26. 07. 2008.            

Radovan Karadzicnak, a Szerb Köztársaság egykori elnökének letartóztatása, aki a világ egyik  legkeresettebb embere volt, Szerbiában és külföldön is számos reagálást váltott ki. A médiák egész héten a hágai vádlottal foglalkoztak, így háttérbe kerültek a többi témák, mint pl: a Polgári Misszió új vezetőjének belgrádi látogatása, valamint a szerb kormány egyöntetű határozata, hogy visszaküldi azokat a nagyköveteket, aki az Európai Únió tagországaiból lettek annak idején hazarendelve, mert azok elismerték Koszovó és Metohia önálóságát.

Radovan Karadzicot július 21-ikén este, Belgrádban tartóztatták le. Ő, Ratko Mladic és Goran Hadzic mellett, a harmadik hágai vádlott, aki kiadását Hága feltételként szabta meg Szerbiának az Európai Únióhoz való csatlakozásához. A parlamenti pártok többsége üdvözölte Karadzic letartóztatását, mint egy nagy lépést, amely Szerbiát közelebb hozta az Únióhoz, mert a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködés az előfeltétele annak, hogy hatályba lépjen a Stabilizációról és Társulásról szóló megállapodás. A Szerb Radikális Párt, a legnagyobb ellenzéki párt, elítélte a Szerb Köztársaság első elnökének a letartóztatását, s megismételte jól ismert álláspontját, hogy Karadzic hős, a szerb nép harcának a szimbóluma, aki Bosznia és Hercegovinában megérte az etnikai tisztogatást.

A szerbiai újságok, nap mint nap, újabb adatokat közölnek Karadzic életéből, amióta visszavonult tisztségéből. Ezek a részletek filmbeli forgatókönyvekre hasonlítanak, mert új identitást vett fel, Dragan Dabic névre szóló személyazonossági igazolvánnyal rendelkezett, alternatív gyógykezeléssel foglalkozott, s bebizonyította azt a feltevést, hogy legkönnyebb eltűnni a legnagyobb tömegben. Amikor elcsendesült az első meglepetés, a kérdések sokasága vetődött fel: Ki segítette Karadzicot abban, hogy hamis útlevélhez jusson, illetve kik voltak segítőtársai az elmult 13 évben.

A hágai vádírat Karadzicot genocídiummal, likvidációkkal, deportációkkal, nem humánus bánásmóddal és más bűntettel vádolja, melyeket a Bosznia és Hercegovina-i háborúban követett el. A Hága-i Nemzetközi Büntető Bíróság Karadzic ellen adta ki a legsúlyosabb vádíratot, mert belefoglalta Szarajevó bekerítését és gránátozását, amikor sok civil esett áldozatul, valamint terheli az 1.995-ben, Szerbrenicában elkövetett mészárlásért, melyet ez a törvényszék genocídiumnak minősített.

A Szerbiai Kormány csütörtöki ülésén nem volt szó Radovan Karadzic letartóztatásáról, mivel ez a kérdés az állami szervek hatáskörébe tartozik, valamint azért, hogy tiszteletben tartsa a hazai törvényhozást valamint Szerbia nemzetközi kötelezettségét. A kormány csütörtökön döntést hozott arról, hogy visszaküldi szolgálatukba azokat a szerb nagyköveteket, akiket az Európai Únió tagországaiból hívott vissza annak idején, amikor egyes európai országok elismerték Koszovó és Metohia önálóságát. Vuk Jeremic, Szerbia diplomáciai vezetője előzőleg megmagyarázta, hogy a szerb kormány ezen dötése összhangban van az alapfontossággal: Az Európai Únióhoz való közeledéshez,  valamint az ország területi integritásának a megőrzéséhez,  illetve azzal a törekvéssel, hogy Koszovó Szerbia keretein belül maradjon. Arra a kérdésre, miért nem küldi vissza a kormány azokat a nagyköveteket is, melyek országai nem tartoznak az Európai Únióba, a külügyminiszter azt válaszolta, hogy Szerbiának nem szabad olyan jelzést küldenie, melyet úgy is lehet értelmezni, hogy eláll az ország szuverenitásának és területi egységének a megőrzésétől.

Lamberto Zannier, a Polgári Misszió új vezetője, tisztségébe való lépése óta, először látogatott Belgrádba, Vuk Jeremic, szerb külügyminiszter meghívására. Jeremic-tyel, valamint Goran Bogdanovic-tyal, a Koszovó és Metohiával Foglalkozó Miniszterrel folytatott megbeszélésén megállapodtak abban, hogy tárgyalásokat kezdenek a nemzetközi misszió koszovói küldetéséről – közölték a szerb külügyminisztériumban. A szerb tisztségviselők megismételték a Szerbiai Kormány állásfoglalását, hogy a civil küldetés átszervezése csak a rezolúció 1.244-es szakaszával összhangban történhet. Jeremic és Bogdanovic még egyszer kifejezte elégedetlensését az ENSZ-főtitkár egyoldalú lépése miatt, aki megpróbálja megváltoztatni a a Polgári Misszió illetékességét a Biztonsági Tanács határozata nélkül.