20.07.2008.

 Az uniós közeledési és csatlakozási megállapodásnak, valamint az Oroszországgal való energetikai egyezménynek parlamentben való ratifikálása Szerbiának a legfontosabb külkereskedelmi partnerek felé küldött jelentős gazdasági és politikai üzenete. Emiatt nem meglepő, hogy az új szerb kormány első lépése a két dokumentum képviselőház elé utalása. Erről a témáról ír mai nemzetközi gazdasági krónikánkban Zorica Mijušković.

 Az új szerbiai kormány bejelentette, hogy ösztönözni fogja a gazdasági reformok végrehajtását, továbbá az ország uniós közeledése feltételeinek teljesítését, hiszen ez egyébként is Belgrád prioritást élvező célkitűzése. Ennek elő lépése az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás parlamenti becikkelyezése, amellyel többek között az uniós csatlakozás előtti alapok eszközeihez való hozzáférhetőség válna lehetővé az ország előtt. Ebből az eszközökből Szerbia a hiányzó infrastruktúra jó részét kiépíthetné, számos külföldi céget vonzva ezzel az országba. A kormány célja, hogy az elkövetkező négy év folyamán még mintegy 200 ezer személyt munkához jutasson, 18,7 százalékra csökkentve ezáltal a munkanélküliek számát hangsúlyozta Mlađan Dinkić, a kormány alelnöke.
 Az ország gazdasági fejlődésének fontos feltétele az Oroszországgal kötött energiaegyezmény is. Az orosz partnerek megjelenése csak erősítené a szerb gazdaságot, állítja Dinkić alelnök, cáfolva, hogy Moszkva és Belgrád között politikai kereskedelem zajlana. Véleménye szerint, Oroszország hangsúlyozza, hogy a Koszovó jogállásával kapcsolatos támogatása elvi indíttatású, gazdasági téren azonban a piacviszonyokból eredő érdekek vezérlik. Az elkövetkező tárgyalások során tehát a szerb fél is a gazdasági paramétereket fogja szem előtt tartani, mivel a nemzeti kőolajipari vállalatot nem szabad áron alul eladni, szögezte le Mlađan Dinkić. A szerb fél arra fog törekedni, hogy a megállapodás kulcsfontosságú rendelkezéseibe beépítse a környezetvédelemre és a demonopolizálásra irányuló rendelkezéseket is.
 Szerbiának szüksége van az orosz tőkére, ugyanúgy, mint minden más tőkére, véli Dana Popović, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára. A hivatalos Belgrád számára rendkívül fontos Moszkva Koszovóval kapcsolatos politikai támogatása, emeli ki a tanárnő, hozzáfűzve, hogy a lobbizásnak világszerte ára van. Tudnivaló mennyit fizetnek az albánok, ezért nem tudom, miért lenne gond erről Szerbiában is nyíltan beszélni, hangsúlyozza Popović professzor asszony.
 Az Oroszországgal való energiaegyezményről szólva, Popović asszony kiemeli, ha bármiféle lehetőség mutatkozik arra, hogy a kőolajipari vállalat eladását különválasszuk a gázvezeték építésétől, külön kell választani. A professzor asszony úgy véli továbbá, hogy a vállalatért felkínált 400 millió eurós ár nem reális, hiszen a volt Jugoszláviából eredő Belgrád Áruházlánc 360 millió euróért cserélt gazdát.
 A kormány elfogadásra a parlament elé terjesztette a Koszovóra vonatkozó határozatot, ez azonban nem jelenti, hogy az ország módosította a déli tartomány, illetve azon országok iránti viszonyát, amelyek elismerték függetlenségét, állítja Mlađan Dinkić. Ezzel csak megerősítést nyer, hogy a hivatalos Belgrád nem ismeri el a déli tartomány függetlenségét, amelyet az ENSZ egyetértése nélkül hirdettek ki. Az elképzelések szerint, Belgrádnak azokkal az államokkal, amelyekétől politikai szempontból Koszovóval kapcsolatos véleménye eltér, más kérdésekben, különösen gazdasági téren kell közös nevezőre jutnia, hangsúlyozza Dinkić alelnök. Például könnyen megállapodásra juthat a német autógyárral egy szerbiai autógyár építéséről.
Mlađan Dinkić azon várakozását fejezte ki, hogy a külügyminisztérium indítványozni fogja azoknak a nagyköveteknek a visszatérését, akiket azokból az országokból rendelt haza, amelyek elismerték Koszovó függetlenségét, kiemelve, hogy ez a lépés kedvező hatással lenne a szerb gazdaságra.