29.03.2008.

A Horgos-Pozsega közötti autóút kiépítéséről szóló koncesszió kérdésessé vált, s a szerb kormány határozata értelmében csak annyi bizonyos, hogy az autóút építése nem kezdődik el április 2-ikán, mint ahogyan azt korábban bejelentették. A szerb kormánynak két választási lehetősége van: Vagy megengedi az építkezési munkálatokat bankgarancia nélkül, amely a Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia nevű párt javaslata, vagy pedig elfogadja a Demokrata Párt és a G-17 Plusz párt kezdeményezését, hogy 90 nappal hosszabítsa meg a határidőt, amíg a befektető biztosítja a pénzt és a bankgaranciát. Erről és egyébb témákról Senka Kuder ír.
A Szerbiai Kormány csütörtöki ülésén egyik javaslatot sem fogadták el. Ha a két fél közül senki sem enged, akkor a koncesszióról szóló szerződés március 31-ikén megszakad. Az osztrák ’Alpina-Por’ konzorciumnak ugyanis ekkor jár le a határideje ahhoz, hogy pénzt biztosítson. Az ülést követő sajtóértekezleten jelen volt mind a négy párt minisztere, melyek a technikai kormányt alkotják, s akik különböző módon magyarázták a dolgokat. Csak három nappal korábban a kormány minden tagja elvileg eggyetértett abban, hogy a koncesszionár elkezdi az autóút építését, olyan feltételekkel, melyeket saját maga javasolt, illetve a Dojcse bank idei támogatása nélkül. Habár mindannyian kizárták a politikai befolyást, mégis úgy tűnik, hogy az autóút választás előtti kártya lesz majd egyik vagy másik párt kezében. Boris Tadic, szerb elnök kijelentette, hogy a Horgos-Pozsega közötti autóutat nem kellene építeni erős bankgaranciák nélkül, mert ez a bizonyítéka annak, hogy a projektumot befejezik. Vojislav Kostunica, kormányfő szerint, az értelmetlen döntésért a felelőséget a Demokrata Párt miniszterei viselik majd.
Szerbia nem akarja Kosovo és Metohia felosztását – jelentette ki Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője Indonéziában. Megmagyarázta, hogy a kormány javasolt megállapodása a Polgári Missziónak az, hogy elkerüljék a további összetűzéseket. Erről a javaslatról, melyet március 16-ikán nyújtott át Slobodan Samardzic, Kosovo és Metohiával Foglalkozó miniszter Lari Roszinnak, a Polgári Misszió vezetőhelyettesének, a nyugati médiák és az albán közvélemény azt hiszi, hogy Belgrád próbálkozását jelenti Kosovo felosztására. Maga Samardzic is kiemelte, hogy a megállapodás lényege az lenne, hogy közösen alkalmazzák Kosovón a rezolúció 1.244-es szakaszát. Olyan területekre vonatkozna, melyeken Belgrád nem engedné meg, hogy az albánok veszélyeztessék a szerb és más nemalbán lakosság biztonságát, mint pl: a vámolás, megadóztatás, oktatás és egészségvédelem terén.
A közvélemény nagy felháborodását váltotta ki az az állítás, hogy a Kosovo és Metohián, az 1999-ben elrabolt szerb és más nemalbán személyek testi szerveivel kereskedtek, melyet Carla del Ponte, egykori hágai közvádló ír le ’Vadászat’ című könyvében. Ő ugyanis megemlíti azt, hogy a közvádlóságnak komoly adatai voltak arról, hogy legkevesebb 300 Kosovón elrabolt személyt Albánia északi részébe vittek, ahol kivették testi szerveiket, melyeket azután eladtak a fekete börzén. A Belgrádi Háborús Bűnök Kivizsgálásával Foglalkozó Közvádlóság bejelentette, hogy felkéri Carla del Pontét, valamint Florens Artman, egykori hágai sajtószóvivőt arra, hogy tanúskodjanak ebben az esetben. Az egyik hágai tanú bevalotta, hogy ezt a jövedelmező bizniszt Hasim Tacsi, aktuális kosovói kormányfő felügyelete alatt végezték az albánok.