21.07. 2008.

 A belgrádi napi sajtó nagy figyelmet szentel a köztársasági kormány miniszterei tevékenységének, a fő hír azonban tegnap a külügyminisztériumból érkezett. A tárcavezető javaslatot terjeszt a kormány elé hazánk uniós országbeli nagyköveteinek a vendéglátó országba való visszatérésére. A lapok emellett tájékoztatnak arról is, hogy a köztársasági parlament folytatja ülését, amelynek fő napirendi pontja az uniós közeledési és csatlakozási megállapodás, az Oroszországgal való energetikai egyezmény, továbbá a Koszovóra vonatkozó határozat vitája képezi.

 Vuk Jeremić külügyminiszter indítványt fog a kormány elé terjeszteni, amelyben hazánk uniós országbeli nagyköveteinek állomáshelyre való visszatérését javasolja. A Boris Tadić köztársasági elnökkel való konzultációt követően, a külügyi vezetés úgy döntött, a kormány csütörtöki ülésén javasolni fogja az akcióterv részének módosítását, nyilatkozta Vuk Jeremić a belgrádi DANAS lapnak. Hozzáfűzte még, hogy a javaslat kizárólag az unió országaira vonatkozna. Az európai integráció prioritásaink közé tartozik, ám nem küldhetünk olyan jelzést a nemzetközi közösség felé, hogy elálltunk a szuverenitásunk és területi épségünk védelmében folyatott küzdelemtől, szögezte le Jeremić miniszter. Hangsúlyozta továbbá, várakozásai szerint, az indítványt a kormány támogatni fogja, úgyszintén az Európai Unió diplomatái is, akikkel az elkövetkező napokban Brüsszelben tárgyalni fog. Arra is gondoltunk, hogy minden nagykövetünket visszaküldjük a fogadó országba, ám mégis úgy véltük, jobb, ha erre nem kerül sor, mivel diplomáciai reagálási forrás nélkül maradnánk. Abba a helyzetbe kerülnénk, hogy ha pl. Izrael elismerné Koszovó függetlenségét, lehetetlen lenne módot találni a reagálásra, emelte ki Jeremić miniszter, írja a DANAS.
       Mindaz, amit az új hatalom ígért: az ország autóút-hálózatának kibővítését, a külföldi beruházásokat, a munkanélküliség csökkentését, Szerbia teljes fejlesztését, leginkább a nemzeti beruházás kérdésére illetékes minisztérium hatáskörébe tartozik, írja a VEČERNJE NOVOSTI. Verica Kalanović, a G17Plusz alelnöke, a fenti tárca vezetője, a lapnak nyilatkozva elmondta, értékelése szerint az Európa-barát kormány teljes mandátumát ki fogja tölteni, továbbá tapintható eredményeket fog maga után hagyni, nem félbehagyott tevékenységeket. A Nemzeti Beruházási Terv (NBT) például már a belgrádi körgyűrű projektumát vezeti, amelyet részben a költségvetés eszközeiből finanszírozunk. Sikerrel átépítettünk 157 egészségházat, rendbe hoztuk azokat a várótermeket és orvosi rendelőket, amelyekre húsz évvel ezelőtt költöttek legutóbb.
A legnagyobb feladatok azonban még előttünk állnak, hangsúlyozza Kalanović miniszter asszony, kiemelve, hogy prioritást a 10-es korridor, a vasúthálózat és a folyami hajózás  korszerűsítése,  továbbá hét vagy nyolc olyan ipari zóna létrehozása, mint Kragujevac. Szükség van még a nemzeti idegenforgalmi zónákba való beruházásra is. Ezekre a projektumokra a tárca költségvetésének jelentős részét fogjuk felhasználni, hangsúlyozta Verica Kalanović.
 A politikai pártokról szóló új törvény, amelynek szövege még egyeztetés alatt van, elkerülhetetlenül a politikai pártok számának csökkenéséhez fog vezetni Szerbiában, mivel az alapításhoz szükséges aláírások száma százról ötezerre fog növekedni.  Hazánkban jelenleg több mint hatszáz pártot tartanak nyilván. A nemzeti kisebbségi pártok megalapításához ötszáz aláírásra lesz szükség.
       Amíg az államigazgatási és helyi önkormányzati tárca úgy véli, hogy két választási ciklust követően a politikai színtéren mintegy húsz pártnak kellene maradnia, sőt ennek a számnak még csökkennie kellene, a politikai körülmények más ismerői úgy vélik, hogy társadalmunk területi és nemzeti összetettsége miatt, valamivel több pártnak kellene léteznie. Milan Marković illetékes  miniszter a BLIC lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a törvény megalkotásának alapvető célja a szerbiai politikai színtér megszilárdítása.