26.04.2008.

A Publikum Ügynökség legújabb közvélemény-kutatásai szerint, a megkérdezettek 63,89 százaléka Szerbia uniós tagsága mellett van. Miért is jelentős az európai integráció Szerbia számára, erre a kérdésre igyekszik magyarázatot adni Tanja Mišćević, a kormányzati Uniós Integrációs Iroda igazgatónője az Európai Fórum számára készített írásában. Ebből közlünk részleteket.

Mišćević asszony kiemeli, az európai integrációs folyamat az állam, a jog és a gazdaság oly módon történő strukturális átalakítását jelenti, ahogyan azt az Európai Unióban tették. Véleménye szerint igen fontos, hogy a fenti átalakítási modell igen sikeresnek bizonyult az európai országok jelentős hányadánál. Szerbia európai integrációjának jelentőségét pedig éppen abban a változtatásban és a tranzícióban látja, amely az uniós tagság feltétele. Az igazgatónő emlékeztet arra, hogy Szerbiában egyelőre a politikai elit nem jutott egyetértésre az ország uniós tagságáról. Másrészt azonban, Tanja Mišćević értékelése szerint, Szerbia európai integrációs folyamatának gyorsítási stratégiáját pontosan adminisztratív kapacitásaira alapozhatja, ezt támasztja alá az Európai Bizottság jelentésében olvasható értékelés is. Ezt támasztják alá továbbá az uniós közeledési és csatlakozási megállapodásról folytatott tárgyalások is, amelyek, ha nem vesszük figyelembe a tárgyalások megszakítása miatt elvesztegetett időt, gyakorlatilag kilenc hónapnál rövidebb ideig tartottak.
Az igazgatónő megerősítette továbbá, hogy Szerbia igen komolyan készül az uniós tagságra, ebből kifolyólag alakította meg a európai integrációs tanácsát is, amelynek élén a kormányfő áll, tagjait pedig  miniszterek és a polgári társadalom képviselői alkotják.
Emellett, a múlt év végén új nemzeti mechanizmust alakítottak ki az uniós integrációs folyamatok elősegítésére, amelyet a koordinációs testület, a szakértői csoportok és az alcsoportok alkotják.
Az így kialakított új intézményes szerkezet feladata, hogy befogadja az európai jog 35 szakaszba foglalt 22 ezer jogszabályát. A szerb kormány 2007. december 27-én határozatot hozott az ún. nemzeti integrációs program (NIP) kidolgozásáról. Ugyanilyen programot fogadott el minden tagjelölti státuszra pályázó állam. Tanja Mišćević kiemelte, hogy a fenti terv kidolgozása első alkalommal fogja egyesíteni mindazokat a stratégiai dokumentumokat, amelyek Szerbia európai integrációs folyamatára vonatkoznak. Elfogadása az új szerb kormányra vár.
Annak ellenére, hogy Szerbia nem írta alá az uniós közeledési és csatlakozási megállapodást, végrehajtására és az uniós tagságra vonatkozó tárgyalások gyors megkezdésére, kialakította intézményes kapacitásait, gyakran olyan körülmények között tevékenykedve, amelyek fékezték a teljes folyamatot.