25.03.2008.

A legnagyobb szerbiai vállalatok éveken át ruháztak be Koszovó gazdaságába, ezért jelentős vagyonnal rendelkeznek a déli szerb tartományban. Az UMNIK nemzetközi misszió 1999-es tartományba érkezését követően azonban, a szerb vállalatok elveszítették a tulajdonuk feletti ellenőrzést, amely azután törvénytelen privatizáció tárgyává vált. Az MKB Korporáció, a tartomány legnagyobb mezőgazdasági –ipari cége, 13 vállalattal rendelkezik és már évek óta küzd tulajdonának visszaszerzéséért, nyilatkozta rádiónknak Mirko Martinović, a cég tervezési és fejlesztési igazgatója. A beszélgetést Biljana Blanuša jegyezte le.
Az MKB Korporáció Koszovóban tevékenységét az elsődleges termeléssel alapozta meg, az ipari feldolgozással és terjesztéssel folytatta, majd pedig élelmiszer-előállítással teljes termelési kört alakított ki, hangsúlyozta Martinović igazgató. Elmondta továbbá, hogy elsődleges termeléssel öt vállalat foglakozott, a tartomány központi valamint nyugati részén. Itt mindenképpen meg kell említeni a Peći Sörgyárat, valamint a Kosovo Polje-i tejgyárat. Az igazgató kiemeli, hogy a korporáció keretébe tartozott még három kereskedelmi vállalat is. Az orahovaci Orvin borászati vállalat Európa-szerte ismert borokat termelt.
Az UMNIK Koszovóba érkezésével a fent említett vállalatok feletti illetékesség az ideiglenes koszovói hatalomra szállt. A Korporációnak emellett a terepen is számos nehézséggel kellett megküzdenie. Martinović igazgató szerint ugyanis, gépezet- és munkaerőhiány, valamint alapanyag-beszerzési nehézségek miatt, a cég birtokában levő, csaknem 25 ezer hektárnyi szántót, valamint négy és fél hektár szőlőt, lehetetlen volt megművelni. Ez pedig a termelés leállását, a kapacitások leépítését eredményezte, azután a szerb lakosság nagy részének különösen Orahovac és Prizren környékéről való elköltözéséhez vezetett.
A Szerb Gazdasági Kamara kezdeményezésére azután, 2002-ben, sor került a Hitelezők Egyesületének, mint jogi személynek megalakítására. Célja az volt, hogy tömörítse a Koszovó területén tulajdonnal rendelkező szerb vállalatokat, hogy együttes erővel megkíséreljék vagyonuk megmentését. A vállalatok által benyújtott tulajdonosi bizonylatokat azonban az UMNIK érvénytelennek nyilvánította, mivel, szerinte, a Slobodan Milošević idején hozott diszkriminatív alkotmányi rendelkezéseken alapulnak.
Az UMNIK védnöksége alatt megkezdett jogtalan privatizációval a szerb cégek még távolabb kerültek vagyonuk visszaszerzésének lehetőségétől. Hiszen annak ellenére, hogy a tulajdonjog a világ minden táján vitathatatlan, a nemzetközi misszió jóváhagyta, hogy a szerb tulajdonnal az ideiglenes koszovói hatalom rendelkezzen, ezzel pedig lehetővé tette eladását is.
Vállalatainak törvénytelen privatizálása miatt az MKB Korporáció a Koszovói Legfelsőbb Bírósághoz, mint egyetlen illetékes szervhez, nyújtott be keresetet, amelyet az, alaptalanként, elutasított. A jogászok most a strasbourgi Nemzetközi Bírósághoz való folyamodást javasolják, az eset ezzel azonban még összetettebbé válna. A procedúra szerint ugyanis, a szerb cégeknek a szerb államot kellene perelniük, ez pedig paradox helyzetet teremtene, hiszen nem a szerb állam vette el tőlük tulajdonukat, hanem a nemzetközi közösség missziójának képviselői. És itt bezárul a bűvös kör. Ez szélmalomharc, állítják az MKB képviselői, mégsem fognak elállni követelésüktől, szögezte le végezetül Mirko Martinović rádiónknak adott nyilatkozatában.