termett.
 
A búza árának növekedése pedig kihat a liszt árára is. Több malomban már növelték az árát, a pékek azonban még várnak és a piaci helyzet alapján fogják eldönteni, hogy drágul-e majd a kenyér.

A szerb kormányból egyébként olyan hírek érkeznek, amelyek szerint az elkövetkező negyed-, illetve félévben, nem várható újabb kenyérdrágulás, mivel a pékek még mindig a tavalyi lisztből sütik a mindennapi kenyeret.