05.07.2008.

 Vigadozásaik során a szerbek, a sok szép műdal között előszeretettel énekelnek egy vajdasági dalt is, az Öreg fiáker címűt. A dal azokba az időkbe vezet vissza, amikor életmódunk békésebb, nyugodtabb volt, amikor a fiáker még kényelmes járműnek számított. Szerbiában, pontosabban Vajdaságban, Zombort a fiákerek városaként emlegették, annak ellenére, hogy fiákerek másutt is léteztek. A jelek szerint, a fiákerek hamarosan a belgrádi idegenforgalmi kínálatot fogják bővíteni. Jelena Gligorić erről szóló írását adjuk közre.

 Ha New Yorkban, az Ötödik Sugárúttól nem messze fiáker közlekedhet, ha tudjuk, hogy Bécsben csaknem 180 van forgalomban, miért nem térhetnének vissza, egy évszázad elmúltával, Belgrád utcáira is a fiákerek. Valaha a főváros egyedüli járművei voltak, a XIX. század végén pedig az első belgrádi villamost fogat húzta. Belgrád város képviselő-testülete támogatásával Jovan Milivojević, a progari Bojčin lovasklub tulajdonosa most azon igyekszik, hogy néhány európai város példájára, minden hónap első szombatján a belgrádiakat és vendégeik is ingyen fiákerezhessenek. Tíz lipicai mén várja türelmetlenül, hogy fiáker elé fogják.

 Ez a projektum egy azon tizenöt közül, amelyet a városi gazdasági titkárság a város idegenforgalmi kínálata növelése céljából kiírt pályázata keretében választottak ki.
Hazánk első parádés kocsijának létezéséről egy XVIII. század végén készült rézmetszet tanúskodik, amely Pavle Nenadović érsek hatfogatos  zárt kocsiját ábrázolja, amelyen az érsek a vajdasági  Fruška gorában levő  hopovói kolostorba igyekszik.
 Az első kocsit egyébként a XV. században a magyarországi Koc településen készítették, innen ered a kocsi elnevezés is. Két évszázaddal később, Angliában elkészült az első féderes kocsi, amelyet idővel tökéletesíttek. A fiáker elnevezés azonban a francia nyelvből ered, mivel a párizsi uraságok a kocsikat a Saint Fiacre Szálloda előtt bérelték.
 A városi krónika szerint Újvidéken az első fiákerkészítő-műhelyt 1880-ban Matija Reich nyitotta, aki a múlt század elején a Viktória fiákerrel a londoni kiállításon arany plakettet szerzett. Az általa készített kocsikat hajtották a fiákeresek az akkori Dél-Magyarországon és a balkáni országokban.
 Fiákeren közlekedtek a városban, valamint a környező településekre is ezzel utaztak a tehetősek. Divat lett fiákerrel keresztelőre vagy temetésre járni, a legdrágább azonban a lakodalmi fiáker volt. A fiákeres nem lehetett 16 évesnél fiatalabb, higgadtnak kellett lennie, ismernie kellett a várost. A fiákernek tisztának és kényelmesnek kellett lennie, szilárd anyagból készülnie. A fiákeres nem dohányozhatott vezetés közben, ha pedig illetlenül viselkedett, megbüntették. 
 A XIX. század elejétől Zombor a fiákerek városává vált. Mesélik, hogy a fiákeresek a tereken és a vasúti pályaudvaron várakoztak, az egyetlen szálloda előtt pedig 27 kocsi állt. Innen ered egyébként az a történet is, hogy a Mississippi vidékéről hozattak 27 szilfacserjét és a szálloda előtt ültették el úgy, hogy mind a 27 fiáker árnyékban várakozhasson. A fiákerek ma már Zomborban is ritkaságszámba mennek, pedig itt élt Jovan Đuran, az ország egyik legjobb szíjgyártója. Ő készítette azt a parádés kétfogatúhoz való hámot, amelyet Josip Broz Tito, Jugoszlávia egykori elnökének lovai viseltek, és amelyet végül is Erzsébet angol királynőnek ajándékoztak.
 A vajdasági városokban, ám Szerbia-szerte is, számos ósdi fiáker található, ezeknek a restaurálásába kezdett nemrégiben egy vállalkozó kedvű zombori mester. Néhány fiáker már ismét a város „utcáit rója és szerelmes párokat rejt”, ahogyan a közkedvelt műdal is mondja.