2010-02-20

E héten először látogatott Szerbiába Catherine Ashton, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főbiztosa. Szerdán, február 17-én volt két éve, hogy a prishtinai hatalom kihirdette Koszovó függetlenségét. Szerbia Képviselőháza a tavaszi ülésszakra készül. A hazai politikai színtér e heti eseményeit Mirjana Nikolić foglalta össze.

Szerbia európai integráció terén tett előrehaladása, valamint az ezt követő, idén időszerű lépések voltak a fő téma a Szerbia állami vezetői és a Catherine Ashton közötti megbeszéléseken. A főbiztos asszonnyal folytatott eszmecsere során Boris Tadić köztársasági elnök kiemelte: Szerbia célja az uniós tagság, majd pedig reményét fejezte ki, hogy az Unióban hamarosan megvitatásra kerül hazánk uniós tagjelölti kérelme. A megbeszélés során elnökünk ismételten hangsúlyozta, hogy országunk soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, majd pedig kiemelte: az Észak-Koszovó integrációjára irányuló terv az egész térség stabilitását veszélyezteti. A hágai törvényszékkel való együttműködésről szólva Tadić elnök megismételte: Szerbia lankadatlanul és szüntelenül tevékenykedik Ratko Mladićnak és Goran Hadžićnak, a még szabadlábon lévő hágai gyanúsítottaknak a felkutatásán és elfogásán.

Az eltelt héten sok szó esett a két évvel ezelőtt kihirdetett koszovói függetlenségről. A szerb vezetők kiemelték, hogy sikerült leállítani Koszovó államként való elismerésének folyamatát, valamint megakadályozni nemzetközi intézményekbe való felvételét. Márciustól a szerb diplomácia intenzívebb tevékenységet fog kifejteni az emberi jogok tartománybeli védelme érdekében. A világ közvéleményét állandóan emlékeztetni kell arra, hogy a koszovói szerbeknek megvonták a mozgásra, munkára és a normális életre való jogát, továbbá arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy Koszovó Európa egyetlen térsége, ahol az életminőség szoros összefüggésben van a nemzeti hovatartozással. Miután a hágai Nemzetközi Bíróság meghozza tanácsadói véleményét Koszovó függetlenségét, valamint annak kihirdetési módját illetően, és ismét megnövekszik a nyomás annak érdekében, hogy további államok ismerjék el a tartományt, Szerbia határozott ellenállást fog tanúsítani, továbbá, azon fog igyekezni, hogy ismét elindítsa a Koszovó jogállására irányuló párbeszédet. 

A képviselőházról szóló törvény végre a tisztelt ház procedúrájába került, elfogadása pedig a márciusi rendes ülésszak megkezdése előtt várható, mivel ez ideig, ezzel a törvénnyel kapcsolatban, nincs nézetkülönbség a hatalom és az ellenzék között. Az elemzők véleménye alapján elmondható, hogy a jelenlegi képviselőházi erőviszonyok még legalább egy évig nem módosulnak, mivel az ellenzék még nem elég erős a rendkívüli választások megtartásához. Az ellenzéki Liberális Demokrata Párt továbbra is úgy véli, hogy a választások pillanatnyilag nem jelentenek prioritást, mivel senkinek semmi jót nem hoznának. Az ellenzék másik része, vagyis a népnemzetiek és a haladók, szeretnék ugyan a rendkívüli választásokat, ám nem annyira, hogy készek legyenek az egyesülésre, vagy pedig megállapodjanak abban, ki álljon a koalíció élére.
Vojislav Koštunica, a Szerbiai Demokrata Párt nemrégiben újjáválasztott elnöke, kijelentette ugyanis, hogy nincs szükség az ellenzék egyesülésére, és valamiféle „új Szerbiai Egyesült Ellenzék (SZEE)” kialakítására. (Az SZEE-nek köszönhető a miloševici rendszer megbuktatása.)
A haladók folytatják az új választások meghirdetéséhez szükséges aláírások gyűjtését. Emlékeztetőül megemlítjük: nemrégiben még Tomislav Nikolić, a haladók vezetője, valamint Velimir Ilić, az Új Szerbia vezéregyénisége, bejelentették, hogy Vojislav Koštunicával együtt lépnek fel a következő választásokon.