7. 2. 2.010.
 
A Studenica és a Visoki Dečani kolostor, a belgrádi vár, a Šargani nyolcas elnevezésű keskenyvágányú vasút mind a szerbiai gazdag és érdekes építészeti örökség tanúja, amely egy belgrádi napilap olvasói szerint térségünk hét építészeti csodája megnevezést érdemelné ki. A szabadkai városháza is az említett hét csoda közé került. Jelena Gligorić írását adjuk közre.

Szabadka Szerbia legészakabbra fekvő városa, a Pannon-síkság legközepén alakult ki, a kopár homokpuszta és a termékeny fennsík határvonalán, a Duna és a Tisza közében. Lakosai szerint a Városháza városuk ékessége és jelképe is egyben. Lehet, hogy nem minden turista osztja véleményüket, ám az épületet a múlt század derekától műemlékké nyilvánították, itt található a polgármesteri hivatal, emellett esküvők és művelődési rendezvények zajlanak benne.    Az épület története igen érdekes, mint már maga a tény is, hogy ez a város harmadik „városháza”. Az első a XVIII század derekán épült, a második a XIX. század elején, a harmadik, a jelenlegi pedig, a múlt évszázad első évtizedében. Az Osztrák-Magyar Monarchia fennállásának utolsó éveiben, amikor Szabadka építésének fő szakasza zajlott, Bíró Károly akkori polgármester pályázatot írt ki az új városháza megépítésére. Alapjait 1908-ban helyezték le Marcell Komor és Jakab Dezső budapesti építészek tervei alapján. Az akkori idők műszaki lehetőségeit figyelembe véve, a szabadkai városháza rekordidő, négy év alatt épült fel.  
Alapjában véve barokk elemeket tartalmaz, ám a magyar szecessziós stílusban épült, stilizált tulipánokkal gazdagon díszített, és a művészet, valamint az ipar harmonikus összeolvadását tanúsítja. Az épületen négy szín dominál: a fehér, a piros, a zöld és a kék.
Az épület 76 méter magas, magasságának kétharmada található a kilátós terasz. A finom zsolnai kerámialapokkal fedett tetőzetű palota 1910-ben már teljes szépségében uralta a várost, habár a belsőépítési munkálatok még két éven keresztül folytak. A torony tetején aranyozott kereszt áll, amelyet 1994-ben, a kommunista korszakot követően, a piros csillag helyére helyeztek vissza.
A városháza építésében részt vevők között meg kell említeni Róth Miksa tekintélyes vitrázskészítőt. A keze nyomát őrző vitrázsokon többek között a magyar királyokat és Mária Teréziát ábrázolja, emiatt a vitrázsokat több alkalommal is levették, majd visszahelyezték. A múlt század nyolcvanas éveitől a szabadkai városházát ismét az eredeti vitrázsok díszítik.
A háromemeletes épületnek három bejárata van. A főbejárat felőli lépcsőzetét is zsolnai kerámiával rakták ki. E rész megvilágítása is bámulatos, a vitrázsokon át beszűrődő, valamint a stílszerű lámpák adta fény is nagy benyomást keltő. Az első emeleti tanácsterem falait faburkolat borítja.
Az épület egyik szárnyában a Szabadkai Múzeum található, itt van még a városi archívum, a galéria, valamit a nemzeti étkeket kínáló étterem is.